A zsoltárok könyve 73
73
Harmadik Könyv
(Zsoltárok 73–89)
Ászáf zsoltára.
1Milyen jóságos Isten Izráelhez,
milyen jó a tiszta szívűekhez!
2De én majdnem vétkeztem,
kis híján elestem.
3Mert láttam az istentelen sikerét,
irigyeltem az elbizakodott szerencséjét.
4Jólétben élnek, és egészségesek,
amit csak akarnak, véghezviszik.
5Nincsenek gondjaik, könnyen élnek,
nem érik őket bajok és csapások,
mint bennünket.
6Magasan hordják az orrukat,
erőszakosak és kegyetlenek.
Jól látszik ez rajtuk, mint az ékszerek
és divatos ruhák, melyeket hordanak.
7Megszerzik, amit megkívánnak,
amit csak akarnak, megteszik.
8Büszkék, és mindent kicsúfolnak,
gőgös szavakkal fenyegetőznek.
9Isteneknek képzelik magukat,
és úgy is beszélnek.
10Ezért van tekintélyük az emberek előtt,
akik isszák szavaikat, mint a vizet.#73:10 Ez a vers az eredeti héber szövegben nehezen érthető.
11Azt mondják: „Isten nem törődik vele, mit teszünk!
Nem is tud róla a Felséges!”
12Istenem, nézd a gonoszokat,
milyen büszkék, mégis milyen jól élnek,
egyre jobban gazdagodnak!
13Mi haszna, hogy magamat tisztán megőriztem,
szívem megtisztítottam,
s tetteimre vigyáztam, hogy ne vétkezzem?
14Miért kell annyit szenvednem?
Miért tűrjem a fenyítéseket?
15De ha én is így szólnék,
elárulnám népedet, Istenem!
16Nem értettem ezt, akárhogy igyekeztem,
felfoghatatlan ez nekem!
17De bementem Isten Templomába,
s akkor végre megértettem a gonoszok sorsát.
18Milyen vékony jégen járnak az istentelenek!
Milyen könnyen elpusztíthatod őket!
19Hirtelen-váratlan elesnek, tönkremennek,
megrémülnek, s már végük is van!
20Hirtelen eltűnnek,
mint ébredéskor az álom.
Mikor felkelsz, elsöpröd őket,
mint álmaink rémeit!
21Milyen ostoba voltam,
hogy bosszankodtam miattuk!
22Oly ostobán viselkedtem,
mint az értelmetlen állatok!
23Hiszen mindig veled vagyok, Istenem!
Kézen fogva vezetsz,
24tanácsoddal igazgatsz,
végül dicsőségedbe fogadsz be engem!
25Hiszen ha te velem vagy, aki a Mennyben laksz,
ki mást kívánhatnék a Földön rajtad kívül?
26Testem és szívem lehet, hogy cserbenhagy,
de Isten mindig erős kőváram marad,
ő az én örökségem örökké!
27Istenem, akik eltávolodnak tőled,
mind elpusztulnak!
Bizony, elpusztítod,
akik hűtlenül elhagynak téged!
28Milyen jó a közeledben élni, Istenem!
Benned bízom, Örökkévaló Isten,
és hirdetem tetteidet mindenkinek!
Currently Selected:
A zsoltárok könyve 73: EFO
Highlight
Share
Copy
Want to have your highlights saved across all your devices? Sign up or sign in
Bible League International
