Menedéket keresve: Isten Lelke megsegíti az üldözötteketMinta

„Kívülállóként és idegenként” élni

Melyik szó jut eszedbe legelőször, amikor azt hallod, hogy „idegen”?

Sokan azt válaszolják, hogy „veszély”. Természetesen jó okunk van óvni a kisgyerekeket azoktól, akiket nem ismernek, de néha még felnőttként is – talán még egész társadalomként is – gyanakvással fogadjuk és lehetséges fenyegetésként látjuk azokat, akik különböznek tőlünk valamiben.

A Biblia máshogy közelíti meg az idegeneket. A görög nyelvben a vendéglátás vagy a vendégszeretet, a philoxenia szó szerint azt jelenti, hogy „az idegenek szeretete”. A vendéglátás alatt hajlamosak vagyunk csak olyasmire gondolni, hogy áthívjuk vacsorázni a barátainkat – viszont mivel pont a barátainkról van szó, ez nem a szó szoros és eredeti értelmében vett vendégszeretet.

Nem ígéri a Biblia, hogy az összes idegen veszélytelen, ennek ellenére többször is parancsba kapjuk, hogy szeressük őket. A Zsidókhoz írt levél szerint ha így teszünk, akkor lehet, hogy tudtunkon kívül épp egy angyalt fogunk megvendégelni. Akiről néhányan azt gondolják, hogy fenyegetést jelent, valójában lehet, hogy áldás.

Az „idegenekről” egy másik fontos tanítás a Szentírásban, hogy ha megvalljuk Jézust, valójában mi is idegenekké, kívülállókká válunk. Pál, Péter és a Zsidókhoz írt levél is használja a kivándorlást a keresztény lét metaforájaként. Elsődleges személyazonosságunk – megelőzve az országunknak, a városunknak, a családunknak vagy bármi másnak fogadott hűségünket – az, hogy a Mennyország polgárai vagyunk, ami azt is jelenti, hogy sosem fogunk teljesen „beilleni” a földi életbe.

Miközben helyesen tesszük, ha hálásak vagyunk a hazánkért, és hűségesek vagyunk hozzá, azért legyünk óvatosak, hogy teljesen ne azonosuljunk az itteni kultúrával, hiszen a végső, igazi otthonunk máshol vár ránk. A menekültek – akik talán éppen egy új hazában lelnek otthonra, miközben szívükben még ég a honvágy a kényszerűségből elhagyott szülőföldjük iránt – sokat tudnának tanítani nekünk arról, mit jelent Jézust követni, és a mennyei otthonunk tudatában megélni és keresni a boldogságot ezen a földön.

Elmélkedj a következő kérdéseken:

1. A vendégszeretet bibliai parancsa – az idegeneket szeretni – hogyan változtatja meg benned, ahogyan a közösségedbe érkező menekültekre gondolsz?

2. Ha elsősorban Isten királyságához vagy hű, bármilyen földi otthon előtt, akkor miben különbözik a menekültekről alkotott nézőpontod a nem keresztényekéhez képest?