Mózes első könyve 38
38
Júda és Támár
1Abban az időben történt, hogy Júda távolabb költözött a testvéreitől, és letáborozott egy Hírá nevű ember szomszédságában, aki Adullámból való volt. 2Ekkortájt történt, hogy Júda meglátta a kánaáni Batsúát, és feleségül vette. 3Ezután Júdának fia született Batsúától, akit Érnek neveztek. 4Második gyermekük is fiú lett, őt Ónánnak hívták. 5Harmadik gyermeküknek a Sélá nevet adták, ő már Kezib mellett született, mert akkor Júda ott táborozott.
6Amikor Ér felnőtt, Júda megházasította elsőszülött fiát: Támárt vette neki feleségül. 7De az Örökkévaló gonosznak találta Ért, és megölte. 8Akkor Júda azt mondta Ónánnak: „Menj be#38:8 Menj be Vagyis: „Hálj vele!” Abban a korban Izráelben a Törvény szerint, ha egy férfi utód nélkül halt meg, az özvegyével valamelyik sógorának kellett hálnia, hogy gyermekük szülessen — aki azonban a meghalt férfi gyermekének számított. 5Móz 25:5–10. Támárhoz, meghalt bátyád feleségéhez, hálj vele, mint sógora, és ha gyermeke születik, a bátyád gyermekének fog számítani.”
9Ónán tudta, hogy az a gyermek nem az övé lesz, ezért együtt hált ugyan Támárral, de nem akart meghalt testvérének utódot támasztani, ezért mindig megakadályozta, hogy a sógornője teherbe essen tőle. 10Az Örökkévaló gonosznak találta Ónán viselkedését, ezért őt is megölte. 11Ezután Júda azt tanácsolta Támárnak, a menyének: „Menj haza apád házához, és maradj özvegyen, amíg Sélá, a harmadik fiam felnő!” De magában azt gondolta: „Nehogy Sélá is meghaljon, mint a két bátyja, inkább nem adom hozzá feleségül Támárt!” Így hát Támár visszaköltözött apja családjához.
12Egy idő múlva Júda felesége, Batsúá meghalt. Amikor a gyász ideje letelt, Júda a barátjával, az adullámi Hírával együtt Timnába ment, hogy felügyelje juhainak nyírását. 13Amikor Támár megtudta, hogy Júda, az apósa Timnába készül a juhok nyírására, ő is útnak indult. 14Levette magáról az özvegyi ruhát, és úgy öltözött, hogy ne lehessen felismerni. El is fátyolozta magát. Majd előre sietett, és leült Énaim városának kapujánál, amely a Timnába vezető út mellett fekszik. Azért tette ezt, mert látta, hogy Sélá felnőtt már, mégsem engedi Júda, hogy Támárt feleségül vegye.
15-16Júda Timnába menet Énaim kapujához érkezett, és meglátta Támárt, akinek arcát fátyol takarta. Júda így nem ismerte föl a menyét, hanem azt gondolta, hogy egy prostituálttal van dolga. Odament hozzá, és megszólította: „Hadd menjek be hozzád!”
„Mit adsz érte, ha bejössz?” — kérdezte ő.
17„Küldök egy kecskegidát a nyájamból” — válaszolta Júda.
„Rendben van, de adj valami zálogot, amíg a gidát elküldöd” — mondta Támár.
18„Milyen zálogot?” — kérdezte Júda.
„Pecsétedet, a zsinórjával együtt, meg a botodat, amely a kezedben van!” — válaszolta Támár. Így adta zálogba Júda ezeket Támárnak, majd bement hozzá, és együtt háltak. Támár pedig terhes lett Júdától.
19Majd Támár hazatért, levetette a fátylat, és ismét felvette özvegyi ruháját.
20Júda hamarosan elküldte a kecskegidát adullámi barátjával, hogy visszakapja a zálogot, de az sehol sem találta azt az asszonyt. 21Megkérdezte az ott lakó embereket: „Hol van az a prostituált, aki itt szokott az út mellett várakozni?” De azok azt mondták: „Ezen a helyen nem volt ilyen nő.” 22Visszatért a barátja Júdához, és elmondta neki, hogy nem találta meg azt az asszonyt, és hogy a helybeliek is azt állították, hogy nem volt arrafelé prostituált. 23Júda akkor azt mondta: „Jól van, akkor tartsa meg magának, amit zálogba adtam. Nem keressük tovább, nehogy gúnyolódjanak rajtunk az emberek! Te vagy a tanúm, hogy én elküldtem neki a kecskegidát!”
Támárnak fiai születnek
24Eltelt vagy három hónap, és valaki hírt hozott Júdának: „Támár, a menyed paráználkodott, és terhes lett.”
Júda ezt mondta: „Vigyétek ki, és égessétek meg!”
25De amikor az emberek ki akarták vinni Támárt, ő elküldte a három zálogot apósának, ezzel az üzenettel: „Attól a férfitól lettem terhes, akié ez a pecsét és annak zsinórja, meg ez a bot. Kérlek, vizsgáld meg jól, kié ez a három tárgy!”
26Júda elismerte, hogy mindhárom dolog az övé. Akkor azt mondta: „Támár igazabb nálam, mert nem adtam feleségül a fiamhoz, Sélához.” Támárt ezentúl senki sem bántotta, de Júda sem hált vele többé.
27Amikor eljött az ideje, Támár ikreket szült. 28Miközben vajúdott, az egyik gyermek kidugta a kezét, és a bába vörös fonalat kötött rá, hogy megjelölje, melyik az elsőszülött. 29De azután a gyermek visszahúzta a kezét, és mégis az ikertestvére született meg elsőnek. A bába ezt mondta: „Nahát, ilyet! Hogy tudtál magadnak utat törni?” El is nevezték ezt a fiúcskát Pérecnek#38:29 Pérec Jelentése: „kitörni”, „áttörni”.. 30Hamarosan világra jött a testvére is, kezén a vörös fonallal. Őt Zerahnak#38:30 Zerah Ez a név hasonlít a „fényes”, „ragyogó” héber szóhoz. nevezték.
Currently Selected:
Mózes első könyve 38: EFO
Označeno
Share
Copy
Want to have your highlights saved across all your devices? Sign up or sign in
Bible League International