San Lucas 6
6
Caꞌmii Jesús cheꞌé güii naránj rá a
1ꞌO̱ güii naránj rá nij yuvii̱ israelitá cachén Jesús ga̱ nij síí tucuꞌyón snana̱ soꞌ rque ꞌo̱ naa̱ ꞌnúú trigó a. Ne̱ cuta nij síí tucuꞌyón snana̱ Jesús do̱j caa trigó, ne̱ tuguáj raꞌa nij soꞌ caa, ga̱a ne̱ chá nij soꞌ do̱j trigó a. 2Ga̱a ne̱ xnáꞌanj taꞌa̱j nij síí fariseo man nij soꞌ, cataj nij soꞌ a:
―Me cheꞌé ꞌyaj soj da̱nj ga̱. Ne nó xcúún níꞌ cuta̱ níꞌ trigó güii naránj rá maꞌ ―taj nij síí fariseo rihaan nij síí tucuꞌyón snana̱ Jesús a.
3Tza̱j ne̱ cataj maꞌa̱n Jesús rihaan nij síí fariseo a:
―Me cheꞌé, ne̱ ne naya̱a̱ soj rihaan Danj Yaꞌanj da̱j quiꞌyaj síí cuꞌna̱j David ga̱a naá naꞌ. Ga̱a quinaꞌaan rque nij tuvi̱ꞌ nij soꞌ, 4ga̱a ne̱ catúj soꞌ rá tucuá Yaꞌanj, ne̱ chá soꞌ rachrúún ta̱j rihaan se‑mesa̱ Yaꞌanj a. Ne̱ rqué soꞌ chá nij tuviꞌ soꞌ uún a. Ne̱ ne nó xcúún nij soꞌ cha̱ nij soꞌ rachrúún yoꞌ, ma̱an se ina̱nj nij xrej nó xcúún cha̱ rachrúún yoꞌ ado̱nj. Tza̱j ne̱ ma̱an cheꞌé se rque nij soꞌ naꞌaan uxrá, ga̱a ne̱ chá nij soꞌ rachrúún yoꞌ na̱nj ado̱nj ―taj Jesús rihaan nij síí fariseo a.
5Ga̱a ne̱ canica̱j soꞌ, cataj uún soꞌ a:
―ꞌU̱nj Si̱j Caꞌnéé Yaꞌanj Ni̱caj Yuꞌunj man Yuvii̱ roꞌ, no̱ xcúnj quiri̱i̱ taꞌngaj da̱j quiꞌya̱j yuvii̱ güii naránj rá na̱nj ado̱nj ―taj Jesús rihaan nij síí fariseo a.
Nahuun ꞌo̱ síí nacoo̱ raꞌa, quiꞌyaj Jesús a
6Dan me se ꞌó güii naránj rá nij yuvii̱ israelitá roꞌ, catúj Jesús rque ꞌo̱ veꞌ tucuꞌyón nij soꞌ stucua̱nj Moisés, ne̱ tucuꞌyón soꞌ snana̱ Yaꞌanj man nij yuvii̱ a. Ne̱ dan me se yáán ꞌo̱ snóꞌo rá veꞌ yoꞌ, ne̱ síí raꞌa nacoo̱ rej nuva̱ꞌ me soꞌ a. 7Ne̱ nij síí naquiꞌyaj cu̱u stucua̱nj Moisés do̱ꞌ, nij síí fariseo do̱ꞌ, yáán nij soꞌ rá veꞌ, ne̱ tumé uxrá nij soꞌ man Jesús sese nahu̱un yuvii̱ quiꞌya̱j soꞌ ga̱a güii naránj rá nij soꞌ a. Da̱nj quiꞌyaj nij soꞌ cheꞌé se guun rá nij soꞌ cuta̱ꞌ nij soꞌ cacunꞌ xráá Jesús a. 8Tza̱j ne̱ queneꞌen Jesús se vaa guun rá nij soꞌ, ga̱a ne̱ cataj soꞌ rihaan síí nacoo̱ raꞌa a:
―Na̱xuma̱a̱n so̱ꞌ canicu̱nꞌ ca̱yá so̱ꞌ scaꞌnúj níꞌ á ―taj Jesús rihaan soꞌ a.
Ga̱a ne̱ naxuma̱a̱n soꞌ, ne̱ canicunꞌ caya̱ soꞌ scaꞌnúj nij yuvii̱ a.
9Ga̱a ne̱ cataj Jesús rihaan nij síí uun chiꞌi̱i̱ rá a:
―Cuano̱ nihánj me se xna̱ꞌanj ꞌu̱nj man soj cheꞌé güii naránj rá na̱nj á. No̱ xcúún níꞌ ra̱cuíj níꞌ tuviꞌ níꞌ naꞌ. Ase no̱ xcúún níꞌ quiꞌya̱j chiꞌi̱i̱ níꞌ man tuviꞌ níꞌ xa̱ꞌ. Da̱j quiꞌya̱j níꞌ rá soj ga̱. Ne nó xcúún níꞌ ti̱nanii níꞌ man tuviꞌ níꞌ rihaan sayuun ga̱a güii naránj rá ga̱a a̱ naꞌ. Ni̱ꞌyaj u̱u̱n níꞌ cavi̱ꞌ soꞌ ga̱a a̱ naꞌ ―taj Jesús rihaan nij soꞌ a.
10Ga̱a ne̱ niꞌya̱j Jesús man cunuda̱nj nij yuvii̱ ma̱n nu̱ꞌ anica̱j rque veꞌ yoꞌ, ga̱a ne̱ cataj soꞌ rihaan síí nacoo̱ raꞌa a:
―Tu̱cuá so̱ꞌ raꞌá so̱ꞌ á ―taj Jesús rihaan soꞌ a.
Ne̱ tucuá soꞌ raꞌa soꞌ, ne̱ cunuu sa̱ꞌ raꞌa soꞌ ado̱nj. 11Tza̱j ne̱ cuyanj rá nij síí naquiꞌyaj cu̱u stucua̱nj Moisés ga̱ nij síí fariseo, ne̱ caꞌmii nij soꞌ ga̱ tuviꞌ nij soꞌ da̱j ga̱a̱ quiꞌya̱j chiꞌi̱i̱ nij soꞌ man Jesús a.
Cuneꞌ Jesús chuvi̱j síí caꞌa̱nj nata̱ꞌ snana̱ soꞌ a
12Dan me se cachén do̱j güii, ga̱a ne̱ caꞌanj Jesús rej tacaan, caꞌanj cachi̱nj niꞌya̱j soꞌ rihaan Yaꞌanj a. Niga̱nꞌ quináj soꞌ tacaan cachíín niꞌya̱j soꞌ rihaan Yaꞌanj a. 13Rangaꞌ, ga̱a ne̱ canacúún Jesús man cunuda̱nj nij síí tucuꞌyón snana̱ soꞌ caꞌna̱ꞌ nij soꞌ rihaan soꞌ, ga̱a ne̱ narii Jesús man chuvi̱j nij soꞌ caꞌa̱nj nata̱ꞌ snana̱ soꞌ a. 14ꞌO̱ soꞌ me síí cuꞌna̱j Simón, ne̱ tucuꞌnáj Jesús Pedró man soꞌ a. ꞌÓ soꞌ me tinúú Pedró síí cuꞌna̱j Andrés a. ꞌÓ nij soꞌ me Jacobo do̱ꞌ, Juan do̱ꞌ, Felipé do̱ꞌ, Bartolomé do̱ꞌ, 15Mateo do̱ꞌ, Tomás do̱ꞌ, Jacobo taꞌníí Alfeo do̱ꞌ a. ꞌÓ soꞌ uún me Simón, ne̱ tuviꞌ nij síí me rá cunu̱ꞌ ga̱ gobiernó ya̱nj Romá me soꞌ a. 16ꞌÓ soꞌ me Judas tinúú Jacobo, ne̱ ꞌó soꞌ uún me Judas Iscariote síí tacuachén man Jesús rihaan nij síí ta̱j riꞌyunj man Jesús a.
Racuíj Jesús man ri̱i̱ ndoꞌo yuvii̱ a
17Dan me se nanij Jesús ga̱ chuvi̱j nij síí cuneꞌ soꞌ man nda̱a rej vaa ta̱a ne̱ canicunꞌ nij soꞌ, ne̱ noco̱o doj nij síí tucuꞌyón snana̱ soꞌ mán ga̱ soꞌ a. Ne̱ caꞌnaꞌ ri̱i̱ ndoꞌo yuvii̱ cavii chumanꞌ Jerusalén do̱ꞌ, yuvii̱ cavii ꞌó nij chumanꞌ na̱j estadó Judea do̱ꞌ, yuvii̱ cavii rej tuꞌva na yaꞌa̱nj rej na̱j chumanꞌ Tiro ga̱ chumanꞌ Sidón do̱ꞌ a. Ne̱ guun rá nij yuvii̱ cuno̱ nij soꞌ snana̱ Jesús, ne̱ guun rá nij síí ranꞌ nahu̱un nij soꞌ a. 18Ne̱ vaa nij yuvii̱ nu̱u̱ nana̱ chre̱e nimán, ne̱ sayu̱u̱n ndoꞌo quiranꞌ nij yuvii̱, quiꞌyaj nana̱ chre̱e, tza̱j ne̱ quirii Jesús nana̱ chre̱e nu̱u̱ nimán nij soꞌ, ne̱ cunuu sa̱ꞌ nij soꞌ, quiꞌyaj Jesús a. 19Ga̱a ne̱ guun rá cunuda̱nj nij yuvii̱ cano̱ raꞌa nij soꞌ man Jesús cheꞌé se cavii ndoꞌo se nucua̱j man Jesús, ne̱ nahuun sa̱ꞌ cunuda̱nj nij yuvii̱, quiꞌyaj Jesús a.
Cataj Jesús me yuvii̱ cavi̱i̱ sa̱ꞌ doj ne̱ me yuvii̱ quira̱nꞌ sayuun a
20Ga̱a ne̱ naxca̱j Jesús rihaan soꞌ niꞌya̱j soꞌ man nij síí tucuꞌyón snana̱ soꞌ, ga̱a ne̱ cataj soꞌ a:
―Cavi̱i̱ sa̱ꞌ ta̱ranꞌ soj si̱j nique̱ cheꞌé se a̱j uun chij Yaꞌanj nimán nij soꞌ ado̱nj.
21’Cavi̱i̱ sa̱ꞌ ta̱ranꞌ soj si̱j naꞌaan rque cuano̱ ado̱nj. Vaa güii quiri̱ꞌ soj se cha̱ soj nda̱a cara̱a rque soj ado̱nj.
’Cavi̱i̱ sa̱ꞌ ta̱ranꞌ soj si̱j taꞌvee cuano̱ ado̱nj. Vaa güii caꞌnga̱ꞌ ndoꞌo soj ado̱nj.
22’Ne̱ cavi̱i̱ sa̱ꞌ ndoꞌo soj sese quita̱j riꞌyunj yuvii̱ man soj do̱ꞌ, sese quiri̱i̱ yaníj yuvii̱ man soj do̱ꞌ, sese caꞌmi̱i̱ yuvii̱ nana̱ nij rihaan soj do̱ꞌ, sese nachri̱ꞌ yuvii̱ ni̱ꞌyaj yuvii̱ man soj se vaa si̱j chiꞌi̱i̱ me soj do̱ꞌ, cheꞌé se me soj síí noco̱ꞌ manj Si̱j Caꞌnéé Yaꞌanj Ni̱caj Yuꞌunj man Yuvii̱ ado̱nj. 23Ga̱a ne̱ güii quira̱nꞌ soj da̱nj me se no̱ xcúún soj gu̱un niha̱ꞌ uxrá rá nimán soj ne̱ güe̱j ndoꞌo soj, cheꞌé se ya̱ ya̱ uxrá na̱ruꞌvee Yaꞌanj rihaan soj asa̱ꞌ cuchiꞌ soj rej xta̱ꞌ ado̱nj. ꞌO̱ se ase vaa ꞌyaj nij yuvii̱ man soj roꞌ, taꞌngaꞌ da̱nj quiꞌyaj xi̱i nij yuvii̱ yoꞌ man nij síí nataꞌ snana̱ Yaꞌanj ga̱a naá uún ado̱nj.
24’Tza̱j ne̱ nique̱ ndoꞌo soj si̱j ruꞌvee na̱nj á. Soj si̱j ruꞌvee me se a̱j quiriꞌ soj nu̱ꞌ se sa̱ꞌ ni̱caj soj, ne̱ taj va̱j doj se sa̱ꞌ rque̱ Yaꞌanj man soj a̱ maꞌ.
25’Nique̱ soj si̱j vaa xraan rque cuano̱ na̱nj á. Vaa güii quinaꞌa̱an rque soj ado̱nj.
’Nique̱ soj si̱j aꞌngaꞌ cuano̱ na̱nj á. Vaa güii nano̱ ndoꞌo rá soj do̱ꞌ, taꞌve̱e soj do̱ꞌ ado̱nj.
26’Ne̱ nique̱ soj si̱j veꞌé ina̱nj aꞌmii cunuda̱nj yuvii̱ cheꞌé na̱nj á. ꞌO̱ se ase vaa veꞌé ina̱nj aꞌmii nij yuvii̱ cheꞌé soj roꞌ, taꞌngaꞌ da̱nj caꞌmii xi̱i nij yuvii̱ cheꞌé nij síí tihaꞌ yuꞌunj se vaa si̱j nataꞌ snana̱ Yaꞌanj me nij soꞌ ga̱a naá a ―taj Jesús rihaan cunuda̱nj nij síí tucuꞌyón snana̱ soꞌ a.
Cataj Jesús se vaa ga̱a̱ ꞌe̱e̱ rá níꞌ man nij síí ta̱j riꞌyunj man níꞌ a
27Canica̱j Jesús, cataj soꞌ a:
―Tza̱j ne̱ rihaan soj si̱j nanó xre̱j roꞌ, cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj se vaa ga̱a̱ ꞌe̱e̱ rá soj man nij síí ta̱j riꞌyunj niꞌya̱j man soj, ne̱ quiꞌya̱j soj se lu̱j cheꞌé nij síí nachriꞌ niꞌya̱j man soj á. 28Veꞌé caꞌmi̱i̱ soj rihaan nij síí aꞌmii qui̱j rihaan soj, ne̱ cachi̱nj niꞌya̱j soj rihaan Yaꞌanj cheꞌé nij síí aꞌmii nij cheꞌé soj a. 29Sese vaa síí coxro ni̱chrej xruú so̱ꞌ, ne̱ ti̱cúnꞌ so̱ꞌ níchrej xruú so̱ꞌ coxro̱ soꞌ uún a. Sese vaa síí caꞌnéj se‑ro̱to̱ so̱ꞌ, ne̱ caꞌve̱j rá so̱ꞌ caꞌne̱e̱ soꞌ se‑co̱toó so̱ꞌ uún a. 30Ne̱ me maꞌa̱n yuvii̱ achíín niꞌya̱j rasu̱u̱n rihaan soj, ne̱ rque̱ soj rasu̱u̱n yoꞌ man nij soꞌ á. Sese vaa yuvii̱ caꞌnéj siꞌyaj soj, ne̱ se̱ nachinꞌ soj siꞌyaj soj maꞌ. 31Dan me se da̱j se uun rá soj quiꞌya̱j sa̱ꞌ yuvii̱ rihaan soj roꞌ, taꞌngaꞌ da̱nj quiꞌya̱j sa̱ꞌ soj rihaan yuvii̱ á.
32’Sese ꞌe̱e̱ rá soj man ina̱nj nij síí ꞌe̱e̱ rá man soj, ga̱a ne̱ me cheꞌé na̱ruꞌvee Yaꞌanj rihaan soj, rá soj ga̱. ꞌO̱ se nda̱a nij síí chiꞌi̱i̱ roꞌ, ꞌe̱e̱ rá nij soꞌ man nij síí ꞌe̱e̱ rá man nij soꞌ na̱nj á. 33Ne̱ sese quiꞌya̱j soj se lu̱j rihaan ina̱nj síí ꞌyaj se lu̱j rihaan soj, ga̱a ne̱ me cheꞌé na̱ruꞌvee Yaꞌanj rihaan soj, rá soj ga̱. ꞌO̱ se nda̱a nij síí chiꞌi̱i̱ roꞌ, ꞌyaj nij soꞌ se lu̱j rihaan tuviꞌ nij soꞌ si̱j ꞌyaj se lu̱j rihaan nij soꞌ na̱nj ado̱nj. 34Sese ra̱cuíj soj saꞌanj man ina̱nj síí na̱ruꞌvee rihaan soj, ga̱a ne̱ me cheꞌé na̱ruꞌvee Yaꞌanj rihaan soj, rá soj ga̱. ꞌO̱ se nda̱a maꞌa̱n nij síí chiꞌi̱i̱ roꞌ, racuíj nij soꞌ saꞌanj man nij tuviꞌ soꞌ si̱j na̱ruꞌvee rihaan soꞌ ado̱nj.
35’Dan me se ga̱a̱ ꞌe̱e̱ rá soj man nij síí ta̱j riꞌyunj niꞌya̱j man soj, ne̱ quiꞌya̱j soj se lu̱j rihaan nij soꞌ, ne̱ ra̱cuíj soj saꞌanj man yuvii̱, ne̱ se̱ guun rá soj naca̱j uún soj se‑saꞌa̱nj soj maꞌ. Vaa güii, ne̱ narque̱ uxrá Yaꞌanj se sa̱ꞌ man soj, ne̱ taꞌníí Yaꞌanj Si̱j Uun Chij Doj gu̱un soj ga̱a na̱nj ado̱nj. ꞌO̱ se Yaꞌanj me síí ꞌyaj se lu̱j rihaan nda̱a síí ne neꞌen me se me se lu̱j do̱ꞌ, rihaan nda̱a síí chiꞌi̱i̱ do̱ꞌ ado̱nj. 36Ase vaa ꞌe̱e̱ rá Rej níꞌ Yaꞌanj man da̱j a̱ nij yuvii̱ roꞌ, da̱nj ga̱a̱ ꞌe̱e̱ rá soj man da̱j a̱ nij yuvii̱ uún ado̱nj ―da̱nj cataj Jesús rihaan nij síí tucuꞌyón snana̱ soꞌ a.
Cataj Jesús da̱j caꞌmi̱i̱ níꞌ ga̱ tinúú níꞌ cheꞌé cacunꞌ tumé tinúú níꞌ a
37Ne̱ canica̱j Jesús cataj soꞌ a:
―Se̱ guun niha̱ꞌ rá soj cuta̱ꞌ soj cacunꞌ xráá tinúú soj, ga̱a ne̱ taj cacunꞌ cuta̱ꞌ Yaꞌanj xráá maꞌa̱n soj maan ado̱nj. Cara̱a̱ xꞌnaa soj rihaan tinúú soj, ne̱ veé da̱nj quiꞌya̱j gue̱e̱ Yaꞌanj ga̱ maꞌa̱n soj uún ado̱nj. 38Rque̱ soj rasu̱u̱n man tuviꞌ soj, ne̱ Yaꞌanj me síí narque̱ rasu̱u̱n rihaan soj uún ado̱nj. Soꞌ me síí sa̱ꞌ ndoꞌo rá, ne̱ adi̱ꞌ se ꞌyaj síí sa̱ꞌ rá tuꞌvéj ꞌnúú ne̱ araa navii soꞌ rihaan tane̱j roꞌ, da̱nj quiꞌya̱j gue̱e̱ Yaꞌanj ga̱ soj, ne̱ doj a̱ narque̱ Yaꞌanj rasu̱u̱n sa̱ꞌ man soj ado̱nj. Ase vaa ꞌyaj gue̱e̱ soj ga̱ tuviꞌ soj roꞌ, da̱nj quiꞌya̱j gue̱e̱ Yaꞌanj ga̱ soj uún ado̱nj ―da̱nj cataj Jesús rihaan nij síí tucuꞌyón snana̱ soꞌ a.
39Ga̱a ne̱ nanó Jesús cuentó cheꞌé vi̱j síí tuchri̱i rihaan nij síí tucuꞌyón snana̱ soꞌ a:
―Ne̱ caꞌve̱e ti̱haa̱n ꞌo̱ síí tuchri̱i chrej rihaan tuviꞌ tuchri̱i soꞌ, rá soj naꞌ. Taj maꞌ. Sese da̱nj quiꞌya̱j soꞌ, ga̱a ne̱ quini̱j ro̱j soꞌ rá yuꞌuj na̱nj ado̱nj. 40Da̱nj na̱nj uún, ne̱ ꞌo̱ síí tucuꞌyón me se se̱ guun nucua̱j soꞌ gu̱un soꞌ síí noco̱o doj rihaan se‑maestro̱ soꞌ maꞌ. Ne̱ caꞌve̱e se uxrá tu̱cuꞌyón soꞌ, tza̱j ne̱ veé ase vaa neꞌen se‑maestro̱ soꞌ roꞌ, veé da̱nj queneꞌe̱n maꞌa̱n soꞌ na̱nj ado̱nj.
41’Me cheꞌé guun chre̱e rá so̱ꞌ niꞌya̱j so̱ꞌ niꞌya nu̱u̱ rihaan tinúú so̱ꞌ ga̱. Ne̱ ne niꞌya̱j so̱ꞌ chruun ma̱nj nu̱u̱ rihaan ma̱ꞌán so̱ꞌ a. 42Asa̱ꞌ caꞌve̱e cata̱j so̱ꞌ rihaan tinúú so̱ꞌ a: “Rque̱ so̱ꞌ rihaan so̱ꞌ quiri̱i̱ ꞌu̱nj niꞌya á.” Se̱ guun a̱ doj cata̱j so̱ꞌ da̱nj ti̱háꞌ so̱ꞌ man tinúú so̱ꞌ maꞌ. Asino quiri̱i̱ so̱ꞌ chruun ma̱nj nu̱u̱ rihaan ma̱ꞌán so̱ꞌ, ga̱a ne̱ curuvi̱ꞌ sa̱ꞌ rihaan so̱ꞌ, ga̱a ne̱ caꞌve̱e quiri̱i̱ so̱ꞌ niꞌya nu̱u̱ rihaan tinúú so̱ꞌ ado̱nj ―taj Jesús rihaan nij síí tucuꞌyón snana̱ soꞌ a.
Cataj Jesús se vaa ase vaa nimán yuvii̱ roꞌ, da̱nj vaa aꞌmii yuvii̱ a
43Ga̱a ne̱ canica̱j Jesús, cataj soꞌ a:
―Chruun sa̱ꞌ roꞌ, se̱ guun cuma̱n chruj nij raa̱ maꞌ. Ne̱ chruun nij roꞌ, se̱ guun cuma̱n chruj sa̱ꞌ raa̱ maꞌ. Ase vaa chruun yoꞌ roꞌ, da̱nj vaa nimán yuvii̱, ne̱ ase vaa chruj yoꞌ roꞌ, da̱nj vaa se vaa ꞌyaj nij yuvii̱ ado̱nj. 44Ma̱an chruj ma̱n raa̱ chruun roꞌ, ꞌyaj neꞌen níꞌ me chru̱un me yoꞌ ado̱nj. Taj chruj higó mán raa̱ coj yâj yaꞌa̱a maꞌ. Ne̱ taj chruj uvá mán raa̱ chruun tanj maꞌ. 45Dan me se síí sa̱ꞌ roꞌ, ma̱n ndoꞌo se sa̱ꞌ nimán soꞌ, ne̱ aꞌmii soꞌ ina̱nj nana̱ sa̱ꞌ ado̱nj. Síí chiꞌi̱i̱ roꞌ, ma̱n ndoꞌo se qui̱j nimán soꞌ, ne̱ aꞌmii soꞌ ina̱nj nana̱ chiꞌi̱i̱ ado̱nj. ꞌO̱ se ase vaa se ma̱n nimán yuvii̱ roꞌ, da̱nj vaa nana̱ aꞌmii yuvii̱ na̱nj á ―taj Jesús rihaan nij síí tucuꞌyón snana̱ soꞌ a.
Ase vaa síí uneꞌ xraan veꞌ roꞌ, da̱nj vaa síí uno sa̱ꞌ rihaan Jesús a
46Canica̱j Jesús, cataj soꞌ nana̱ nihánj a:
―Me cheꞌé taj soj se vaa Síí ꞌNi̱j Raꞌa man soj mej, tza̱j ne̱ ne uno soj rihanj ga̱. 47Cuano̱ nihánj me cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan soj da̱j si̱j me síí ꞌnaꞌ nanó xre̱j nana̱ aꞌmij, ne̱ ꞌyaj soꞌ nda̱a vaa taj snana̱j a. 48Ase vaa ꞌo̱ síí cuneꞌ veꞌ tucuá rihaan ꞌo̱ yuvej vaa soꞌ a. Cunu̱u̱ ndoꞌo váán soꞌ rej cuchru̱j soꞌ tacóó veꞌ, ne̱ xraan ndoꞌo yáán veꞌ, ꞌyaj soꞌ a. Caꞌve̱e se maa̱n na̱na̱ yuva̱a̱ cu̱riha̱nj go̱ꞌ xráá veꞌ, ne̱ caꞌve̱e se cavi̱i̱ chráá, ne̱ caꞌna̱ꞌ na xe̱e̱ go̱ꞌ na xe̱e̱ tacóó veꞌ, tza̱j ne̱ se̱ naxruꞌ veꞌ, quiꞌya̱j na xe̱e̱ maꞌ. Da̱nj vaa síí uno snana̱j a. 49Tza̱j ne̱ ino̱ vaa síí nanó xre̱j nana̱ aꞌmij tza̱j ne̱ ne ꞌyaj nda̱a vaa taj snana̱j maꞌ. Ase vaa ꞌo̱ síí ꞌyaj veꞌ nij vaa soꞌ a. Ne váán cunu̱u̱ soꞌ rej cuchru̱j soꞌ tacóó veꞌ rihaan yoꞌóó maꞌ. Cheꞌé dan yáán cuanꞌ u̱u̱n tucuá soꞌ a. Sese cu̱riha̱nj maa̱n na̱na̱ yuva̱a̱, ne̱ go̱ꞌ yoꞌ xráá veꞌ, ne̱ sese cavi̱i̱ chráá, ne̱ caꞌna̱ꞌ na xe̱e̱ go̱ꞌ na xe̱e̱ tacóó veꞌ, ga̱a ne̱ cane̱e̱ nu̱ꞌ veꞌ na̱nj á. Nu̱ꞌ cane̱e̱ veꞌ yoꞌ, ne̱ daj chiha̱a̱ míj se̱ cunuu sa̱ꞌ yoꞌ a̱ maꞌ. Da̱nj vaa síí ne uno snana̱j ado̱nj ―taj Jesús rihaan nij síí tucuꞌyón snana̱ soꞌ a.
Currently Selected:
San Lucas 6: trc
Tya elembo
Kabola
Copy
Olingi kobomba makomi na yo wapi otye elembo na baapareyi na yo nyonso? Kota to mpe Komisa nkombo
© Wycliffe Bible Translators, Inc. 2024 segunda versión electrónica