Közösségre teremtveMinta

Olvasd el: Efézus 4:1–6

IMÁK: Efézus 4:2–3

„Legyetek mindig alázatosak, szelídek, türelmesek, és isteni szeretettel viseljétek el egymást! A Szent Szellem a békesség kötelével vesz körül — így egyesít benneteket. Ezért minden igyekezettel arra törekedjetek, hogy őrizzétek meg ezt a harmóniát!”

ELMÉLKEDÉS

Hívő közösségként nem elég csupán felszínes ismerősökként együtt élnünk. Ennél többre vagyunk hivatottak. Arra, hogy méltóan éljünk az elhíváshoz, amelyet kaptunk, alázattal, türelemmel és kedvességgel, miközben szeretettel elviseljük egymást. Pál levele az efézusi gyülekezethez leírja, milyen az érett hívők közössége, akik egységben élnek.

Az egység nem azt jelenti, hogy mindig mindenben egyetértünk majd. De szeretettel, kedvességgel, alázattal és türelemmel meghallgathatjuk a másikat. Isten elhívásán keresztül szemlélhetjük a döntéseket, és együtt haladhatunk előre – olyan közösségként, melynek tagjai tisztelik egymást akkor is, ha nem értenek egyet. Ugyanazért a célért dolgozunk, egy csapat vagyunk. Isten ugyanarra az útra hívott el bennünket. Ugyanabba az irányba haladunk, és meg tudunk egyezni a nagy dolgokban, míg szabadságot hagyunk a kicsikben. Ahogyan haladunk a közös célunk felé, állhatatosan és szilárdan tudunk menni, szolgálva egymást az úton.

Ha egymást fontosabbnak tartjuk a büszkeségünknél, azzal olyan példát mutatunk a világnak, amelyre nagy szükség van. Míg a világ a megosztottságot és egyet nem értést hirdeti, addig az érett hívők összegyűlnek, jobban szeretve Jézust és testvéreiket a saját nézeteiknél. Megmutatjuk a világnak, hogy jobban szeretjük Jézust a saját igazunknál és véleményünknél. Fény lehetünk a világ számára, ahogyan egységben élünk egymással.