Istent választani a világ helyett - Jákób és József életeMinta

Olvasd el: 1 Mózes 43 és 1 Péter 3:8–9

IMÁK: 1 Péter 3:8–9

„Végül pedig, éljetek egyetértésben és harmóniában! Ugyanaz a gondolkodásmód és törekvés legyen bennetek! Igyekezzetek egymást megérteni! Szeressétek egymást, mint igazi, jó testvérek! Legyetek együtt érzők és alázatosak! Sohase bánjatok rosszul azzal, aki veletek rosszul bánik, se ne mondjatok rosszat annak, aki nektek rosszat mond! Ellenkezőleg: áldással viszonozzátok a rosszat! Hiszen Isten erre hívott el benneteket, és így kapjátok meg áldását.”

Elmélkedés

Első egyiptomi látogatásukkor a testvérek beismerték hibájukat és megbánták, ahogy Józseffel bántak, bár fogalmuk sem volt arról, hogy éppen vele néznek ismét szembe. Második látogatásuk alkalmával József új kihívás elé állította őket.

A testvérek ellenséges cselekedeteit korábban az váltotta ki, hogy apjuk kivételezett Józseffel. József most Benjáminnak kedvezett, mivel neki nagyobb mennyiségű ennivalót adott. Megadta a testvéreknek a lehetőséget, hogy hátrahagyják Benjámint és elárulják, mint ahogy azt Józseffel tették. Ilyen módon próbára téve testvéreit József megláthatta, hogy szívük valóban megváltozott-e, vagy még mindig önzőn és gonoszul fognak reagálni arra, ha Ráhel fia előnyben részesült.

De József testvérei éretten viselkedtek, és megmutatták, hogy szívük radikálisan megváltozott. Isten irgalma, gondoskodása és kegyelme munkálkodott bennük. Júda ígérete Jákóbnak, hajlandóságuk, hogy visszafizessék a gabona árát az egyiptomiaknak, a vendégség élvezete a Benjáminnal való kivételezés ellenére, és tudatosságuk Isten beavatkozásával kapcsolatban, mind-mind arra utaltak, hogy a testvérek kiállták a próbát.

Mózes első könyve a Kánaánba, az Igéret Földjére bevonulni készülő izraelieknek íródott. A testvérek példaképek az izraeli nemzet számára (és a mai gyülekezeteknek) abban, hogy miként kell Isten áldásait átvéve élni.

És mit mutattak be? Felelősségteljességet, amikor megesküdtek, hogy gondjárt fogják viselni Benjáminnak; őszinteséget a hajlandóságban, hogy fizetni fognak azért, amit kaptak; egységet az erőfeszítésben, hogy visszatérnek Egyiptomba kiszabadítani Simeont; hitet a felismerésben, hogy Isten volt az, aki közbeavatkozott; és hálát, amikor irigység nélkül élvezték a vendégséget. Egyedül Isten változtatta meg a szívüket, miközben felkészítette őket arra, hogy családjaikat Egyiptomba vigyék és az Ő kiválasztott nemzetévé váljanak.

Krisztusban hívőkként azt az elhívást kaptuk, hogy Krisztus testét építve és áldva elsajátítsuk ugyanezeket az erényeket. Izrael népéhez hasonlóan azért vagyunk, hogy áldást örököljünk Krisztuson keresztül. Törekvésünkben, hogy Őt képviseljük a világban, fejlesszük ki magunkban a felelősséget, őszinteséget, egységet, hitet és hálát. Hadd ismerjük fel az Úr irgalmát, gondoskodását, és kegyelmét mindenben, és engedjük Őt munkálkodni az életünkben, hogy helyt tudjunk állni a próbákban.