Lukács evangéliuma 24
24
Jézus feltámadásának örömhíre
(Mt 28:1–10; Mk 16:1–8; Jn 20:1–10)
1A hét első napján, kora hajnalban az asszonyok kimentek a sziklasírhoz, és vitték az elkészített illatszereket is. 2A sír bejáratát egy nehéz kő zárta el, de mire odaértek, már félre volt gördítve. 3Így be tudtak menni a sziklasírba, de az Úr Jézus testét nem találták. 4Ezen nagyon elcsodálkoztak és nem tudták, mitévők legyenek. Ekkor hirtelen két férfi jelent meg mellettük fénylő ruhában. 5Az asszonyok megrémülve lehajtották a fejüket, de azok így bátorították őket: „Miért a halottak között keresitek az élőt? 6Nincs itt, mert feltámadt! Emlékezzetek rá, hogy még Galileában megmondta nektek: 7»Szükséges, hogy az Emberfiát a bűnösök kezébe adják, keresztre feszítsék, és hogy a harmadik napon feltámadjon.«”
8Ekkor az asszonyok visszaemlékeztek, hogy Jézus valóban ezt mondta nekik, 9majd visszamentek a városba, és mindent elmondtak a tizenegy apostolnak és a többieknek. 10Az asszonyok csoportjában volt a magdalai Mária, Johanna és Mária, Jakab anyja, meg más asszonyok is, akik a feltámadás hírét hozták. 11Az apostolok azonban nem hittek az asszonyoknak, és képtelenségnek tartották, amit mondtak. 12Péter mégis felkelt, és elfutott a sírhoz. Ott lehajolva benézett a sírkamrába, de csak a vászonlepedőket látta. Azután elment, és azon töprengett, hogy vajon mi történhetett.#24:12 Néhány görög kéziratból ez a vers hiányzik.
Találkozás az emmausi úton
(Mk 16:12–13)
13Ugyanezen a napon Jézus két tanítványa elindult Jeruzsálemből Emmausba, egy kis faluba, amely a várostól tizenkét kilométer távolságra volt. 14Útközben azokról az eseményekről beszélgettek, amelyek a napokban történtek. 15Amíg így beszélgettek és vitatkoztak, maga Jézus csatlakozott hozzájuk, és együtt ment velük. 16A tanítványok azonban nem tudták, hogy ő az, mert valami megakadályozta őket abban, hogy ráismerjenek. 17Jézus megkérdezte tőlük: „Miről beszélgettek?”
Ekkor azok szomorú arccal megálltak. 18Az egyik, akit Kleopásnak hívtak, ezt felelte: „Úgy látszik te vagy az egyetlen Jeruzsálemben, aki nem tudja, mi történt itt ezekben a napokban.”
19„Miért, mi történt?” — kérdezte Jézus.
Azok így feleltek: „A názáreti Jézusról van szó, aki szavaival és tetteivel egyaránt bizonyította, hogy hatalmas próféta Isten és az emberek előtt. 20De népünk főpapjai és vezetői kiszolgáltatták őt, és elérték, hogy halálra ítéljék és kivégezzék a kereszten. 21Pedig mi azt vártuk és reméltük, hogy ő fogja Izráel népét felszabadítani. De már három napja, hogy mindez történt. 22Ezenkívül néhány közülünk való asszony is megdöbbentett minket. Ma korán reggel kimentek a sírhoz, ahová Jézus testét temették, 23de a holttestet nem találták ott. Mikor visszajöttek, azt állították, hogy látomásban angyalokat láttak, akik azt mondták, hogy Jézus él. 24Ekkor néhányan közülünk kimentek a sírhoz, és mindent úgy találtak, ahogyan az asszonyok mondták, de Jézust magát nem látták.”
25Ekkor Jézus kezdett beszélni: „Milyen értetlenek és nehéz felfogásúak vagytok! Milyen nehezen hiszitek el, amit a próféták mondtak! 26Hát nem éppen ezeket kellett a Messiásnak elszenvednie, mielőtt bement a dicsőségébe?” 27Azután Jézus elmagyarázta a két tanítványnak mindazt, amit az Írások őróla mondtak. Mózes könyveivel kezdte, és folytatta az összes többi prófétával, az egész Íráson keresztül.
28Közben megérkeztek Emmausba, ahová indultak, de Jézus úgy tett, mintha tovább akarna menni. 29A tanítványok azonban nagyon kérlelték: „Maradj velünk, hiszen a nap is lenyugodott már, mindjárt beesteledik!” Így hát Jézus velük maradt, és együtt mentek be a faluba.
30Amikor asztalhoz ültek, Jézus a kezébe vette a kenyeret, hálát adott Istennek, tört a kenyérből, és a tanítványoknak adta, 31akiknek ebben a pillanatban megnyílt a szemük. Ráismertek Jézusra, de ő eltűnt a szemük elől. 32„Hát nem ezt éreztük, amikor útközben az Írásokat magyarázta, és feltárta előttünk a próféciák igazi értelmét?” — mondták egymásnak a tanítványok.
33Azon nyomban fel is kerekedtek, és visszaindultak Jeruzsálembe. Ott együtt találták a tizenegy apostolt, és a többieket, 34akik ezzel fogadták őket: „Valóban feltámadt az Úr! Megjelent Simonnak!”
35Ekkor ők ketten is elmondták, mi történt velük az úton, és hogyan ismerték fel Jézust arról, ahogyan megtörte a kenyeret.
Jézus megjelenik a tanítványainak
(Mt 28:16–20; Mk 16:14–18; Jn 20:19–23; ApCsel 1:6–8)
36Még be sem fejezték, amikor hirtelen maga Jézus jelent meg közöttük, és a szokásos módon köszönt nekik: „Békesség!”
37Ettől nagyon megrémültek, és félelmükben azt hitték, hogy valamilyen szellemet látnak. 38De Jézus bátorította őket: „Miért vagytok összezavarodva? Miért nem hisztek a szemeteknek? 39Nézzétek meg a kezemet és lábamat! Érintsetek meg, és győződjetek meg róla, hogy valóban én vagyok az! A szellemeknek nincs sem húsa, sem csontja, de amint látjátok, nekem van.”
40S ezzel megmutatta nekik a kezeit és lábait. 41De azok örömükben még mindig nem tudták elhinni, hogy valóság, amit látnak, és csak csodálkoztak. Ekkor Jézus megkérdezte: „Van itt valami ennivaló?” 42Akkor adtak neki egy darab sült halat, 43s ezt Jézus a szemük láttára megette.
44Azután ezt mondta: „Látjátok, erről beszéltem nektek, amíg veletek voltam! Szükséges volt, hogy minden beteljesedjen, amit megírtak rólam Mózes Törvényében, a próféták könyveiben és a zsoltárokban!”
45Ezután megvilágosította a tanítványok értelmét, hogy értsék az Írásokat. 46Majd ezt mondta nekik: „Az Írásokban ez áll: a Messiásnak szenvednie kell, de a harmadik napon fel fog támadni a halálból. 47-48Ti láttátok, hogy ez megtörtént! Tanúk vagytok erre. Ezért menjetek és az én nevemben hirdessétek mindenkinek, hogy bűneikre bocsánatot nyerhetnek. Hirdessétek, hogy térjenek vissza Istenhez, változtassák meg gondolkodásukat és akkor Isten is megbocsát nekik. Kezdjétek itt, Jeruzsálemben, és mondjátok el mindenkinek az egész világon! 49Én pedig el fogom küldeni hozzátok, akit Atyám megígért nektek, de amíg azt a mennyei erőt meg nem kapjátok, maradjatok itt, Jeruzsálemben!”
Jézus visszatér a Mennybe
(Mk 16:19–20; ApCsel 1:9–11)
50Ezután Jézus kivezette a tanítványait Jeruzsálemből, majdnem egészen Betániáig. Ott felemelte a kezét, és megáldotta őket, 51közben felemelkedett és eltávolodott tőlük. Így vitték fel őt a Mennybe. 52A tanítványok imádták Jézust, és nagy örömmel tértek vissza Jeruzsálembe. 53Mindig a Templom területén tartózkodtak, dicsérték és áldották Istent.
Currently Selected:
Lukács evangéliuma 24: EFO
Highlight
Share
Copy
Want to have your highlights saved across all your devices? Sign up or sign in
Bible League International