Józsué könyve 4

Tizenkét kő az átkelés emlékére

1Miután az egész nép átkelt a Jordán túlsó partjára, az Örökkévaló ezt mondta Józsuénak: 2„Válassz ki 12 férfit a nép közül, minden törzsből egyet-egyet, 3és parancsold meg nekik, hogy mindegyikük vegyen fel a Jordán medréből egy-egy követ arról a helyről, ahol a papok állnak. Vigyék a köveket oda, ahol ma este táboroztok, és ott helyezzék el.”

4Józsué tehát kiválasztott 12 férfit, minden törzsből egyet, 5és ezt mondta nekik: „Menjetek be a Jordán medrének közepébe: oda, ahol Istenünk, az Örökkévaló Szövetségládája van, s hozzatok onnan egy-egy követ. Izráel minden egyes törzsének megfelelően egy-egy követ vegyetek a vállatokra. 6Legyenek ezek emlékeztető jelül egész Izráel számára! Később, ha majd a gyermekeitek megkérdezik, hogy mit jelentenek ezek a kövek, 7mondjátok el nekik, hogy amikor az Örökkévaló Szövetségládája átment a Jordánon, a folyó vize megállt előtte. Ezek a kövek legyenek emlékeztető jelül Izráel gyermekeinek örökre!”

8A nép teljesítette Józsué parancsát: felhoztak 12 követ a Jordán medréből. Izráel minden egyes törzsének megfelelően egy-egy követ vettek fel onnan, elvitték a táborhelyre, és ott helyezték el, ahogyan az Örökkévaló azt Józsuénak parancsolta. 9Józsué elrendelte, hogy ezen kívül 12 másik kőből is rakjanak emlékoszlopot a Jordán medrének közepén, pontosan ott, ahol a papok álltak. Ezek ma is ott vannak.

10Tehát a nép sietett átmenni a Jordán medrén, és mindazt megtették, amit az Örökkévaló Józsuénak parancsolt. Ezeket már Mózes is elrendelte Józsuénak. Ez idő alatt a papok, akik a Szövetségládát hordozták, ott álltak a meder közepén. 11Amikor pedig már mindenki átkelt, akkor a papok is átmentek a túlsó oldalra az Örökkévaló Szövetségládájával. Ezt az egész nép figyelte.

12Rúben és Gád törzsének, meg Manassé fél törzsének harcosai Izráel többi törzsei előtt keltek át harcra készen, ahogyan ezt Mózes megparancsolta nekik. 13Ennek a két és fél törzsnek a harcosai összesen 40 000 fős csapatot alkottak, amely harcra készen vonult az Örökkévaló előtt a jerikói síkságon.

14Ezen a napon az Örökkévaló fölmagasztalta Józsuét Izráel népe előtt. Ettől kezdve egész életében őt is úgy tisztelték, mint Mózest.

15Az Örökkévaló szólt Józsuénak: 16„Mondd meg a papoknak, akik a Szövetségládát hordozzák, hogy jöjjenek ki a Jordán medréből.”

17„Jöjjetek föl onnan!” — szólt Józsué a papoknak, 18akik ekkor kijöttek a mederből a folyó partjára. Amint az Örökkévaló Szövetségládáját hordozó papok lába a partot érintette, a Jordán vize ismét megindult, megtöltötte medrét, sőt, még az árterét is elborította úgy, ahogy korábban is volt.

19Izráel népe tehát az első hónap 10. napján átkelt a Jordánon, és aznap este már Gilgál mellett táboroztak, Jerikó keleti határán.

20A 12 kőből, amelyet a Jordán közepéből hoztak magukkal, Józsué emlékoszlopot rakott Gilgál mellett. 21Azután kihirdette a népnek: „Amikor majd gyermekeitek megkérdezik az apjukat, hogy miért vannak itt ezek a kövek, 22mondjátok el nekik, hogy Izráel népe itt kelt át a Jordán kiszáradt medrén! 23Istenünk, az Örökkévaló kiszárította értünk a Jordán vizét, amíg mi keresztüljöttünk a folyó medrén. Ugyanúgy csodát tett értünk, mint a Vörös-tengernél, amelyet ehhez hasonlóan szárított ki, hogy átkelhessünk rajta. 24Azért tette ezt, hogy a föld minden nemzete megtudja, milyen hatalmas az Örökkévaló, és hogy ti mindvégig tiszteljétek és féljétek Istenünket, az Örökkévalót.”

Currently Selected:

Józsué könyve 4: EFO

Highlight

Copy