San Mateo 13

Jɨ́meꞌen aꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ tɨ tíꞌihuastehuaꞌa

(Mr. 4:1-9; Lc. 8:4-8)

1Aꞌájna xɨcájraꞌa jetze, Jesús pu huirájraa u chiꞌita. Aꞌuu pu aꞌaráꞌa aꞌájna tɨ eꞌeveꞌeꞌástɨme ɨ́ jaj. Aa pu aꞌutayeíjxɨ. 2Aj mú mi jeíhua ajteáxɨɨrecaꞌa ɨ́ teɨte aꞌu tɨ aꞌij éꞌeneꞌe. Temuaꞌa mú tíꞌitemuꞌiicaa ɨ́ teɨte. Aꞌɨ́j pu jɨ́n ateájraa baarcu jetze tɨ jaataꞌa eꞌecáveꞌecaꞌa. Aꞌuu pu i eꞌerácatii. Majta meꞌɨ́n ɨ́ teɨte, áa mú aꞌucaíjmeꞌecaa jaꞌapuaíri japua á vejliꞌi aꞌu tɨ ɨ́ jaj. 3Ajta áꞌiyen tihuaꞌajmuáꞌate seɨ́j chuijtari jɨmeꞌe. Ayen tɨjɨ́n:

―Jaꞌatɨ́ hui tɨ tíꞌihuastehuaꞌa, u pu áꞌume tɨ tejéꞌehuasteꞌen. 4Aa pu auméꞌecaa ratáhuaꞌanáa imueꞌeri. Seica pu i imueꞌeri juye jetze huavatzɨ́jraa. Aj mú mi pinaꞌase júteꞌɨmua aveꞌecáane, meraaréꞌejeꞌipɨ. 5Ajta seica pu huavatzɨ́jraa tetej tzajtaꞌa aꞌu tɨ caí jeíhua chuej áꞌuca. Aj puꞌi huaréꞌehuaa, aꞌiné capu huatétee ɨ́ chuej tɨ aꞌucárutixɨꞌɨn ɨ́ naanaꞌaraꞌan. Tɨ́ꞌɨj huaréꞌepɨstacaꞌa ɨ́ chuej, aj pu i caꞌanacan ajnéj ɨ́ imueꞌeri. 6Ajta tɨ́ꞌɨj u eꞌiréꞌene ɨ́ xɨca, aj puꞌi huaréꞌehuaa ɨ́ xɨcaj jɨmeꞌe ɨ́ tɨ huanéj. Aꞌɨ́j pu jɨ́n jij huaréꞌehuaa aꞌiné capu ajtanáanaꞌajmeꞌecaꞌa.

7’Ajta seica ɨ́ imueꞌeri, aꞌúu pu aꞌuvatzɨ́jraa aꞌu tɨ aꞌutzícareꞌeme. Tɨ́ꞌɨj aꞌɨ́ɨn tzicareꞌe huavaújse, aꞌɨ́ɨ pu i raꞌaváꞌana ɨ́ tɨ tíꞌihuastiꞌihuacaꞌa. Aꞌɨ́j pu jɨ́n caí huácɨɨrecaꞌa.

8’Aru seica pu huavatzɨ́jraa aꞌu tɨ aꞌurɨ́ꞌen ɨ́ chuej. Aꞌɨ́ɨ pu xaa i ajnéj. Tɨꞌɨj jí huavaújse. Temuaꞌa puꞌi tiúꞌucɨɨrecaꞌa. Seica pu imueꞌeri, ayén airájraa tɨ huácɨɨrecaꞌa seɨj ajta seɨj tɨ ajnéj aꞌachú cumu anxɨ́te ɨ́ atzi tɨ catéꞌetejmeꞌecaa. Ajta seica, ayén tiúꞌucɨɨrecaꞌa aꞌachú cumu huaícate. Ajta seica, seité japuan tamuáamuataꞌa pu catéꞌetejmeꞌecaa seɨj ajta seɨj.

9’Mɨ́ sej huiteánajcaꞌamua, xáanamuajriꞌi hui temuaꞌa naa.

Aꞌiné ꞌeen jɨmeꞌe Jesús tihuáꞌamuaꞌatehuaꞌa chuijtari jɨmeꞌe

(Mr. 4:10-12; Lc. 8:9-10)

10Aj mú mi ajteáxɨɨrecaꞌa á vejliꞌi jemin ɨ́ Jesús aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej jamuan áꞌujujhuaꞌaneꞌe. Aj mú mi miyen tiraataꞌíhuaꞌuriꞌi tɨjɨ́n:

―¿Aꞌiné ꞌeen jɨ́n piyen tihuaúꞌixaateꞌe ɨ́ teɨte chuijtari jɨmeꞌe tɨ caí jaꞌatɨ́ yaúꞌitɨe?

11Aj pu i ayén tiuꞌutaniú tɨjɨ́n:

―Múꞌejmi pu Dios tejáꞌamuaꞌixaateꞌe eꞌehuauritɨéecan jɨmeꞌe aꞌɨ́jna tɨ rúꞌavaa aꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ Dios ari tíꞌaijta nainjapua íiyen chaanaca japua, ajta u ta japua. Mɨ́ majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ seica, capu aꞌatzu rɨꞌɨrí mej mi yaúꞌitɨée muáꞌaraꞌani aꞌiné capu Dios ayén huaꞌutáꞌa.

12’Ayee pu tíꞌeen: jɨ́meꞌen aꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ tɨ áꞌujcaꞌane tɨ ayén cɨ́j caj tiyaúꞌitɨée áꞌaraꞌani ɨ́ Dios jemi, Dios pu jeíhua huápɨꞌɨ raatáꞌasin aꞌɨ́jna. Ajta aꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ tɨ caí áꞌujcaꞌane tɨ jaítzeꞌe yaúꞌitɨée áꞌaraꞌani ɨ́ Dios jemi, Dios pu ráꞌariꞌira aꞌachú tɨ caj ari tirúꞌumuaꞌaree. 13Aꞌɨ́j nu jɨ́n niyen tejáꞌamuaꞌixaateꞌe chuijtari jɨmeꞌe mej mi caí yaúꞌitɨée muáꞌaraꞌani. Ayee pu tíꞌeen aꞌɨ́mej jemi. Aꞌɨ́ɨ mú mé uunéjneꞌe, aru camu tiꞌitɨ́j seɨj. Majta mú tíꞌinamua, aru camu tiꞌitɨ́j namua. Camu majta yaúꞌitɨe.

14’Ayee pu ari araúraste huáꞌa jemi aꞌij tɨ raꞌuyúꞌuxacaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Isaías teecan, ɨ́ tɨ tíꞌixaxaꞌataꞌa ɨ́ Dios jetze meꞌecan tɨjɨ́n:

Múꞌeen xu xaa ráanamua tɨ́j naꞌa tɨ i yú auumé.

Mɨ́ seajta múꞌeen, caxu yaúꞌitɨée xáꞌajuꞌun.

Múꞌeen xu xaa mé uunéjneꞌeri xáꞌajuꞌun.

Mɨ́ seajta, caxu tiꞌitɨ́j seijran.

15Ayee tíꞌeen, aꞌiné aꞌɨ́ɨ mú jemin antaújnaamua ɨ́ ru tzajtaꞌan.

Cɨ́j muꞌu caj títeꞌiteánajcaꞌamua.

Camu áꞌujcaꞌane mej aꞌatanéjneꞌere mej raaseíj tiꞌitɨ́j tɨ pɨ́rɨcɨ.

Naꞌari caí, aꞌɨ́ɨ mú yaúꞌitɨée muáꞌajuꞌun.

Majta mú mé uunéjneꞌeri muáꞌajuꞌun mej raaseíj tiꞌitɨ́j tɨ pɨ́rɨcɨ.

Majta mi ráꞌastijreꞌe muáꞌajuꞌun ɨ́ mej ranamua.

Majta mú neetzi jemi yé veꞌeréꞌeninéica muáꞌajuꞌun nej ni tihuaꞌutáꞌuuniꞌi.

Ayee pu jɨ́meꞌen raꞌuyúꞌuxacaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Isaías teecan.

16’Mɨ́ seajta múꞌeen i sej áꞌujujhuaꞌan ne jamuan, setáꞌaj huataújtemuaꞌaveꞌen seꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ sej huiteánajcaꞌamua sej si raꞌaráꞌastijreꞌen ɨ́ sej ranamua, seajta ahuaújcaꞌanen sej aꞌatanéjneꞌere sej si raaseíj tiꞌitɨ́j tɨ pɨ́rɨcɨ.

17’Ayee nu tejáꞌamuaꞌixaateꞌe tzáahuatiꞌiraꞌa jɨmeꞌe, muꞌiitɨ́ ɨ́ mej rɨ́ꞌɨ tíꞌiteteɨtestacaꞌa, majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej tíꞌixaxaꞌataꞌa ɨ́ Dios jetze meꞌecan, jeíhua mú raxɨ́ꞌeveꞌecaꞌa mej miyen tiuꞌuséij aꞌij sej seri tíꞌiseij inee jemi. Mɨ́ majta, camu aꞌatzu raaseíj. Ayee mú cheꞌatá menaꞌa tíꞌijxeꞌeveꞌecaꞌa mej miyen ráanamua aꞌij sej seri tíꞌinamua inee jemi. Mɨ́ majta, camu xaa neꞌu ráanamuajriꞌi.

Jesús pu tihuaúꞌixaateꞌe aꞌij tɨ huataújmuaꞌa ɨ́ chuijtari tɨ jɨ́meꞌen raxa aꞌɨ́jna tɨ tíꞌihuastehuaꞌa

(Mr. 4:13-20; Lc. 8:11-15)

18’Casiꞌi, xáanamuajriꞌi aꞌij tɨ huataújmuaꞌa i chuijtari tɨ jɨ́meꞌen raxa aꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ tɨ raahuáste ɨ́ imueꞌeri. 19Tɨ́ puaꞌa jaꞌatɨ́ ráanamua ɨ́ niuucari tɨ jɨ́meꞌen raxa Dios tɨ tíꞌaijta nainjapua íiyen chaanaca japua, ajta u ta japua, tɨ puaꞌa aꞌɨ́ɨn caí yaúꞌitɨee, aꞌɨ́jna tɨ aꞌij puaꞌa ꞌeen, aꞌɨ́ɨ pu tzajtaꞌan huataseíjreꞌesin. Aj pu i ráꞌariꞌira ɨ́ niuucari tɨ rúꞌumuaꞌareerecaꞌa. Aꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ, ayée pu ꞌeen tɨ́j ɨ́ imueꞌeri tɨ huavatzɨ́jraa aꞌájna juye jetze.

20’Ajta, aꞌɨ́jna ɨ́ imueꞌeri tɨ huavatzɨ́jraa ɨ́ tete tzajtaꞌa, ayée pu ꞌeen tɨ́j ɨ́ jaꞌatɨ tɨ amuacaí raꞌaránajchecaꞌa ɨ́ tɨ ráanamuajriꞌi. 21Aru capu tiꞌitɨ́j japuan ninei aꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ. Tɨ́ puaꞌa aꞌatzu rajpuaíitzi aꞌɨ́jna jɨmeꞌe mej seica ráꞌaxɨeehuariꞌira meꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ naꞌaráꞌastijreꞌe ineetzi, naꞌari tɨ puaꞌa seica aꞌij puaꞌa méraruure, cɨ́j puꞌu teꞌevíicuaꞌira aꞌame. Caꞌanacan pu mé nejaúujɨsin.

22’Aꞌɨ́jna tɨ hui huavatzɨ́jraa aꞌu tɨ aꞌutzícareꞌeme, aꞌɨ́ɨ pu ayén ꞌeen tɨ́j seɨ́j ɨ́ tevi tɨ xaa ranamua ɨ́ niuucari. Aru jeíhua pu tíꞌimuajca aꞌɨ́jna jɨmeꞌe aꞌij tɨ téꞌeme íiyen chaanaca tej japuan seijreꞌe. Ajta, nain tɨ tíꞌijchaꞌɨɨ, aꞌɨ́ɨ pu raamuáꞌitɨ aꞌɨ́jna ɨ́ tevi. Aꞌɨ́j pu jɨ́n, caí chéꞌe raꞌutámuaꞌareeriꞌi aꞌij tɨ tiráanamuajriꞌi. Capu ajta chéꞌe rɨꞌɨrí tɨ aꞌɨ́ɨn tevi ayén raatévaɨreꞌen ɨ́ Dios.

23’Ajta aꞌɨ́jna ɨ́ imueꞌeri tɨ huavatzɨ́jraa japuan ɨ́ chuej tɨ huarɨ́ꞌen, ayée pu ꞌeen tɨ́j ɨ́ jaꞌatɨ tɨ yaúꞌitɨe tɨ́ꞌɨj ráanamua ɨ́ niuucari. Jéihua pu tíꞌijvaɨreꞌe ɨ́ Dios. Yee pu tiraatátuiireꞌesin ɨ́ Dios jemi tɨ́j aꞌɨ́jna ɨ́ imueꞌeri tɨ huácɨɨrecaꞌa aꞌachú cumu anxɨ́te tɨ catéꞌetejmeꞌecaa, naꞌari huaícate caꞌɨ́n seité japuan tamuáamuataꞌa ɨ́ imueꞌeri.

Jɨ́meꞌen ɨ́ ɨxaj tɨ huahuástiꞌihuacaꞌa jamuan ɨ́ triigu

24Ajtahuaꞌa seɨ́j ayén tihuaꞌutáꞌixaa ɨ́ chuijtari jɨmeꞌe aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús. Ayen tɨjɨ́n:

―Ayee pu tíꞌirɨneca íjii Dios tɨ tíꞌaijta íiyen chaanaca japua, ajta u ta japua. Jaꞌatɨ́ pu imueꞌeri huahuáste japuan ɨ́ ruchuej tɨ huarɨ́ꞌen. 25Ajta áꞌiyen matɨ́ꞌɨj naíjmiꞌi tícuꞌutzucaꞌa, seɨ́j pu hui aveꞌeréꞌene tɨ rájchaꞌɨɨreꞌe aꞌɨ́jna tɨ chuej tíchaꞌɨɨ. Ajta aꞌɨ́ɨn tɨ rájchaꞌɨɨreꞌe, aꞌɨ́ɨ pu ɨxaj huahuáste tzajtaꞌan aꞌɨ́jna ɨ́ triigu. Aj pu i áꞌuraa.

26’Aj pu i ajnéj aꞌɨ́jna ɨ́ triigu, ajta aꞌɨ́jna ɨ́ ɨxaj. Tɨ́ꞌɨj huavaújse, aj pu i huíjmuaiyuxɨ aꞌɨ́jna ɨ́ triigu. Aj mú mi ráamuaꞌareeriꞌi tɨ ajta seɨ́j huáviviihuacaꞌa ɨ́ imueꞌeri aꞌiné capu huíjmuaiyuxɨ aꞌɨ́jna ɨ́ ɨxaj. 27Majta meꞌɨ́n ɨ́ mej tíꞌimuarɨꞌe, aꞌúu mú hui áꞌujuꞌun mej mi tiraataꞌixaateꞌen aꞌɨ́jna tɨ chuej tíchaꞌɨɨ. Miyen tɨjɨ́n: “Tavastaraꞌa, tɨ puaꞌa peꞌɨ́n huahuáste imueꞌeri tɨ rɨ́ꞌen aꞌujna áꞌa chuej japua, ¿aꞌuné eꞌejnéj aꞌɨ́jna ɨ́ ɨxaj?”

28’Aj pu i aꞌɨ́jna tɨ chuej tíchaꞌɨɨ, ayén tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n: “Seɨ́j tɨ néjchaꞌɨɨreꞌe ayée pu náaruu.” Majta miyen tiraataꞌíhuaꞌuriꞌi aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej tíꞌimuarɨꞌe miyen tɨjɨ́n: “¿Ni muaꞌaráanajche tej u áꞌujuꞌun tej ráꞌijcuuxɨn teꞌɨ́jna ɨ́ ɨxaj?”

29’Aj pu i ayén tiuꞌutaniú tɨjɨ́n: “Capu ruxeꞌeveꞌe sej racuta seꞌɨ́jna ɨ́ ɨxaj, aꞌiné tɨ puaꞌa seri ráꞌijcuunan aꞌɨ́jna ɨ́ ɨxaj, ajta pu áijcuuxɨjsin aꞌɨ́jna ɨ́ triigu aꞌiné ru jetze pu huáꞌuu. 30Chéꞌe ayén éeneꞌen tɨ naíjmiꞌi huavaújseꞌen ajta caí tejaꞌuréꞌenen tɨ teꞌentiꞌáꞌasin. Aj nu ni huaꞌutaꞌaíjteꞌesin aꞌɨ́mej ɨ́ mej tíꞌimɨjhuaca mej mi amuacaí ráꞌijcuuxɨn meꞌɨ́jna ɨ́ ɨxaj, matáꞌaj raajɨ́ꞌɨcɨꞌen mej mi rájseɨreꞌen matáꞌaj raꞌanteátaira. Majta áꞌiyen, meꞌɨ́n meruꞌuteátuaasin meꞌɨ́jna ɨ́ triigu u chiꞌita, aꞌu mej téjéꞌeyuuhuaca.”

Jɨ́meꞌen ɨ́ játzeꞌaraꞌan ɨ́ mostasa

(Mr. 4:30-32; Lc. 13:18-19)

31Jesús pu ajtahuaꞌa seɨ́j huaꞌutáꞌixa ɨ́ chuijtari. Ayen tɨjɨ́n:

―Ayee pu tíꞌeen Dios tɨ tíꞌaijta íiyen chaanaca japua, ajta u ta japua. Ayee pu ꞌeen tɨ́j tuꞌupi tiꞌitɨ́j tɨ ayén ántehuaa tɨjɨ́n mostasa. Jaꞌatɨ́ pu raahuáste ɨ́ játzeꞌaraꞌan aꞌájna jáꞌahuaꞌa aꞌu tɨ téꞌatachuej. 32Aꞌɨ́jna ɨ́ mostasa, ayée pu ꞌeeneꞌen téjatzeꞌe tɨ jaítzeꞌe iꞌi cɨ́lieen caí seica ɨ́ jatzi. Mɨ́ ajta, tɨ́ꞌɨjtá huavaújseꞌen, jaítzeꞌe pu ajtɨ́tɨꞌɨ aꞌame caí seica ɨ́ tuꞌupi tɨ íiyen seijreꞌe chaanaca japua. Yee pu ajtɨ́tɨꞌɨ aꞌame tɨ́j cɨyej. Aj mú mi aveꞌeréꞌenejsin ɨ́ pinaꞌase mej ráꞌaraꞌa mej mi án téjaꞌuteúruꞌituꞌajteꞌen án cɨ́yeꞌaraꞌan jetze.

Jɨ́meꞌen ɨ́ mej rajnájchiteꞌen ɨ́ cuaíjtzi jetze

(Lc. 13:20-21)

33Ajtahuaꞌa seɨ́j chuijtari huaꞌutáꞌixa. Ayen tɨjɨ́n:

―Ayee pu ajta tíꞌeen jɨ́meꞌen Dios tɨ tíꞌaijta íiyen chaanaca japua, ajta u ta japua. Ayee pu ꞌeen tɨ́j aꞌɨ́jna ɨ́ levadura. Aꞌɨ́jna ɨ́ ꞌɨ́itaꞌa, aꞌɨ́ɨ pu huaíca medida ruꞌuteájraa ɨ́ hariina. Aj pu i rajcuaíjtzitacaꞌa levadura jamuan. Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ levadura, aꞌɨ́ɨ pu tzajtaꞌan huaneájxɨ nainjapua ɨ́ cuaíjtzi.

Aꞌij tɨ Jesús tihuáꞌamuaꞌatehuaꞌa chuijtari jɨmeꞌe

(Mr. 4:33-34)

34Tiꞌitɨ́j tɨ naꞌa tɨ tihuáꞌaꞌixaꞌatehuaꞌa ɨ́ teɨte, Jesús pu nain tihuaꞌutáꞌixaa chuijtari jɨmeꞌe. Capu tiꞌitɨ́j huáꞌaꞌixaateꞌecaꞌa tɨ éꞌehuáuritɨe sino chuijtari puꞌu jɨ́meꞌen. 35Ayee pu tiúꞌuruu tɨ ij ayén araúrasten aꞌij tɨ tiuꞌutaxájtacaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ tɨ tíꞌixaxaꞌataꞌa ɨ́ Dios jetze meꞌecan tɨjɨ́n:

Nee nu tihuaꞌutáꞌixaateꞌesin neꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ chuijtari.

Nee nu neꞌɨ́jna huataxájta,

aꞌɨ́jna tɨ rúꞌavaa nain xɨcaj tzajtaꞌa tɨ yú eꞌiréꞌene tɨ́ꞌɨj Dios raatétaahuacaꞌa aꞌíjna i chaanaca tej japuan yen seijreꞌe.

Jesús pu tihuaúꞌixaateꞌe aꞌij tɨ huataújmuaꞌa ɨ́ chuijtari tɨ jɨ́meꞌen raxa aꞌɨ́jna ɨ́ ɨxaj, ajta aꞌɨ́jna ɨ́ triigu

36Aj pu i Jesús airájraa ɨ́ teɨte jemi. Aj pu i uteájrupi u chiꞌita. Aꞌuu mú ajteáxɨɨrecaꞌa jemin aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej jamuan áꞌujujhuaꞌaneꞌe. Aj mú mi miyen tiraatáꞌixaa tɨjɨ́n:

―Aisí, taatáꞌixaateꞌe aꞌij tɨ huataújmuaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ chuijtari aꞌɨ́jna tɨ jɨ́meꞌen raxa ɨ́ ɨxaj tɨ huavaújse aꞌu tɨ eꞌejnéj taséehua japua.

37Aj pu i Jesús ayén tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n:

―Aꞌɨ́jna ɨ́ tɨ raahuáste ɨ́ imueꞌeri tɨ rɨ́ꞌen, nee nu neꞌɨ́n púꞌeen, inee i nej neajta teáataꞌa jetze airáane. 38Ajta aꞌɨ́jna ɨ́ taséehua, ayée pu huataújmuaꞌa tɨjɨ́n ɨ́ chaanaca i tej japuan yen iꞌi seijreꞌe. Aꞌɨ́jna ɨ́ imueꞌeri tɨ rɨ́ꞌen, ayée pu ꞌeen tɨ́j aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej ahuaújcaꞌane tɨ Dios tíhuaꞌutaꞌaíjteꞌen. Ajta aꞌɨ́jna ɨ́ ɨxaj, ayée pu ꞌeen matɨ́j aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej íꞌiteɨtestemuaꞌameꞌen aꞌɨ́jna ɨ́ tiyaaruꞌu.

39’Ajta hui aꞌɨ́jna tɨ rájchaꞌɨɨreꞌe, aꞌɨ́jna tɨ raahuáste ɨ́ ɨxaj, aꞌii pu aꞌɨ́ɨn púꞌeen aꞌɨ́jna ɨ́ tiyaaruꞌu. Ajta, aꞌɨ́jna ɨ́ xɨcájraꞌa mé jetzen tíꞌitzaanan, ayée pu huataújmuaꞌa tɨjɨ́n aꞌájna xɨcájraꞌa tɨ jetzen teꞌentipuáꞌajte i chaanaca japua. Majta meꞌɨ́n ɨ́ mej tíꞌitzaanan, aꞌii mú aꞌɨ́ɨn púꞌeen ɨ́ mej tíꞌivaɨreꞌe u ta japua Dios tɨ éꞌeseijreꞌe.

40’Ayee pu cheꞌatá naꞌa téꞌeme aꞌájna xɨcájraꞌa tɨ jetzen nain teꞌentipuáꞌajte aꞌij mej titetiújchaꞌɨɨ matɨ́ꞌɨj ráꞌijcuuxɨɨ meꞌɨ́jna ɨ́ ɨxaj mej mi raꞌanteátaira. 41Neajta inee, i nej neajta teáataꞌa jetze airáane, nee nu huaꞌutaꞌaíjteꞌesin aꞌɨ́mej ɨ́ mej tíꞌivaɨreꞌe u ta japua mej mi áꞌucɨɨne nainjapua tɨ́j naꞌa ɨ́ nej jɨ́n antínmuaꞌaree mej mi aꞌuun huaꞌirájtuaani aꞌɨ́mej ɨ́ mej aꞌij puaꞌa tiratáꞌaca ɨ́ Dios, aꞌɨ́mej ɨ́ mej aꞌij puaꞌa rɨcɨ. 42Aꞌuu mú huájaꞌucáhuaꞌaxɨjsin aꞌɨ́jna tzajtaꞌa aꞌu tɨ anúꞌutaa. Aꞌuu mú ruyeinixɨꞌɨn jeíhua, majta ancuréꞌujcɨꞌɨmée muáꞌajuꞌun ɨ́ rutamej jɨmeꞌe meꞌɨ́jna jɨmeꞌe mej huápɨꞌɨ rajpuaíjtzi.

43’Majta meꞌɨ́n ɨ́ mej miyen rɨcɨ aꞌij tɨ tíꞌijxeꞌeveꞌe ɨ́ Dios, ayée mú meꞌuun eꞌeseíireꞌe muáꞌajuꞌun aꞌujna huáꞌayaꞌupua tɨ tíꞌaijta. Ayee mú seíireꞌe muáꞌajuꞌun tɨ́j ɨ́ xɨcaj tɨ aiiráxɨꞌɨxɨre ɨ́ jaitɨri jetze. Ajta, jaꞌatɨ́ tɨ naꞌa tɨ huiteájnamua, chéꞌe aꞌɨ́ɨn ráanamua temuaꞌa naa.

Jɨ́meꞌen aꞌɨ́jna tɨ rúꞌavaatacaꞌa, ɨ́ tɨ ajta jeíhua huápɨꞌɨ tíꞌijnajchecaꞌa

44’Aꞌujna aꞌu tɨ Dios teꞌáijta, íiyen chaanaca japua, ajta u ta japua, ayée pu tíꞌirɨni tɨ́j ɨ́ jaꞌatɨ tɨ tiꞌitɨ́j huáteu tɨ rúꞌavaa, tɨ ajta huápɨꞌɨ tíꞌijnajche. Aꞌuu pu ráateu taséehua japua. Aj pu i ajtahuaꞌa raatéꞌavaata aꞌujna cheꞌatá miijmu. Jéꞌecan pu rutémuaꞌaveꞌe aꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ ráateu. Aꞌɨ́j pu jɨ́n, nain tuaani aꞌachú tɨ caj tíꞌijchaꞌɨɨ. Aj pu i áꞌiyen, aꞌɨ́ɨ pu ráananan aꞌɨ́jna ɨ́ chuej.

Jɨ́meꞌen aꞌɨ́jna ɨ́ perla tɨ jeíhua huápɨꞌɨ tíꞌijnajche

45’Ajta, ayée mú rɨcɨ aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej rahuauhuau mej mi meꞌuun aꞌuteárute Dios tɨ éꞌeseijreꞌe, ayée mú cheꞌatá menaꞌa rɨcɨ tɨ́j jaꞌatɨ́ tɨ tíꞌituꞌaraca. Aꞌɨ́ɨ pu áꞌucheꞌecan tɨ aꞌɨ́ɨn rahuauni tiꞌitɨ́j perla tɨ naa ꞌeen. 46Tɨ́ꞌɨj seɨ́j huáteu, tɨ huápɨꞌɨ tíꞌijnajche, u pu áꞌume tɨ ij nain tiúꞌutuaani aꞌachú tɨ caj tíꞌijchaꞌɨɨ. Aj pu i aꞌɨ́jna nanan ɨ́ perla.

Jɨ́meꞌen ɨ́ xɨéjmuaꞌari ɨ́ mej huaꞌité jɨ́n viviꞌiraca

47’Ajtahuaꞌa seɨ́j ɨ́ chuijtari: ayée pu ꞌeen Dios tɨ tíꞌaijta íiyen chaanaca japua, ajta u ta japua. Dios pu ayén rɨcɨ matɨ́j aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej huaꞌité viviꞌiraca xɨéjmuaꞌari jɨmeꞌe tɨ vivéj. Matɨ́ꞌɨj raꞌatéhuaꞌaxɨn á jaataꞌa, aj pu i chaꞌa naꞌa huaꞌitáseɨreꞌesin ɨ́ huaꞌité. 48Matɨ́ꞌɨj caí chéꞌe úꞌuvejri ɨ́ xɨéjmuaꞌari tzajtaꞌa, aj mú mi raꞌitapíjsin á jaataꞌa meꞌɨ́jna ɨ́ xɨéjmuaꞌari. Matɨ́ꞌɨj mi huáchijteꞌe á yaupíjsin aꞌɨ́mej ɨ́ mej huaꞌité viviꞌiraca. Aꞌuu mú aꞌuráaseɨjráꞌɨn. Aj mú mi huaꞌavéꞌeꞌɨꞌɨxɨꞌɨsin ɨ́ huaꞌité ɨ́ mej rɨ́ꞌen. Majta meꞌɨ́n ɨ́ huaꞌité ɨ́ mej rɨ́ꞌen, sicɨ́ri jetze mú huaꞌateátuaasin. Majta ɨ́ mej caí rɨ́ꞌen, á mú huaúuhuaꞌaxɨjsin.

49’Ayee pu cheꞌatá naꞌa téꞌeme aꞌájna xɨcájraꞌa tɨ jetzen nain teꞌentipuáꞌajte íiyen chaanaca japua. Aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej tíꞌivaɨreꞌe ɨ́ ta japua Dios tɨ éꞌeseijreꞌe, aꞌɨ́ɨ mú huiráajuꞌun mej mi huaꞌavéꞌejajpuaxɨꞌɨn rujɨ́meꞌen ɨ́ teɨte ɨ́ mej aꞌij puaꞌa rɨcɨ, majta ɨ́ mej xɨ́ꞌepɨꞌɨn rɨcɨ. 50Matɨ́ꞌɨjtá mi meꞌuun huauucáhuaꞌaxɨjsin ɨ́ hoorno tzajtaꞌa aꞌɨ́mej ɨ́ mej aꞌij puaꞌa rɨcɨ mej mi rajpuaíjtzi muáꞌaraꞌani taij jɨmeꞌe. Aꞌuu mú ruyeinixɨꞌɨn, majta ancuréꞌujcɨꞌɨmée muáꞌajuꞌun ɨ́ rutamej jɨmeꞌe aꞌɨ́jna jɨmeꞌe mej rajpuaíjtzi.

Jɨ́meꞌen ɨ́ tɨ huápɨꞌɨ tiꞌirɨ́ꞌeen, tɨ puaꞌa jéjcua naꞌari míꞌimeꞌecan

51Aj pu i Jesús ayén tihuaꞌutaꞌíhuaꞌuriꞌi tɨjɨ́n:

―¿Ni secaí nain auꞌitɨée xaꞌaraa múꞌeen?

Aj mú mi miyen tiraatáꞌixaa tɨjɨ́n:

―Jee.

52Aj pu i ayén tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n:

―Aꞌɨ́j pu jɨ́n, tɨ puaꞌa seɨ́j tɨ tiúꞌujmuaꞌate ɨ́ yuꞌuxari jetze, tɨ puaꞌa aꞌɨ́ɨn ajta autéjcheni aꞌɨ́jna jetzen tiꞌihuaújmuaꞌaten aꞌij tɨ tíꞌirɨꞌɨri tɨ Dios tiraꞌaíjteꞌen nain jɨmeꞌe, ayée pu éeneꞌe aꞌame aꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ tɨ́j seɨ́j tɨ huatéechiꞌi. Jéihua pu teꞌurájchaꞌɨɨ aꞌujna ruchiꞌitá. Ajta, jaꞌanáj tɨ naꞌa pu teꞌiráatɨꞌɨcɨ aꞌɨ́jna tɨ tiꞌijéjcua, ajta tɨ tiꞌimíꞌimeꞌecan. ―Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús.

Jesús pu aꞌuun aꞌaráꞌa u Nazarét

(Mr. 6:1-6; Lc. 4:16-30)

53Tɨ́ꞌɨj Jesús raꞌantipuáꞌajte tɨ tihuaúꞌixaateꞌe chuijtari jɨmeꞌe, aj pu i áꞌuraa. 54Aꞌuu pu aꞌaráꞌa aꞌu tɨ aꞌuvéꞌese. Aj pu i aꞌutéjche tɨ tihuaꞌumuáꞌate huaꞌatéyujtaꞌa.

Majta meꞌɨ́n ɨ́ mej ráanamuajriꞌi, jéꞌecan mú aꞌij raꞌutaseíj. Ayee mú tíꞌiruixaateꞌecaꞌa tɨjɨ́n:

―¿Aꞌuquí yaꞌurɨ́ꞌɨre amɨ́jna tɨ ayén temuaꞌa naa tirúꞌumuaꞌaree? ¿Tiꞌitájni muárɨꞌeriꞌiraꞌa púꞌeen ɨ́ tɨ jɨ́n ayén rɨcɨ aꞌɨ́jna ɨ́ tej jɨ́meꞌen aꞌij yaꞌuseíj? 55Amɨ́jna, aꞌɨ́ɨ pu hui yaujraꞌan aꞌɨ́jna tɨ tíꞌisiꞌicheca. Ajta náànajraꞌan, aꞌɨ́ɨ pu aꞌɨ́ɨn púꞌeen aꞌɨ́jna ɨ́ María. ¿Ni mecaí meꞌɨ́n púꞌeen ɨ́ júutzimuaꞌameꞌen aꞌɨ́jna ɨ́ Jacobo, ajta aꞌɨ́jna ɨ́ José, ajtahuaꞌa seɨ́j aꞌɨ́jna tɨ ayén ántehuaa tɨjɨ́n Simón, ajta aꞌɨ́jna ɨ́ Judás? 56¿Ni mecaí majta yé che ta jamuan, aꞌɨ́ɨme júutzimuaꞌameꞌen ɨ́ mé ꞌuuca? Tɨ́ puaꞌa ayén tiꞌayajna, ¿aꞌuné éꞌemeꞌecan aꞌɨ́jna ɨ́ muaꞌatzíireꞌaraꞌan tɨ yé raateájtuaa amɨ́jna mɨ Jesús?

57Matɨ́ꞌɨj mi ráꞌanchueere meꞌɨ́jna ɨ́ Jesús. Aꞌɨ́j mú jɨ́n, miraatamuári. Ajta, ayée pu tihuaꞌutáꞌixaa ɨ́ Jesús tɨjɨ́n:

―Naímiꞌi mú rɨ́ꞌɨ tiratáꞌaca aꞌɨ́jna jemi ɨ́ tɨ tíꞌixaxaꞌa ɨ́ Dios jetze meꞌecan. Mɨ́ majta, aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej huacaíjme aꞌu mé éꞌeche, majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ teɨtestemuaꞌameꞌen ɨ́ mej éꞌeche jamuan, camu rɨ́ꞌɨ tiratáꞌaca.

58Aꞌɨ́j pu i jɨ́n caí jeíhua ayén tiúꞌuruu aꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ muárɨꞌeriꞌireꞌaraꞌan aꞌujna aꞌiné camu ráꞌatzaahuateꞌecaꞌa.

Pilihan Saat Ini:

San Mateo 13: crn

Sorotan

Berbagi

Salin