BibleProject | Utazás Lukács evangéliumában és Az apostolok cselekedeteinek könyvébenMinta

Ahogy elérkezünk Lukács evangéliumának következő fejezeteihez, ne feledjük, amit Jézus az Ézsaiás tekercsből való felolvasás után mondott. Jézus az, akire Ézsaiás végig utalt. Ő a felkent, aki jó hírt hoz a szegényeknek, meggyógyítja a megtört szívűeket és felszabadítja a foglyokat.

„Ma teljesedett be az írás...” – mondta Jézus. Ezt a kijelentését követő történetek pedig azt is felfedik, hogy miben látszik meg a Jézus által hirdetett jó hír. Lukács evangéliumának ebben a szakaszában a jó hír úgy mutatkozik meg, hogy Jézus csodálatos módon ellátja a fáradt halászokat, majd meggyógyít egy leprás beteget, megbocsát egy bénának és bevon a küldetésébe egy, a társadalom által kirekesztett adószedőt. Mindez meglehetősen nagy felháborodást vált ki a vallási vezetők körében, ráadásul Jézus az elsorvadt kezű beteget szombaton, a zsidók nyugalomnapján gyógyítja meg. A vallási vezetők persze megelégelik a dolgot. Nem tudják megérteni, hogy Jézus miért szegi meg a zsidók szombatra vonatkozó törvényeit, és miért lófrál ilyen szabadon olyan emberekkel, akik nyilvánvalóan elég rossz döntéseket hoztak a múltban.

De Jézus kiáll a szenvedők mellett, a vallási vezetőknek pedig elmagyarázza a zsidó törvények lényegét és az ő fordított királyságának természetét. Azt mondja nekik, hogy ő olyan, mint egy orvos, aki a betegeket gondozza, nem az egészségeseket. Tisztázza, hogy a nyugalom napja a sebzettek helyreállításáról szól. Jézus a helyreállító. Nem a társadalomi elitet gyűjti maga köré, hanem helyreállítja a megtörteket. És amikor a megtörtek követik őt, helyreáll az életük és becsatlakoznak az ő küldetésébe.