Az alabástrom edény Minta

Odaadni mindent

Hat nappal a Páska előtt, és öt nappal Jézus keresztre feszítése előtt, Jézus elment Betániába, Lázár otthonába, akit korábban feltámasztott a halálból. Ételt készítettek neki. Lázár ott volt, és Márta szolgálta fel az ételt. Azon az estén Mária előhozott egy drága parfümöt, ami tiszta nárdusból készült – talán ugyanaz a felkenő olaj volt, amivel Lázárt kente meg, amikor ő a sírban feküdt holtan. Vakmerően letörte az alabástrom edény nyakát. Nem állt szándékában megőrizni semennyit sem.

Az erős, egzotikus illat azonnal betöltötte az orrát, ő pedig letérdelt, ugyanúgy, ahogy korábban tette, amikor Lázár sírjánál sírt Jézus lábai előtt. Leült a tanító – az ő tanítója – lábaihoz, a férfihoz, aki őt választotta és szerette, aki föltámasztotta a bátyját a halálból. Mária profetikusan cselekedett, és fölkente Jézust a hat nappal későbbi temetésére.

Lassan, nagyon lassan kibontotta a haját.

A zsidó nők felkötötték, elfedték a hajukat – az egyetlen személy, aki láthatta egy nő fedetlen haját, a férje volt. Miközben Jézus lábait törölte a hajával, a tettével azt mondja mindenkinek, hogy Jézus olyan, mintha a férjem lenne.

A hajával finoman letörölte Jézus lábait; mintha megállt volna az idő, miközben az egész ház megtelt a parfüm illatával, ez a nő mindent odaadott Jézusnak. Nem csak a drága parfümöt adta oda, ami valószínűleg a család legértékesebb tulajdona volt, hanem odaadta önmagát is.

Teljesen feltárta önmagát.

Egy kiöntött élet – odaadni mindent.