Isten Fegyverzete - Isten Védelmében és Erejében Járni

Revised Hungarian Bible

<div class="version vid920 iso6393hun" data-vid="920" data-iso6393="hun">
 <div class="book bkJHN">
 <div class="chapter ch16" data-usfm="JHN.16">
 <div class="label">16</div><div class="m"> 1Ezeket az&#233;rt mondom nektek, hogy meg ne botr&#225;nkozzatok. 2A zsinag&#243;g&#225;kb&#243;l kiz&#225;rnak titeket, s&#337;t elj&#246;n az &#243;ra, amikor mindaz, aki meg&#246;l titeket, azt hiszi, hogy Istennek tetsz&#337; szolg&#225;latot v&#233;gez; 3&#233;s mindezt az&#233;rt teszik, mert nem ismert&#233;k meg sem az Aty&#225;t, sem engem. 4Ezeket pedig az&#233;rt mondom nektek, hogy amikor elj&#246;n ez az &#243;ra, eml&#233;kezzetek r&#225;: &#233;n megmondtam nektek.</div><div class="s">A Szentl&#233;lek elvezet a teljes igazs&#225;gra</div><div class="m">Ezeket az&#233;rt nem mondtam nektek kezdetben, mert veletek voltam. 5De most elmegyek ahhoz, aki elk&#252;ld&#246;tt engem, &#233;s k&#246;z&#252;letek senki sem k&#233;rdezi t&#337;lem: Hova m&#233;gy? 6Mivel azonban ezeket mondom nektek, szomor&#250;s&#225;g t&#246;lti el a sz&#237;veteket. 7&#201;n azonban az igazs&#225;got mondom nektek: jobb nektek, ha &#233;n elmegyek, mert ha nem megyek el, a P&#225;rtfog&#243; nem j&#246;n el hozz&#225;tok, ha pedig elmegyek, elk&#252;ld&#246;m &#337;t hozz&#225;tok. 8&#201;s amikor elj&#246;n, leleplezi a vil&#225;g el&#337;tt, hogy mi a b&#369;n, mi az igazs&#225;g, &#233;s mi az &#237;t&#233;let. 9A b&#369;n az, hogy nem hisznek &#233;nbennem; 10az igazs&#225;g az, hogy &#233;n az Aty&#225;hoz megyek, &#233;s t&#246;bb&#233; nem l&#225;ttok engem; 11az &#237;t&#233;let pedig az, hogy e vil&#225;g fejedelme meg&#237;t&#233;ltetett.</div><div class="p"> 12M&#233;g sok mindent kellene mondanom nektek, de most nem tudj&#225;tok elviselni; 13amikor azonban elj&#246;n &#337;, az igazs&#225;g Lelke, elvezet titeket a teljes igazs&#225;gra; mert nem &#246;nmag&#225;t&#243;l sz&#243;l, hanem azokat mondja, amiket hall, &#233;s az elj&#246;vend&#337; dolgokat is kijelenti nektek. 14&#336; engem fog dics&#337;&#237;teni, mert az eny&#233;mb&#337;l mer&#237;t, &#233;s azt jelenti ki nektek. 15Mindaz, ami az Aty&#225;&#233;, az eny&#233;m; ez&#233;rt mondtam, hogy az eny&#233;mb&#337;l mer&#237;t, &#233;s azt jelenti ki nektek.</div><div class="s">J&#233;zus k&#246;zeli visszat&#233;r&#233;s&#233;t &#237;g&#233;ri</div><div class="m"> 16Egy kis id&#337; m&#233;g, &#233;s nem l&#225;ttok engem, de ism&#233;t egy kis id&#337;, &#233;s megl&#225;ttok engem. 17A tan&#237;tv&#225;nyai k&#246;z&#252;l n&#233;melyek ezt k&#233;rdezt&#233;k egym&#225;st&#243;l: Mi az, amit mond nek&#252;nk: Egy kis id&#337;, &#233;s nem l&#225;ttok engem, de ism&#233;t egy kis id&#337;, &#233;s megl&#225;ttok engem, &#233;s ez: Mert &#233;n elmegyek az Aty&#225;hoz? 18Ezt k&#233;rdezgett&#233;k: Mi az a kis id&#337;, amir&#337;l sz&#243;l? Nem tudjuk, mit besz&#233;l. 19J&#233;zus &#233;szrevette, hogy meg akarj&#225;k k&#233;rdezni, &#233;s ezt mondta nekik: Arr&#243;l k&#233;rdez&#337;sk&#246;dt&#246;k egym&#225;s k&#246;z&#246;tt, hogy ezt mondtam: Egy kis id&#337; m&#233;g, &#233;s nem l&#225;ttok engem, de ism&#233;t egy kis id&#337;, &#233;s megl&#225;ttok engem? 20Bizony, bizony, mondom nektek, hogy ti s&#237;rni &#233;s jajgatni fogtok, a vil&#225;g pedig &#246;r&#252;l; ti szomorkodtok, de szomor&#250;s&#225;gotok &#246;r&#246;mre fordul. 21Amikor az asszony sz&#252;l, f&#225;jdalma van, mert elj&#246;tt az &#337; &#243;r&#225;ja, de amikor megsz&#252;lte gyermek&#233;t, nem eml&#233;kszik t&#246;bb&#233; a gy&#246;trelemre az &#246;r&#246;m miatt, hogy ember sz&#252;letett a vil&#225;gra. 22&#205;gy most ti is szomor&#250;ak vagytok, de ism&#233;t megl&#225;tlak majd titeket, &#233;s &#246;r&#252;lni fog a sz&#237;vetek, &#233;s &#246;r&#246;m&#246;t&#246;ket senki sem veheti el t&#337;letek: 23&#233;s azon a napon nem k&#233;rdeztek &#233;nt&#337;lem semmit. </div><div class="s">J&#233;zus az im&#225;ds&#225;g meghallgat&#225;s&#225;t &#237;g&#233;ri</div><div class="m">Bizony, bizony, mondom nektek, hogy amit csak k&#233;rtek az Aty&#225;t&#243;l az &#233;n nevemben, megadja nektek. 24Eddig nem k&#233;rtetek semmit az &#233;n nevemben: k&#233;rjetek &#233;s megkapj&#225;tok, hogy &#246;r&#246;m&#246;t&#246;k teljes legyen. 25Ezeket p&#233;ld&#225;zatokban mondom nektek, de elj&#246;n az &#243;ra, amikor t&#246;bb&#233; nem p&#233;ld&#225;zatokban sz&#243;lok hozz&#225;tok, hanem ny&#237;ltan besz&#233;lek nektek az Aty&#225;r&#243;l. 26Azon a napon az &#233;n nevemben k&#233;rtek, &#233;s nem mondom nektek, hogy &#233;n k&#233;rem majd az Aty&#225;t &#233;rtetek, 27mert maga az Atya szeret titeket, mivel ti szerettek engem, &#233;s hiszitek, hogy &#233;n az Istent&#337;l j&#246;ttem. 28&#201;n az Aty&#225;t&#243;l j&#246;ttem, &#233;s elj&#246;ttem a vil&#225;gba, de most elhagyom a vil&#225;got, &#233;s az Aty&#225;hoz megyek. 29Ekkor &#237;gy sz&#243;ltak hozz&#225; tan&#237;tv&#225;nyai: &#205;me, most ny&#237;ltan besz&#233;lsz, &#233;s nem p&#233;ld&#225;zatot mondasz. 30Most m&#225;r tudjuk, hogy mindent tudsz, &#233;s nincs sz&#252;ks&#233;ged arra, hogy valaki megk&#233;rdezzen t&#233;ged: ez&#233;rt hissz&#252;k, hogy Istent&#337;l j&#246;tt&#233;l. 31J&#233;zus &#237;gy v&#225;laszolt: Most hiszitek? 32&#205;me, elj&#246;n az &#243;ra, s&#337;t m&#225;r el is j&#246;tt, amikor elsz&#233;ledtek, mindenki a maga otthon&#225;ba, &#233;s engem egyed&#252;l hagytok: de &#233;n m&#233;gsem vagyok egyed&#252;l, mert az Atya velem van. 33Ezeket az&#233;rt mondom nektek, hogy b&#233;kess&#233;getek legyen &#233;nbennem. A vil&#225;gon nyomor&#250;s&#225;gotok van, de b&#237;zzatok: &#233;n legy&#337;ztem a vil&#225;got. </div>
 </div>
 </div>
</div>

<div class="version vid920 iso6393hun" data-vid="920" data-iso6393="hun">
 <div class="book bkJHN">
 <div class="chapter ch17" data-usfm="JHN.17">
 <div class="label">17</div><div class="s">J&#233;zus f&#337;papi im&#225;ds&#225;ga</div><div class="m"> 1Miut&#225;n ezeket mondta J&#233;zus, tekintet&#233;t az &#233;gre emelve &#237;gy sz&#243;lt: Aty&#225;m, elj&#246;tt az &#243;ra: dics&#337;&#237;tsd meg a te Fiadat, hogy a Fi&#250; is megdics&#337;&#237;tsen t&#233;ged, 2mivel hatalmat adt&#225;l neki minden haland&#243; felett, hogy mindazoknak, akiket neki adt&#225;l, &#246;r&#246;k &#233;letet adjon. 3Az pedig az &#246;r&#246;k &#233;let, hogy ismernek t&#233;ged, az egyed&#252;l igaz Istent, &#233;s akit elk&#252;ldt&#233;l, J&#233;zus Krisztust. 4&#201;n megdics&#337;&#237;tettelek t&#233;ged a f&#246;ld&#246;n azzal, hogy elv&#233;geztem azt a munk&#225;t, amelyet r&#225;m b&#237;zt&#225;l, hogy elv&#233;gezzem: 5&#233;s most te dics&#337;&#237;ts meg, Aty&#225;m, &#246;nmagadn&#225;l azzal a dics&#337;s&#233;ggel, amely m&#225;r akkor az eny&#233;m volt ten&#225;lad, miel&#337;tt m&#233;g a vil&#225;g lett. </div><div class="p"> 6Kijelentettem a te nevedet az embereknek, akiket nekem adt&#225;l a vil&#225;gb&#243;l. A tieid voltak, &#233;s nekem adtad &#337;ket, &#233;s &#337;k megtartott&#225;k a te ig&#233;det. 7Most m&#225;r tudj&#225;k, hogy mindaz, amit nekem adt&#225;l, t&#337;led van; 8mert azokat a besz&#233;deket, amelyeket nekem adt&#225;l, &#225;tadtam nekik, &#337;k pedig befogadt&#225;k azokat, &#233;s val&#243;ban felismert&#233;k, hogy t&#337;led j&#246;ttem, &#233;s elhitt&#233;k, hogy te k&#252;ldt&#233;l el engem. 9&#201;n &#337;&#233;rt&#252;k k&#246;ny&#246;rg&#246;k: nem a vil&#225;g&#233;rt k&#246;ny&#246;rg&#246;k, hanem azok&#233;rt, akiket nekem adt&#225;l, mert a tieid, 10&#233;s ami az eny&#233;m, az mind a tied, &#233;s ami a tied, az az eny&#233;m, &#233;s &#233;n megdics&#337;&#237;ttetem &#337;benn&#252;k. 11T&#246;bb&#233; nem vagyok a vil&#225;gban, de &#337;k a vil&#225;gban vannak, &#233;n pedig tehozz&#225;d megyek. Szent Aty&#225;m, tartsd meg &#337;ket a te neved &#225;ltal, amelyet nekem adt&#225;l, hogy egyek legyenek, mint mi! 12Amikor vel&#252;k voltam, &#233;n megtartottam &#337;ket a te nevedben, amelyet nekem adt&#225;l, &#233;s meg&#337;riztem &#337;ket, &#233;s senki sem k&#225;rhozott el k&#246;z&#252;l&#252;k, csak a k&#225;rhozat fia, hogy beteljesedj&#233;k az &#205;r&#225;s. 13Most pedig hozz&#225;d megyek, &#233;s ezeket elmondom a vil&#225;gban, hogy az &#233;n &#246;r&#246;m&#246;m teljes legyen benn&#252;k. 14&#201;n nekik adtam ig&#233;det, &#233;s a vil&#225;g gy&#369;l&#246;lte &#337;ket, mert nem a vil&#225;gb&#243;l val&#243;k, mint ahogy &#233;n sem vagyok a vil&#225;gb&#243;l val&#243;. 15Nem azt k&#233;rem, hogy vedd ki &#337;ket a vil&#225;gb&#243;l, hanem hogy &#337;rizd meg &#337;ket a gonoszt&#243;l. 16Nem a vil&#225;gb&#243;l val&#243;k, mint ahogy &#233;n sem vagyok a vil&#225;gb&#243;l val&#243;. 17Szenteld meg &#337;ket az igazs&#225;ggal: a te ig&#233;d igazs&#225;g. 18Ahogyan engem elk&#252;ldt&#233;l a vil&#225;gba, &#233;n is elk&#252;ldtem &#337;ket a vil&#225;gba: 19&#233;n &#337;&#233;rt&#252;k odaszentelem magamat, hogy &#337;k is megszentel&#337;djenek az igazs&#225;ggal. </div><div class="p"> 20De nem &#233;rt&#252;k k&#246;ny&#246;rg&#246;k csup&#225;n, hanem azok&#233;rt is, akik az &#337; szavukra hisznek &#233;nbennem; 21hogy mindny&#225;jan egyek legyenek, ahogyan te, Aty&#225;m, &#233;nbennem, &#233;s &#233;n tebenned, hogy &#337;k is benn&#252;nk legyenek, hogy elhiggye a vil&#225;g, hogy te k&#252;ldt&#233;l el engem. 22&#201;n azt a dics&#337;s&#233;get, amelyet nekem adt&#225;l, nekik adtam, hogy egyek legyenek, ahogy mi egyek vagyunk: 23&#233;n &#337;benn&#252;k &#233;s te &#233;nbennem, hogy teljesen eggy&#233; legyenek, hogy felismerje a vil&#225;g, hogy te k&#252;ldt&#233;l el engem, &#233;s &#250;gy szeretted &#337;ket, ahogyan engem szerett&#233;l.</div><div class="p"> 24Aty&#225;m, azt akarom, hogy akiket nekem adt&#225;l, azok is ott legyenek velem, ahol &#233;n vagyok, hogy l&#225;ss&#225;k az &#233;n dics&#337;s&#233;gemet, amelyet nekem adt&#225;l, mert szerett&#233;l engem m&#225;r a vil&#225;g kezdete el&#337;tt. 25Igazs&#225;gos Aty&#225;m, a vil&#225;g nem ismert meg t&#233;ged, de &#233;n megismertelek, &#233;s &#337;k is felismert&#233;k, hogy te k&#252;ldt&#233;l el engem. 26&#201;s megismertettem vel&#252;k a te nevedet, &#233;s ezut&#225;n is megismertetem, hogy az a szeretet, amellyel engem szerett&#233;l, benn&#252;k legyen, &#233;s &#233;n is &#337;benn&#252;k.</div>
 </div>
 </div>
</div>

BibleProject | Isten örök szereteteMinta

Szentírás

A tervről

Kapcsolódó tervek

Isten Fegyverzete - Isten Védelmében és Erejében Járni