Amikor nehéz szeretni

A szeretet a legnépszerűbb téma az irodalomban, könyvekben, zenében és még több médiumban. A legtöbbünknek szakértőknek kellene lennünk, annyira sokszor találkozunk a témával. Azért beszélünk vagy írunk a legtöbbet erről a témáról, mert ez egy olyan fogalom, amihez a legtöbb konfliktusunk, kétségünk kapcsolódik az örömteli és a fájdalmas történetekkel együtt.

Személyiségemnél fogva olyan ember vagyok, aki könnyen szeret. Mindemellett nekem is akadtak olyan pillanataim, amikor a szeretet a legnagyobb kihívás lett.

A szeretet az egyik oka a kapcsolatok kialakulásának, hiánya pedig a felbomlásuknak. Hogyan jutunk el odáig?

A válasz az, hogy a szeretet feltételezi, hogy adsz. Isten igéjében találjuk az egyik legismertebb verset, ami azt mondja: „Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.” János 3:16

Amikor Isten szerette a világot, egyszülött Fiát ADTA. Természetünknél fogva hajlamosak vagyunk a saját jóllétünkkel, kényelmünkkel és hasznunkkal foglalkozni. A fókuszunk befelé fordul, és szem elől tévesztjük a szeretet lényegét.

A szeretet AD, ami arra utal, hogy a fókuszunknak kifelé kell mutatnia. A szeretet a körülmények ellenére ad, a szeretet a konfliktusok ellenére ad, és a szeretet a sebek ellenére is ad.

Istennek nem volt muszáj odaadni a Fiát, de kézzelfoghatóan akarta megmutatni a felénk érzett szeretetét. Teremtményeiként nem tettünk semmit, amivel kiérdemeltük volna a szeretetét, mégis szeretett. Nem csak akkor szeret minket, ha már elég érettek vagyunk, hogy azt elfogadjuk. Az EGYETLEN Fiát adta, hogy megmutassa óriási szeretetét felénk.

Amikor olyanokat kellene szeretnem, akik bántottak, visszaemlékszem, Isten hogyan vezetett arra, hogy úgy imádkozzam értük, mint azokért, akiket a legjobban szeretek. Imádkoztam értük, a családjukért, a munkájukért, a pénzügyeikért, a jóllétükért és az érzelmi és lelki egészségükért. Teljesen más perspektívából láttam őket. Isten megengedte, hogy meglássam: nem az a lényeg, hogy érdemesek vagyunk-e a szeretetre, hanem, hogy mindannyiunknak szükségünk van rá. Sajnos fájdalmak között nem akarunk szeretetet adni, sem elfogadni. Mindenki sebezhető és szüksége van valakire, aki szereti, még azoknak is, akik minket bántottak.

Az elhívásunk az, hogy adjunk, szeressünk anélkül, hogy azt várnánk, a minket bántók megváltozzanak; de azzal a bizonyossággal, hogy a szeretetünk befolyással lesz az életükre.

Ma arra hívlak, hogy szánj 3 percet imádságban azokra az emberekre, akik bántottak. Kiálts Istenhez az életükért úgy, ahogyan azokért könyörögnél, akiket könnyű szeretni! Kérd Istent, hogy töltse be a szükségeiket, kiálts csodákért, kiálts azért, hogy Jézus ábrázolódjon ki az életükben! Biztos vagyok benne, hogy az imádság végére másképpen fogod látni őket. Képes leszel megérteni, hogy a szeretet kézzelfoghatóvá vált a szívedben, megváltoztál, hogy a körülötted élőket megváltoztasd.