A BarátságrólMinta

Kedd: Külső kör, belső kör

Olvasd el: Márk 3:13–19, Márk 5:37, Márk 9:2–8

IMÁK: Márk 9:2

„Hat nap múlva Jézus felment egy magas hegyre. Csak Pétert, Jakabot és annak testvérét, Jánost vitte magával. Senki más nem volt velük. A hegyen Jézus a tanítványok szeme láttára elváltozott.”

Elmélkedés

Még Jézusnak is szüksége volt néhány közeli barátra. Az elváltozás jelenete a Márk 9-ben lenyűgöző beszámoló Jézusról, ahogyan néhány tanítványának egy szempillantásra felfedi eljövendő királyságát és dicsőségét. Bár Jézus kiválasztott néhány közeli tanítványt, ebben a történetben van egy másik barátcsoport is, amit érdemes megjegyezni. Miután Jézus átalakult, Mózes és Illés jelentek meg Vele. Mózes képviselte a törvényt, Illés pedig a prófétákat, Isten kinyilatkoztatását az Ószövetségben. A törvény és a próféták azonban csak árnyékok voltak. A törvény és a próféták Isten kinyilatkoztatásai voltak, de Jézus Isten legfőbb kinyilatkoztatása.

A Márk 9:4 szerint Mózes és Illés Jézussal beszéltek – vajon miről beszélgettek? Lukács beszámolója (9:28–36) elmondja, hogy a Jeruzsálembe indulásáról beszéltek. Ebben a halála és feltámadása előtti kulcsfontosságú pillanatban, Jézus olyan barátokkal beszélt, akik valamivel többet tudtak, mint a tanítványai. Egyikünk sem tapasztalt semmi hasonlót ahhoz, amit Jézus Mózessel és Illéssel megbeszélt, de ez a meghökkentő történet világossá teszi, hogy Jézusnak magának olyan barátokra volt szüksége, akik hordozni tudták az Ő terheit, ismerve a szenvedést, amelyet ki kell állnia.

Ima

Istenem, köszönöm a megtestesülésed. Köszönöm Fiadat, aki közvetlenül megtapasztalta, mit jelent embernek lenni, és aki megmutatja számunkra a barátság iránti igényünket. Mutasd meg, hogyan építsek hasonló kapcsolatokat. Ámen.