A BarátságrólMinta

4. hét: Veszélyes barátságok

Hétfő: Hamis barátok

Olvasd el: Példabeszédek 17:9, Róma 16:17–18, 2 Timóteus 3:2–5

IMÁK: Róma 16:17–18

„Figyelmeztetlek benneteket testvéreim, hogy legyetek nagyon óvatosak és vigyázzatok, mert vannak, akik széthúzást és viszályt keltenek, és a testvéreket egymás ellen fordítják. Ezek összezavarják a többiek hitét, és ellenkeznek azzal az igaz tanítással, amit hallottatok. Kerüljétek el őket! Az ilyenek nem Urunkat, Krisztust szolgálják, hanem a saját hasukat! Hízelgéssel és mézes-mázos szavakkal becsapják az egyszerű és ártatlan embereket.”

Elmélkedés

A korai egyház és a jelenlegi egyházaink is hasonló problémával szembesülnek: olyan emberekkel, akik csak saját magukat szolgálják. A széthúzás és a megosztottság azoknak az embereknek a közös eredménye, akik nem érdekeltek a közös cél elérésében, hanem saját vágyaik teljesítésén dolgoznak. Lehet, hogy ezek az emberek hitelesnek látszanak és mindig a megfelelő dolgokat mondják, de a felszín alatt csak a saját helyzetük vagy hatalmuk érdekli őket.

Lehetnek olyan barátaink, akik ugyanígy működnek: valódi tartalom nélküli hamis barátságarcot öltenek. Bár ez a szakasz figyelmezteti az egyházat a hamis tanításokra, egyúttal rámutat arra az általános emberi hajlamra is, hogy mindenek felett saját érdekeinket szolgáljuk - és félrevezető beszédet használunk annak elrejtésére. Ahogyan nem akarunk olyan barátok lenni, akik csak a viszonzásra törekszenek – annyira vagyok kedves, amennyire tudom, hogy a másik visszafizetheti –, mi is szeretnénk megvédeni magunkat az ilyen barátoktól. Ezek a hamis barátok pletykálkodással és konfliktusok felbujtásával tudnak nézeteltérést okozni a valódi barátok között is. Kérhetünk bölcsességet Istentől, hogy megvédje a barátságainkat a viszályoktól és a felszínességtől.

Ima

Istenem, segíts pontosan felmérni kapcsolataimat, és az aggodalmaimat eléd tárni. Adj nekem jó barátokat, akik igazat beszélnek. Ámen.