Mak 14
14
F’anjanfane Yensa
1Afúrumi na, fo Gújunku Guwusunaamo ingi Gújunku Úmbuuro no Yikireŋne Láwiiro afallane ásibaŋ anakaŋ, ñanlaameku alimaamaŋo ingi ñankeekihu Hañaañeno anjanfa Yensa. Antíbtib binaal ba bulakánam k'abujaa a sutura. 2Anyéj:
- Inini, dahi inlahomoŋ a waathu gújuŋo maro aji inkaanoŋ nim jamaŋo ankengekineh a binentor.
Nim ganyéjne.
Fo udikaamo abúuñane Yensa ingi kárámánjo
3Angu waato nómár, Yensa úmár na a saariŋo n’aretuhne Betani ingi ñantaalibehinem. Andékdek ba guyaahálaŋo a díku Simon.#14.3 Údiigeeno úmár guyroŋ Simon Piyer utaalibehu Yensa. Úmár Simon úduk. Agida Simon fam, kafaño alahemne ki Yensa ajébinem. Angu f'aŋŋane na guyaahálaŋo, udikaam úduk aŋanar a gufaco n’alah kono kóduk. Konoŋo kómár, buwaal ganfiliyumne. Agida n'akaan na kárámánjo n'aretuhne naro. Naro nómár aseser dáde maro gatiira. Angu udikaamo baŋanti, adék alahun Yensa k'anoone guyaahálaŋo. Bapút, afili koruhu konoŋo k'ahupun Yensa kárámánjo a bigof ba búbuuñahánam. 4Kanda índukoŋo banfégi n’akanne, aññuumul k'anyéjeh:
- Huyi! Horaŋ akanne k'apuñpuñin ineeŋ? 5Ingah, aji ininkaman gujuliyaher, agumb ayiker bakodiŋo jup. Gajuliyay, adék anéer ñanyikireŋo. Eke bakodiŋo bámár, aji gurifahin, afaŋi bakodiŋo ba wúuro adóolne buruhu díin.
Nim ganyéjehne k’ansekireh udikaamo. 6Angu Yensa ayéjeeniŋ:
- Bénteŋ wúuro! Horaŋ gusekukemeŋne ineeŋ? Ingah! H'akaaneemne ajónjoon. 7Fégeŋ baŋ, imbi ayikhineh ñanyikireŋo baman dagurumaareŋ. Waatowaat gúsiibahaŋne upireneŋ ukandureeniŋ hójooni. Kanda me, diguy ingi ninkinan baman dagurumaareŋ. 8Udikaamo akankaan h'apirenne. Ahupuneemhupun kárámánjo bandór ba bísibaŋo b'anwúbhunumne. 9Janteneŋ baŋ k'íteekinoonuŋ marigeno: Ho udikaamo ummu akaaneemne gub, anlóbhuneh beŋen beŋen a duniyaŋo. Oo! Beŋen beŋen b'andékhinehne gúteekinku jamaŋo Kúmbuuñaamo Kúnsuuminno, anlóbhuneh ki jamaŋo anlentála ho udikaamo ummu akaaneemne.
Nim Yensa alóbne.
Ho Judas anyennehinayne ingi ñanlaameku alimaamaŋo
10Angu ayikyik utaalibe úduk m’atoh a ñantaalibeŋo haalaŋo ingi inako m’ankokayehne ingi Yensa. Gurethinem Judas Iskariyot. F’afégne ho udikaamo akanne, adék imbi ñanlaameku alimaamaŋo b’angune. Apúti, ayéjeeniŋ apirenkineh ajuliyareeniŋ bigoku Yensa. 11Immereŋ, bayennehini hómár asúumeeniŋ fanfaŋ k’andiigem bakodiŋo. F’andiigemne bakodiŋo, Judas aŋoolin aŋay bútibo n’akankunehne k’ampiren anlah Yensa.
Kaparehu Gújunku Úmbuuro no Yikireŋne Láwiiro
12Afúrumi na, gújuŋo apútor. Gújuŋo gúmár, Gújunku Úmbuuro no Yikireŋne Láwiiro ganyéjehne. Gambujobuj saahaŋaŋo k'anlentála ni Díino apahunorumne maamaamankánin a didiirahu Esipt. Angu babári bísibaŋo biliiho bi gújuŋo, ñantaalibehu Yensa ammiihem anyéj:
- Inini, beeraŋ gúsiibane k'ídek íjoonindomiŋ guyaahálahu gújunkintor?
13Angu banlóbi nim, abúuñ ñantaalibehinem inak, ayéjeeniŋ:
- Inini, ninkinan dékereŋ a saariŋo. Guŋayeŋ hadéko, urakánaŋ ingi údiigeen úduk n’adoohuna koluhuno k'ayikne baaruŋo. Gúfegemeŋ utifilinemeŋ baman a dígo n’adékehne. 14Gúputeŋ na, umiihileŋ ulaameku dígo k’úyejemeŋ, «Arafankint abúuñurne mint. Ayéji ujellihin mint gufaco g'adékimehne ba guyaahálahu gu gújuŋo ingi ñantaalibehinem.» 15Inini, umiihuleŋdir, údiigeeno úmár ajellihinkunoonuŋ gufac gúde a raafo. Úfekineŋ na honjoŋo nip n'apare. Na gísiibane k’újoonineŋ guyaahálahintor.
16Angu Yensa balóbi nim mees, ñantaalibeŋo inako andék. Bampút a saariŋo anlahun nip iniman ni Yensa alóbne. Angu anjóonin guyaahálahu gújuŋo k'aŋŋoolin imbi Yensa.
17Bugaanigo, úmár ingi ñantaalibehinem haalaŋo ingi inako ankokay ba a dígo nómár. Bampút, andék a gufaco gu raafo. 18Baŋŋay guyaahálaŋo, Yensa ayéjeeniŋ:
- Ingah! Janteneŋ baŋ k'íteekinoonuŋ marigeno: Mintor maŋ n’innoohoonuŋne guyaahálaŋo tu, ayikhineh úmánduk m’adékehne gujuliyahu bigokum.
19Balóbi nim abemeeniŋ dáde k’ammikem úmánduk úmánduk ayéjhem:
- Kodi me gireŋ eh?
20Ayéjeeniŋ:
- Ingah! Ninkinan haalaŋo ingi inako m’unooheŋne nanka, úmár umomiye ingi mintor n'aŋay bupocilahinku úmbuuro k’anumun a basooreno ingi me. 21Fégeŋ baŋ, maŋ ni añaañaane a Hañaañeno, maŋ nim Údiigeeno M'acaabenaane gadékehne biniiroŋo, kanda wúuro m'ajuliyahánehne bigokum, úmár ayokáneh fanfaŋ. Haman bosiiraher akohi.
Gufoolaŋo gu Gulentálahu Biniirohu Yensa
22F'aŋŋane guyaahálaŋo Yensa adooh úmbuuro k'aramun Díino. Baramuni Díino mees, afac k'anéer ñantaalibehinem ayéjeeniŋ:
- Úmbuuro inno n’ófekeŋne arinkum. Kábáreŋ!
23Bankábi úmbuuro mees, Yensa adooh gulandáku baaruku reseŋo k'aramun Díino. Baramuni Díino mees, anéereeniŋ anruuh moŋon moŋon. 24Banruuhi mees, ayéjeeniŋ:
- Inini, baaruku reseŋo imba b’ófegeŋne, muhenkum m'akimbihinehne gúlobo gu Díino ambénnayne#14.24 Gúloku Díino galóbolob a nintiku halób halall h'ayik sembe ha Díino ambénnayne ingi ñanraagofoŋo: (1) Díino ambénnaybennay gúlobo guliiho ingi ñanraagofoŋo a jamaanihu Nuha. A waato nómár Díino ajíkirindeeniŋjikirind ayéj maro dafak agíimun duniyaŋo nip. (2) Afúrumi na, Díino anakin ambénnay gúlob g'ayik sembe a jamaanihu Musa ingi jamanku Israyel. A gúlobo gúmár Díino awonnundeeniŋwonnund luwaŋaŋo jup. Ninger Gúfuro 19.5-6. (3) Angu, afúrumi na, ayikyik gúlobo gulallinno gu Díino ambénnayne ingi jamaŋo. Na Díino ayéjyej maro abonkerhineh m’anfiyumne Yensa a kunyoku júnubonkinin nip k'afak aŋaneeniŋ a Maasayahánam. angu ingi ñanraagofoŋo m’anfiyumne Yensa. Ingah! Muhenkum ahuphunuh ba bajónku jamaŋ ñanlabahi. 25Ninkinan, janteneŋ baŋ k'íteekinoonuŋ marigeno: Afúrumi gub, difak iruuh baaruku reseŋo fo daman d'erukunehne bawunkulo a maasayahu Díino n'adék adékirehne.
Nim Yensa alóbne. 26Afúrumi na, ankím gúkim ba buramunku Díino k'ankir anfúr andék a Montaaño Olifo.
Ka Yensa ayéjne maro Piyer añophuneh maro apájulempájul
27F'aŋŋane hadéko, Yensa ayéjeeniŋ:
- Ninkinan nip, uhoobálahunumuŋ. Aji úfegeŋ ípájuli hómár, maro nim gaññaañne a Hañaañeno. Aññañaañ na maro Díino ayéjyej:
Ikankáneh ki ukooño abujaa.
Ikandir nim, saahaŋankánam anfisayhineh. #14.27 Sakariya 13.7
Nim gaññaañne. 28Kanda ninkinan, ikengunaadir a biniiroŋo, ídekhineh ba a didiirahu Galile ídek ítuyoonuŋ bim.
29Yensa balóbi nim Piyer ayéjem:
- Ingah! Me, haani índukoŋo nip anhoobálaho, me dikaan nim.
30Yensa ayéjem:
- Janten baŋ k'íteekino marigeno: Maŋ jaketo no gub uñophuneh f’ábár halall búyejo pájiirum. Nim gúdekehne bukaano. Uñopdir f’ábár halall, rankuluŋo ahonkáneh waasaŋ anakaŋ.
31Fo Yensa alóbne nim Piyer amincin balóbo ayéjem:
- Me, haani iñantay iniiro ingi fi diñop búpájihen!
Piyer balóbi nim ñantaalibeŋo índukoŋo nip aŋŋoolinkin gúlokunom.
Salihu Yensa Getsemane
32Afúrumi na, Yensa ingi ñantaalibehinem andék a kantígo k'aretuhne Getsemane. Bampút, Yensa ayéj ñantaalibehinem:
- Noohoreŋ nanka k’útuyomuŋ k'ídek isaliher.
33Balóbi nim adooh Piyer ingi Jak ingi Saŋ k'aŋŋáábinem ambááhála hotir. Bampút, hafithu Yensa nooroŋ k'ahaarah, adéwun dáde. 34Yensa ayéjeeniŋ:
- Me inho aléerumeemleerum dáde. Baléero imba gadékehne bubujhum. Inini, noohoreŋ nanka, dahu úduufoŋ.
35Balóbi nim, apádála hotir k'asali. Aruŋa k'akiina Díino aji apirenkineh apahánam a kunyoho k'ayikhinemne. 36Ayéjem:
- Abó! Bááhum! Fi uhathat hogurumaareŋ. Inini, bonkerer, pahálineem a kunyoho kúmár. Kanda neŋen neŋen gamíirne, dikaan ho me ísiibane, fo aji ikaani ho fi úsiibane.
37Yensa basalihi nim mees, akeng aŋoolin bi ñantaalibeŋo ilallo angune. Alahuneeniŋ n'andúuf. Ayéj Simon Piyer:
- Simon! Horaŋ? Sínduuf? Pirendo k'uning buruhu waat amánduk? 38Ninkinan, ningereŋ k'ukiinahaŋ Umuyhintor ki dahi Iblisa adéker aríf guŋanhánan a hójondoŋo. Jamméejhu uraagofoŋo gahaamiyehaami saliŋo kanda arino gamenuhemenuh.
39Báyeji nim, Yensa afak adék abááhála hotir ba saliŋo. Bapút, afak akiina Umuyhintor iniman n'akiinaherne faliiho, ayéji:
- Abó, fi uhathat hogurumaareŋ. Inini, bonkerer pahálineem a kunyoho kúmár. Kanda neŋen neŋen gamíirne, dikaan ho me ísiibane, fo aji ikaani ho fi úsiibane.
40Bakiinay nim afak aŋoolin adék alahun ilallo n'andúuf. Agida ni sínduufo alaheeniŋ dáde. Agefiyeeniŋ. Banningi, ankota sii maro anrohroh dáde.
41Angu Yensa adék akiina Díino iniman n'akiinaherne guliguliiho ingi a gunakinno. Babollay, afak aŋoolin alallin k’alahuneeniŋ n'andúuf, ayéjeeniŋ:
- Ninkinan faka sínduuf ingi guyohála? Ingah! Waato abábár. Anjuliyajuliya bigoku Údiigeeno M'acaabenaane. Inini a halaku immi jínuboŋo gigune. 42Kengereŋ k'índek inrahálineeniŋ. Ingah, wúuro m'ajanfaheemne apútriput!
H’awusunane f’andékne gulaku Yensa
43Angu, fo Yensa aŋane balóbo Judas apútor, Judas m'atohne ingi ñantaalibeŋo haalaŋo ingi inako. Jamaŋo jup aŋŋáábintemne n'anlah basandiŋo ingi jigoloŋo. Agida ñanlaameku alimaamaŋo ingi ñankeekihu Hañaañeno ingi ñanlaamero ambúuñureeniŋne. 44Agida, wúuro m'ajuliyane bigoku Yensa n’anyennehinay fam ingi immereŋ n’anyitorunkunehne Yensa. Ayéjeeniŋyej: «Inini gímputoŋ n’ukankánaŋne k’uyitemeŋ agune me, iramaymiŋdir, ífoonaymiŋdir, úpájuláŋ maro maŋ úmár, k’ukolomoŋ k’ulahamaŋ hóbun k'údekiremeŋ.» Nim Judas atéekineeniŋne fam.
45Angu jaketo nómár, Judas f'apúturne ka Yensa ingi ñantaalibehinem angune, awaliŋ Yensa k’aramam afóonom ayéj:
- Arafaŋ!
46Fo Judas akanne nim, m’aŋŋáábintemne andék anlah Yensa. 47Banlahem, ayik úduk m'adék afúnn busandihinem k'adék imbi údoolhu alimaamo adénno alek bulaahánam. 48Angu Yensa, bafégi jamaŋo m’andékirne bulakánam ayéjeeniŋ:
- Ii ninkinan, hóge me urifa? Horaŋ akanne udooroŋ ingi basandiŋo ingi jigoloŋo ba bulakum? 49Agida gucum gucum úfegemuŋ a Jaameŋo Adénno n’ídekeh gukawandino? Kanda lahurumuŋ na. Inini, upireneŋ ulahaamuŋ maro inho añaañaañaañyer. Aññañaañ a Hañaañeno maro hómár ayikhineh maro údekikineŋ úduk ulahamuŋ.
50Angu banlahi Yensa, ñantaalibehinem nip ambénn na Yensa k'angír.
51Ayikyik uhambaani m'atifilinne Yensa m'agéena tabén ba bareŋ. Anfak anlaham. 52F'anlahemne, abénn maŋ na tabénkinem k'agír maŋ n'abosumaane.
F’andékurne Yensa a Tilibinaalo Adénno#14.53 Hómár agune ñanraagofoŋ jamaŋilallo ingi haala m’anlekehne balóbo imbi Ñanyahudo. Alimaamo Adénno, úmár aguyumne a bigofo. Alimaamaŋo adúkoŋo, immereŋ mees antohtoh na.
53Angu andékur Yensa imbi alimaamo adénno. Bampút, anlahun na ñanlaameku alimaamaŋo ingi ñanlaamero ingi ñankeekihu Hañaañeno, immereŋ nip m'antohne a tilibinaalhu Ñanyahudo. 54F'andékuremne, Piyer atifilineeniŋ a mángáár f'adék apút a buteerehu alimaamo adénno. Bampút, Piyer adék anooh a kuulo k'aŋŋay bígetaŋo ingi ñammi básedeŋo m’annoone na. 55Afúrumi na, ñanlaameku alimaamaŋo ingi m'antohne a Tilibinaalo Adénno nip m'anrahne na ansíiba gúneku Yensa kayúulen ki nim ampiren ambujom. K’angu ammiiheh jamaŋo m'anyéjhinehne Yensa akankaan hójondoŋo. Kanda yikireŋ m’anlóbhuneh nim. 56Agida ayikyik ñanlabahi m'ankeng k’ansíiba bujodanku Yensa, kanda halókánin raháraŋaŋ. 57Ayikyik m’ankeng bujodanku Yensa, anyéj:
58- Mint ii iyennehinmiŋyennehin n'ayéjne ba bukoomunku Jaamehintor Adénno n’anlódne, k’anooh ásibaŋ alallaŋ k’alód adúk no jamaŋo danlód.
59Kanda banlóbi nim índukoŋo yennehinayreŋeŋ.
60Banlóbi, alimaamo adénno akeng a sígihu jamaŋo nip k'ayéj Yensa:
- Inini, immi tu kayúulen k’anfégne a binankan, inini fi dujaabi?!
61Yensa akota sii. Jaabiirem haani gúlob úngonduk. Angu alimaamo adénno amiihem ayéj:
- Hóge fi ingine Umaasaŋo Mu Díino Acaabenne, Úbáku Díino N'aramunkuhne?
62Yensa aŋoyindem ayéjem:
- Me ingine maŋ úmár. Inini, ninkinan nip ayikhineh bísiba b’úpájul b’úfekineŋ Údiigeeno M'acaabenaane n'annooh ingi Díino. Oo! Anokuneh a jiyaku Díino N'afaŋumne N'ayik Sembeŋo, a kantígo k'abúuñahuhne. Úfegekinemeŋ n’adékireh a hakubo k'aŋooliner ba a duniyaŋo.
63-64Yensa bayéji nim, alimaamo adénno anuyom dáde k’alah gusolhunom g’akaanane faŋo k'abic#14.63-64 Ñanyahudo, agi jifahánin annuy wola anyik baléer, nim gankaanahne k’ambic bayakánin. k'ayéj:
- Inini ninkinan, yennehineŋ baŋ! Asutunsutun Díino! Síibaaroŋ ki úduk aséediya. Eke ninkinan tu uyennehineŋyennehin h'ayéjne? Angu ninkinan, ii, neeraŋ gúyejeŋne?
Angu ñamhu tilibinaalo nip ankomb búyejo:
- Abábár abujaa.
65Banleki balóbo mees índukoŋo ankomb bulotunkunom. Índukoŋo annébem k’ammibem. Bammibem, ammaham, anyeefihem, ammikem:
- Inini, hantaŋ amalenne?
Afúrumi na, ñammarahu Jaameŋo Adénno andoohom ki immereŋ mees ammaham.
Fo Piyer añopne maro apápájul Yensa
66-67A waato nómár angu, n'andékurne Yensa a raafo, Piyer awonn bim a réeŋo a buteerehu alimaamo adénno. F'agune na, údool udikaam mu alimaamo adénno apútor adék alahunar Piyer na bígetaŋo. Bapútri akorosom dáde. Bakorosemkoros ayéjem:
- Eke fi mees ingi Yensa unasareto gukokayheŋne?
68Udikaamo balóbem nim Piyer añop ayéjem:
- Me me, pájiiri h'ósiibane balóbo.
Balóbi nim, afúrum a búkáku dígo adék awonn a burukumbaano. Bakaani nim rankuluŋo ahooŋ. 69Kanda fo Piyer abááhulane hotir, udikaamo atifem adék alahunam k'ayéjeh a sígihu jamaŋo:
- Ummu mees atohtoh ingi úmár!
70Udikaamo balóbi nim, Piyer afak añop. F'añopne, jamaŋo m'angune na anyéjem:
- Ingah! Afefer fañ maro fi imbi úmár gutohne. Eke fi mees ummu didiirahu Galile?
71Banlóbi nim, Piyer akalireeniŋ ayéj:
- Wolahi ingi Díino! Pájiiri údiigeeno m’úyejheŋne.
72Balóbi nim, rankuluŋo afak anakin ahooŋ. Fo rankuluŋo ahooŋne, Piyer alentála ho Yensa adék atéekinemne fam. Ayéjemyéj: «Uñophuneh f’ábár halall maro pájiirum. Rankuluŋo ahonkáneh wayaasaŋ anakaŋ a diñophon.» Angu Piyer balentálay hómár akomb jihooŋo.
ಪ್ರಸ್ತುತ ಆಯ್ಕೆ ಮಾಡಲಾಗಿದೆ:
Mak 14: GD
Highlight
ಶೇರ್
ಕಾಪಿ
Want to have your highlights saved across all your devices? Sign up or sign in
Copyright Vision Intégrale, Senegal
