Mózes második könyve 14
14
1Az Örökkévaló szólt Mózesnek: 2„Parancsold meg a népnek, hogy forduljanak vissza, és verjenek tábort Pí-Hahírót előtt, Migdól és a tenger között, Baál-Cáfón közelében. 3A fáraó azt fogja gondolni, hogy Izráel népe eltévedt a sivatagban, és csapdába kerültek. 4Én pedig megkeményítem a fáraó szívét, hogy üldözésükre induljon. Így fogom megmutatni dicsőségemet a fáraó és serege által, hogy az egyiptomiak megtudják, hogy én vagyok az Örökkévaló!”
Izráel népe így is tett.
A fáraó Izráel népének üldözésére indul
5Amikor jelentették Egyiptom királyának, hogy Izráel népe kimenekült az országból, a fáraó és főemberei megbánták, hogy elengedték őket. Azt mondták: „Miért is engedtük el őket? Hiszen többé nem fognak szolgálni minket!”
6Akkor a fáraó kiadta a parancsot, hogy készítsék elő a harci szekerét, és seregének élére állt. 7Egyiptom 600 legjobb harci szekere és az összes többi harci szekér is követte. Mindegyiket egy-egy parancsnok vezette. 8Az Örökkévaló megkeményítette Egyiptom királyának, a fáraónak szívét, hogy üldözőbe vegye Izráel népét, amely pedig az Örökkévaló nagy hatalma által vonult ki.
9Az egyiptomi sereg felvonultatta a fáraó összes lovas harci szekerét, rajtuk a harcosokat; és ezen kívül még a gyalogos katonákat is. Éppen akkor érték utol Izráel népét, amikor ők a Vörös-tenger mellett táboroztak, Pí-Hahírótnál, Baál-Cáfón közelében.
10Amikor az izráeliek meglátták a fáraó közeledő seregét, nagyon megrémültek, és segítségért kiáltottak az Örökkévalóhoz. 11Azután Mózesre támadtak: „Minek hoztál ki bennünket Egyiptomból? Talán nincsenek sírok Egyiptomban? Azért vezettél ide, hogy itt haljunk meg a sivatagban? 12Nem megmondtuk neked még Egyiptomban, hogy hagyj békén minket, hadd szolgáljuk az egyiptomiakat! Bizony, jobb lett volna, ha ott maradunk és szolgáljuk őket, mint hogy itt haljunk meg a sivatagban!”
13De Mózes így bátorította őket: „Ne féljetek! Csak várjatok, és csillapodjatok le! Meg fogjátok látni, hogyan szabadít meg minket a mai napon az Örökkévaló! Jól nézzétek meg ezeket az egyiptomiakat, mert soha többé nem látjátok őket! 14Semmit sem kell tennetek, csak maradjatok nyugton! Az Örökkévaló maga fog harcolni értetek!”
Izráel népe átvonul a tenger közepén
15Az Örökkévaló így felelt Mózesnek: „Eleget kiáltottál már hozzám segítségért! Parancsolj Izráel népének, hogy induljanak el! 16Te meg fogd a botodat, nyújtsd ki a tenger fölé, és válaszd ketté a vizet, hogy Izráel népe száraz lábbal kelhessen át a tenger közepén a túlsó partra! 17Én pedig megkeményítem az egyiptomiak szívét, hogy utánuk nyomuljanak a tengerbe. Azzal fogom megmutatni dicsőségemet, hogy győzelmet aratok a fáraó, az egész serege és összes lovas harci szekere fölött. 18Az egyiptomiak pedig megtudják, hogy én vagyok az Örökkévaló, amikor győzelmet szerzek a fáraó és összes lovas harci szekere fölött!”
Az Örökkévaló elpusztítja az egyiptomi sereget
19Ezután az Isten angyala — aki eddig Izráel serege előtt járt — odaállt Izráel tábora mögé. Ugyanakkor a felhőoszlop is elmozdult a sereg előtti helyéről, és a tábor mögé állt. 20Elválasztotta egymástól az egyiptomiak és az izráeliek táborát úgy, hogy egész éjjel egyikük sem tudott közeledni a másikhoz. A felhőoszlop az egyik oldalon sötétbe borította az egyiptomiakat, ugyanakkor a másik oldalon világított az izráelieknek.#14:20 A felhőoszlop… izráelieknek Vagy: „Amikor besötétedett, a felhőoszlop ott maradt, tűzoszloppá változott, és bevilágította a környéket.”
21Mózes kinyújtotta karját a tenger fölé, az Örökkévaló pedig erős keleti szelet támasztott, amely egész éjjel fújt, és elhajtotta a tenger vizét. Így a víz kettévált, és a tenger feneke szárazra került. 22Izráel népe bevonult a tenger közepébe, és a szárazra került tengerfenéken átmentek a túloldalra. Eközben a víz úgy állt jobbról-balról mellettük, mint a fal.
23Az egyiptomi hadsereg üldözve utánuk nyomult a tenger közepébe, a fáraó összes lovas harci szekerével együtt. 24-25A hajnali őrségváltás idején az Örökkévaló lenézett a tüzes felhőből az egyiptomi seregre, és a harci szekereiket használhatatlanná tette. A kerekek elakadtak.#14:24–25 elakadtak Az ókori görög fordítás (LXX) és egyes héber kéziratok szerint. A masszoréta héber szövegben itt ez áll: „leestek (a tengelyről)”. A sereg csak nagy üggyel-bajjal haladt, kitört a pánik és a katonák rémülten kiabáltak: „Meneküljünk innen! Az Örökkévaló harcol ellenünk, az izráeliek oldalán!”
26Az Örökkévaló ekkor szólt Mózesnek: „Nyújtsd ki a karod a tengerre, hogy a víz visszatérjen eredeti helyére, és elborítsa az egyiptomiakat szekerestül-lovastul.”
27Éppen föltűnt a hajnal, amikor Mózes kinyújtotta kezét a tenger fölé, amelynek vize visszatért medrébe. A menekülő egyiptomiak éppen szembe futottak a zuhataggal, és elmerültek benne. Így söpörte el az Örökkévaló az egyiptomi hadsereget a tenger vizével. 28Amikor a víz visszatért eredeti helyére, elborította a fáraó egész seregét, és a harci szekereket, a lovakkal együtt. Akik Izráel népét üldözték, mind egy szálig ott pusztultak el.
29Az izráeliek azonban száraz lábbal keltek át a tenger közepén, s eközben a víz úgy állt jobbról-balról mellettük, mint a fal. 30Így szabadította meg az Örökkévaló Izráel népét az egyiptomiak hatalmából azon a napon. Később az izráeliek látták az egyiptomiak holttesteit a tenger partján. 31Izráel népe látta, hogy az Örökkévaló milyen nagy hatalommal bánt el az egyiptomiakkal, ezért tisztelték és félték őt, bíztak benne és szolgájában, Mózesben.
Currently Selected:
Mózes második könyve 14: EFO
Označeno
Share
Copy
Want to have your highlights saved across all your devices? Sign up or sign in
Bible League International