Élethivatásod van!

Üdvözöllek, 

Isten nemcsak törődik veled, hanem arra is hív, hogy nagy tetteket vigyél érte végbe, és ő dicsőségében részesít! Ha elfeledkeznél élethivatásodról, Isten szüntelen emlékeztet:

„Tudjuk, Isten mindent javára fordít azoknak, akik szeretik őt, és akiket terve szerint meghívott.” (Lásd Róma 8:28.)

Amikor fiatal keresztény voltam, életem egy nagyon különleges pillanatában értésemre adta az Úr, hogy hív: „Én, az Úr, üdvösségre hívtalak, kézen foglak, megőrizlek, kinevezlek, hogy a néppel szövetséget köss, nemzetek fényévé teszlek.” (Lásd Ézsaiás 42:6.)

Kevéssel pedig azután, amikor is kételkedtem élethivatásomat illetően, az Úr emlékeztetett erre az igeversre: „Isten adományai és hívása visszavonhatatlanok.” (Lásd Róma 11:29.)

Isten hívása életemre és életedre visszavonhatatlan! Igen, Isten meghívott téged. Az üdvösségre, a bűnbánatra, szeretetére, életére, egy rendeltetésre, az örökkévalóságra. Arra hívott meg, hogy családjába tartozz. Isten családjába… és minden nap magához hív.

Íme, elmélkedésedhez két bibliai ígéret Isten részéről, aki neveden szólít:

• „Sötétségben rejtőző kincseket adok neked, rejtett bőséget, hogy felismerd, én vagyok az Úr, aki neveden szólít téged, Izrael Istene.” (Lásd Ézsaiás 45:3.)
• „Így szól most az Úr, aki téged teremtett, Jákob! Aki téged megformált, ó, Izrael! Ne félj semmit, mert megváltalak és neveden szólítalak: Enyém vagy! Ha nagy vizeken gázolsz is keresztül, veled leszek, és a folyamok nem fognak elnyelni. Ha a tűz közepette is jársz, nem fogsz megégni, és nem leszel a lángok martaléka.” (Lásd Ézsaiás 43:1-2.)

Testvérem, Isten arra is hív, hogy szolgáld. Képességet helyezett beléd. Terve van életedre. Talentumokat adott neked, és arra hív, hogy gyümölcsöztesd őket Isten dicsőségére.

Köszönöm, hogy vagy!

Eric Célérier