Gewilde Bybelverse vanaf Mózes első könyve 17

Deel

Amikor Abrám 99 éves lett, az Örökkévaló ismét megjelent neki, és megszólította: „Én a Mindenható Isten vagyok, te pedig élj a jelenlétemben, és senki ne vádolhasson téged!

A neved sem Abrám lesz, hanem Ábrahám, mert sok nép atyjává tettelek.

Szövetséget kötök veled, és nemzedékről-nemzedékre utódaiddal is: örök szövetséget, hogy Istened leszek, és nekik is Istenükké leszek.

„Lásd, ez az én részem a szövetségből: Sok nép atyjává teszlek.

„Nem úgy, Ábrahám! — felelt Isten. — Sára, a feleséged szül neked fiút, akit nevezz Izsáknak! Én pedig örök szövetséget kötök Izsákkal és utódaival is.

Kánaán földjét pedig, amelyen most jövevény vagy, neked és utódaidnak adom örök birtokul, és Istenükké leszek.”

Ekkor Ábrahám a földre borult Isten előtt, de magában nevetett, és azt gondolta: „Ugyan, hogy lehetne száz éves koromban fiam? Hát Sára hogyan szülhetne 90 éves létére?”

Azután Isten folytatta: „Ami pedig a feleségedet, Szárajt illeti, ne nevezd többé így, hanem Sára legyen a neve!

Ez legyen a jele szövetségemnek, melyet veled kötöttem, hogy körülmetélitek a férfi testének előbőrét!

De szövetséget csak Izsákkal kötök, akit Sára egy év múlva fog neked szülni.”

Az újszülött fiúknál ezt nyolcnapos korukban végezzétek el, nemzedékről-nemzedékre! Minden fiúgyermekre vonatkozik ez, akár a családod tagja, akár nem — még a pénzen vett rabszolgára is. Igen, körül kell metélnetek minden fiúgyermeket, akár a saját fiad, akár a rabszolgád gyermeke. Hordozzátok örök szövetségem jelét a testeteken!