Márk 5
5
Jézus meggyógyítja a gadarai ördöngöst
Mt 8,28-34; Lk 8,26-39
1És elmentek a tenger túlsó partjára, a gadaraiak földjére. 2És amint a hajóból kiszállt, azonnal elébe ment egy ember a sírboltokból, akiben tisztátalan lélek volt, 3akinek lakása a sírboltokban volt, és már láncokkal sem bírta őt senki megkötözni. 4Mert már sokszor megkötözték őt béklyókkal és láncokkal, de ő a láncokat szétszaggatta, és a béklyókat összetörte, és senki sem tudta őt megfékezni. 5Éjjel és nappal mindig a hegyeken és a sírboltokban volt, kiáltozott, és magát kövekkel vagdosta.
6Mikor pedig Jézust távolról meglátta, odafutott, és elébe borult, 7és fennhangon kiáltva mondta: „Mi közöm nekem hozzád, Jézus, a magasságos Istennek Fia? Az Istenre kényszerítelek, ne kínozz engem.“ 8(Ugyanis Jézus ezt mondta neki: „Eredj ki, tisztátalan lélek, ebből az emberből.“)
9És ezt kérdezte tőle: „Mi a neved?“
Az így felelt: „Légió a nevem, mert sokan vagyunk.“ 10És igen kérte őt, hogy ne küldje el őket arról a vidékről.
11Ott a hegynél pedig volt egy nagy disznónyáj, amely legelt. 12És az ördögök kérték őt mindnyájan, ezt mondva: „Küldj minket a disznókba, hogy azokba menjünk be.“ 13És Jézus azonnal megengedte nekik. A tisztátalan lelkek pedig kijöttek, bementek a disznókba, és a nyáj a meredekről, mintegy kétezren, a tengerbe rohant, és belefulladt a tengerbe.
14Akik pedig őrizték a disznókat, elfutottak, és hírt vittek a városba és a falvakba. Erre kimentek az emberek, hogy lássák, mi az, ami történt. 15És odamentek Jézushoz, és látták, hogy az ördöngös, akiben a légió volt, ott ül, fel van öltözködve, és eszénél van, és félelem fogta el őket. 16Akik pedig látták, elbeszélték nekik, hogy mi történt az ördöngössel és a disznókkal. 17És kezdték kérni őt, hogy távozzék el az ő határukból.
18Mikor pedig a hajóba beszállott, a volt ördöngös kérte őt, hogy vele maradhasson. 19De Jézus nem engedte meg neki, hanem ezt mondta: „Eredj haza a tieidhez, és vidd hírül nékik, mily nagy dolgot cselekedett veled az Úr, és mint könyörült rajtad.“ 20El is ment, és hirdetni kezdte a Tízvárosban, mily nagy dolgot cselekedett vele Jézus; és mindnyájan csodálkoztak.
Jairus leányának feltámasztása. A vérfolyásos asszony meggyógyítása
Mt 9,18-26; Lk 8,40-56
21Amikor Jézus ismét átkelt a hajón a túlsó partra, nagy sokaság gyűlt hozzá; és ő a tenger mellett maradt. 22Íme, eljött a zsinagógai elöljárók egyike, név szerint Jairus, aki meglátva őt, lábai elé borult, 23és esedezve kérte: „Az én leánykám halálán van, jöjj, tedd reá kezedet, hogy meggyógyuljon és éljen.“
24El is ment vele, és nagy sokaság követte őt, és ott tolongott körülötte. 25Egy asszony pedig, aki tizenkét év óta vérfolyásos volt, 26és sok orvostól sokat szenvedett, és minden vagyonát magára költötte, és semmit sem javult, sőt inkább még rosszabbul lett; 27amikor Jézus felől hallott, a sokaságban hátulról kerülve, megérintette annak ruháját 28mert ezt mondta: „Ha csak ruháit érinthetem is meg, meggyógyulok.“ 29És vérének forrása azonnal kiszáradt, és megérezte testében, hogy kigyógyult bajából.
30Jézus pedig azonnal észrevette magán, hogy isteni erő áradott ki belőle, megfordult a sokaságban, és ezt mondta: „Kicsoda érintette meg az én ruháimat?“
31És mondták neki az ő tanítványai: „Látod, hogy a sokaság szorít össze téged, és azt kérdezed: Kicsoda érintett meg engem?“
32És körülnézett, hogy lássa azt, aki ezt cselekedte. 33Az asszony pedig tudva, hogy mi történt vele, félve és remegve ment oda, és elé borult, és elmondott neki mindent igazán. 34Ő pedig ezt mondta neki: „Leányom, a te hited megtartott téged. Eredj el békével, és gyógyulj meg a te bajodból.“
35Még beszélt Jézus, amikor odajöttek a zsinagóga elöljárójától, ezt mondván: „Leányod meghalt; miért fárasztod tovább a Mestert?“
36Jézus pedig, amint hallotta, a beszédet, amit mondtak, azonnal mondta a zsinagógai elöljárónak: „Ne félj, csak higgy!“
37És senkinek sem engedte, hogy vele menjen, csak Péternek, Jakabnak és Jánosnak, a Jakab testvérének. 38És odament a zsinagógai elöljáró házához, és látta a zűrzavart, a sok siránkozót és jajgatót, 39és bemenve, ezt mondta nekik: „Miért zavarogtok és sírtok? A gyermek nem halt meg, hanem alszik.“ 40Erre kinevették őt.
Ő pedig mindenkit kiküldve, maga mellé vette a gyermeknek atyját, anyját és a vele levőket, és bement oda, ahol a gyermek feküdt. 41Majd megfogva a gyermeknek kezét, ezt mondta neki: „Talitha, kúmi!“ – ami megmagyarázva azt jelenti: „Leányka, néked mondom, kelj föl!“ 42És a leányka azonnal fölkelt és járt, mert tizenkét esztendős volt. Azok pedig nagy csodálkozással elámultak. 43Ő pedig erősen megparancsolta nekik, hogy ezt senki meg ne tudja. És mondta, hogy adjanak enni neki.
Currently Selected:
Márk 5: EIV
Highlight
Share
Copy
Want to have your highlights saved across all your devices? Sign up or sign in
The New Testament: Life, Truth and Light
(Ujszövetseg: elet, igazsag es vilagossag)
Copyright © 2003 by Biblica, Inc.®
Used by permission. All rights reserved worldwide.
