Semmiért sem aggódvaMinta

Tárjátok fel kéréseiteket Isten előtt!

A Lukács 18:1-8-ban Jézus egy példázatot mond egy kitartó özvegyről, aki egy igazságtalan bíró elé járult. Az asszony addig zaklatta a bírót, amíg az a javára ítélt, csak hogy megszabaduljon tőle. Jézus azzal zárta a példázatot, hogy „Vajon Isten nem szolgáltat-e igazságot választottainak, akik éjjel-nappal kiáltanak hozzá?” (7. vers).

Mit értesz meg ebből a példázatból? Vajon Isten egy vonakodó bíró? Te a félretaszított özvegy vagy? Az imádság Isten zaklatása addig a pontig, amíg már nem bírja tovább és megadja, amit kérsz? Nem, ez a példázat a kontrasztról és nem az összehasonlításról szól. Isten nem olyan, mint a történetbeli bíró. Nem kelletlenül válaszolja meg a népe imádságait. A Király gyermekeként bármikor fordulhatsz hozzá. Sosem teszi félre a hívásod, vagy küld el azzal, hogy hívd később. Isten szereti hallani a hangod. Mindig. Nem bújik el, amikor hívod. Hallja az imádságaidat.

Akkor miért kellene egyáltalán feltárni előtte a kéréseidet? Mi értelme, ha már úgyis tudja, hogy mit akarsz kérni? Az imádság igazából a te javadat szolgálja. Lehetőséget ad, hogy hitben cselekedj az alapján, amit már ismersz Isten jelleméből. Amikor bizonyos módokon imádkozol – a problémáid részleteiért – és látod Istent bizonyos módokon válaszolni, a hited növekszik. Megtanulsz bízni abban, hogy Isten mindig melletted lesz, még a leginkább szorongásra sarkalló pillanatokban is.

Az imádság egyszerűen egy párbeszéd a mennyei Atyáddal. Leteszed a szorongásod a kezébe, és emlékezteted – magadat is – azokra az ígéretekre, amiket az Igéjében tett. Találj egy olyan ígéretet, ami illeszkedik a problémádhoz, és építsd köré az imádságodat! Az ilyen imádságok megérintik Isten szívét és mozgósítják az angyalokat a mennyben. Csodák történnek. Kevesebb megdöbbenést tapasztalsz, miközben többet könyörögsz. Kevesebb szorongó, több imádsággal teli gondolat.

A hálaadás az eszköz, amit Isten használ, hogy levegye a fókuszt saját magadról, és áthelyezze Őrá. A hála egy erőteljes fegyver a szorongás elleni harcban, mert kivezet a „bárcsak” országából a „már” birodalmába. A szorongó szív azt mondja: „Uram, bárcsak meglenne ez vagy az, akkor jól lennék!”. A hálás szív azt mondja: „Uram, te már megadtad ezt vagy azt és a többi dolgot. Köszönöm az áldásaidat Istenem!”

A Krisztus alapú megelégedés erős emberré tesz. Segít felismerni, hogy mivel Krisztust senki nem veheti el tőled, nem veheti el az örömödet sem. A bukás nem lophatja el az örömödet, mert Jézus nagyobb, mint a bűnöd. A csalódások nem lophatják el az örömödet, mert bár a terveid nem sikerültek, Isten tervei mindig célba érnek. Még a halál sem lophatja el az örömödet, mert Jézus magát a halált is legyőzte.

Ami Krisztusban a tiéd, az nagyobb, mint bármi, amit hiányolsz. Ott van neked Isten, aki odavan érted, és a menny minden serege, hogy figyeljen és vigyázzon rád. Jézus élő jelenléte benned van. Krisztusban megvan mindened. Horgonyozd le a szíved Isten jellemében! Minden szorongó gondolatot kezelj egy hálaadással, és készülj fel egy újabb örömteli napra!

Válaszolj

Érezted már valaha, hogy Istent zaklatod az imádságaiddal? Az a tény, hogy Isten vágyik hallani felőled, hogyan befolyásolja a vágyadat, hogy beszélj hozzá?

Általában milyen a hozzáállásod, amikor imádkozol? Hogyan változnának az imádságaid, ha olyan dolgokra összpontosítanál, amiket Isten már megtett az életedben?

Ma milyen szorongó gondolatokért fogsz imádkozni? Hogyan fogod emlékeztetni magad Isten múltbéli hűségére, amikor ezekért a szükségekért imádkozol?