A krónikák második könyve 29
29
Ezékiás, Júda királya
(2Kir 18:1–3)
1Ezékiás huszonöt éves volt, amikor trónra lépett, és huszonkilenc évig uralkodott Jeruzsálemben. Anyját Abijjának hívták, aki Zekarjáhú leánya volt. 2Ezékiás király az Örökkévaló tetszése szerint uralkodott, ahhoz hasonlóan, ahogyan őse, Dávid király is tette.
3Uralkodásának első évében, az első hónapban kinyitotta az Örökkévaló Templomának kapuit, és kijavíttatta azokat. 4Azután összehívta a papokat és a lévitákat a Templomtól keletre lévő udvarban, 5és ezt mondta nekik:
„Hallgassatok rám, léviták! Készüljetek fel a szolgálatotokra, és szenteljétek meg magatokat! Tisztítsátok meg a Templomot: hordjatok ki a szent helyről minden utálatos bálványt és tisztátalan dolgot, és szenteljétek meg a Templomot is, őseitek Istenének, az Örökkévalónak házát!
6Elődeink vétkeztek, és azt tették, amit Istenünk, az Örökkévaló gonosznak tart: elhagyták őt, elfordították arcukat az Örökkévaló lakóhelyétől, hátat fordítottak neki, 7bezárták a Templom kapuját, kioltották a szentélyben a mécseseket, nem égettek illatos tömjént, sem égőáldozatokat a szent helyen Izráel Istenének.
8Emiatt haragudott meg az Örökkévaló Júdára és Jeruzsálemre. Emiatt büntetett meg bennünket. Ezért lettünk rémületes és megdöbbentő példává más népek számára. Emiatt gúnyolnak bennünket. Mindezt magatok is jól tudjátok, és saját szemetekkel láthatjátok. 9Hiszen az apák a harcban estek el, feleségeiket és fiaikat pedig rabszolgának hurcolták el. 10Most azonban elhatároztam, hogy az Örökkévalóval, Izráel Istenével szövetséget kötök, hogy fordítsa el rólunk haragját. 11Fiaim,#29:11 Fiaim Ezékiás király így szólítja meg a papokat, mint apa a fiait. De ez nem jelenti azt, hogy rokonságban lettek volna. most hát ne legyetek felelőtlenek! Hiszen maga az Örökkévaló választott ki titeket, hogy jelenlétében álljatok, szolgáljátok őt, hogy valóban az ő szolgái legyetek, és jó illatú tömjént áldozzatok neki!”
12-14Ez a névsora azoknak a lévitáknak, akik hallgattak a király szavára, és hozzáláttak a munkához: a kehátiak közül Mahat, Amászaj fia és Jóel, Azarjáhú fia, azután a meráriak közül Kís, Abdi fia és Azarjáhú, Jehallelél fia, azután a gérsóniak közül Jóáh, Zimmá fia és Éden, Jóáh fia, azután Elicáfán fiai közül Simri és Jeíél, azután Ászáf fiai közül Zekarjáhú és Mattajáhú, azután Hémán fiai közül Jehíél és Simei, azután Jedútún fiai közül Semajá és Uzziél.
15Ezek összegyűjtötték a rokonaikat, azután valamennyien megszentelték magukat. Majd a király parancsa szerint — amely megegyezett az Örökkévaló szavával — nekifogtak, hogy megtisztítsák az Örökkévaló házát. 16A papok bementek az Örökkévaló háza belsejébe, hogy megtisztítsák azt. Kivittek onnan az Örökkévaló háza udvarába minden tisztátalan dolgot, amit bent találtak. A léviták pedig mindezt elhordták a Kidron-patak völgyébe. 17Az első hónap első napján kezdték el a kitisztítás és a megszentelés munkáját, és kívülről befelé haladva a nyolcadik napon jutottak el a Templom bejárati részéhez, az oszlopcsarnokhoz. Azután nyolc napon át a Templom épületében végezték ugyanezt a munkát. Az első hónap tizenhatodik napján fejezték be az Örökkévaló háza minden részének megtisztítását és megszentelését.
18Akkor Ezékiás király elé álltak, és jelentették neki: „Teljesen megtisztítottuk az Örökkévaló házának minden részét, az égőáldozatok oltárát, a hozzá tartozó eszközöket, a kenyerek asztalát és annak eszközeit is. 19Amikor Áház király hűtlen lett az Örökkévalóhoz, félrehányta a templomi eszközöket. Most azonban ezeket is megtisztítottuk, megszenteltük és a helyükre tettük — ott vannak az Örökkévaló oltára előtt!”
20Másnap kora reggel Ezékiás király összegyűjtötte a városi vezetőket, és együtt felmentek az Örökkévaló Templomához. 21Áldozati állatokat is vittek magukkal: bikákat, kosokat, bárányokat és bakokat — mindegyikből hetet. Ezékiás király megparancsolta a papoknak, Áron leszármazottjainak, hogy áldozzák fel ezeket az állatokat az Örökkévaló oltárán bűnért való áldozatul Júda királyságáért, a Szentély megtisztításáért és Júda népéért. 22Akkor a papok levágták a bikákat, kosokat, bárányokat és felfogták a vérüket. Majd a vért az oltárra hintették. 23Azután a hét vétekáldozatra szánt bakot odavezették a király és az összegyűlt főemberek elé, akik rátették a kezüket a bakok fejére. 24A papok ezután levágták a bakokat, és azoknak vérével bűnért való áldozatot mutattak be az oltáron Istennek. A király parancsolta nekik, hogy égőáldozatot és bűnért való áldozatot mutassanak be egész Izráel népéért.
25Ezékiás király parancsára a léviták odaálltak a helyükre az Örökkévaló Templomában a hangszereikkel: cintányérokkal, hárfákkal, lantokkal — úgy, ahogyan azt Dávid király, Gád próféta és Nátán próféta még régen elrendelte. A dicséretnek ez a rendje az Örökkévaló prófétáin keresztül valósult meg, de valójában az Örökkévalótól származott. 26A léviták tehát a helyükre álltak, a kezükben Dávid király hangszereivel, és a papok is kezükbe vették a trombitákat.
27Akkor Ezékiás király parancsot adott, hogy kezdjék el az égőáldozat bemutatását az oltáron. Ugyanekkor a papok megfújták a trombitákat, és a léviták is elkezdték az Örökkévaló dicséretét: énekeltek és a hangszereiken játszottak. Ezeket a hangszereket még Dávid, Izráel királya készítette a Templomban való használatra. 28Az egész gyülekezet imádta az Örökkévalót: az énekesek énekeltek, a papok fújták a trombitákat — egészen addig, amíg az égőáldozat bemutatását befejezték.
29Ezután a király és mindenki más is leborult a földre, és imádta az Örökkévalót. 30Majd Ezékiás király és a vezetők mondták a lévitáknak, hogy Dávid király és Ászáf próféta énekeivel dicsérjék az Örökkévalót. A léviták pedig nagy örömmel és szívvel-lélekkel dicsérték az Örökkévalót, azután ők is leborultak és imádták az Örökkévalót.
31Azután Ezékiás ezt mondta: „Most már odaszenteltétek magatokat az Örökkévalónak, jöjjetek hát, és hozzátok be az Örökkévaló házába a véresáldozatokat és hálaáldozatokat!” Az emberek behozták ezeket az áldozatokat, sőt, akinek a szíve készséges volt, még égőáldozatra való állatokat is hozott. 32A nép ennyi égőáldozatra szánt állatot hozott: 70 bikát, 100 kost és 200 bárányt. Mindezeket feláldozták az Örökkévalónak égőáldozatul. 33Ezen kívül még az Örökkévalónak szenteltek 600 ökröt és 3 000 juhot is.
34A papok azonban túl kevesen voltak ennyi állat levágásához és megnyúzásához. Ezért rokonaik, a többi léviták segítettek nekik mindaddig, amíg a többi pap is megszentelte magát. A léviták ugyanis komolyabban vették, hogy megszenteljék magukat, mint a papok. 35Nagyon sok égőáldozatra szánt állat összegyűlt, meg rengeteg zsíros rész a hálaáldozatokból, és bőségesen volt italáldozat is az égőáldozatokhoz. Így hát az Örökkévaló házának szolgálati rendje helyreállt, és a szolgálatok ettől kezdve rendben történtek. 36Ezékiás király és az egész nép nagyon örült annak, hogy az Örökkévaló ezt helyreállította népe számára, mert mindez igen rövid idő alatt történt!
Currently Selected:
A krónikák második könyve 29: EFO
Highlight
Share
Copy
Want to have your highlights saved across all your devices? Sign up or sign in
Bible League International
