Jézus és a bűnös

Jézus szemében senki sem lehet túl bűnös ahhoz, hogy bocsánatot nyerjen. Szívesen fogadta azokat is, akiket megvetett a társadalom többi tagja.

Az Afrika Study Bible „A megbocsátás illata” című leírása alapján:

Mindannyiunkra igaz, hogy elbukunk abbeli törekvésünkben, hogy úgy éljünk, ahogyan Isten kéri tőlünk. Bűneinkkel megsebzünk másokat, néha igazán mélyen. A hívők vágynak arra, hogy megbocsátást kapjanak mind Istentől, mind pedig a megbántott személytől.

A történetünkben szereplő nő annyira kétségbeesetten kereste a megbocsátást, hogy még arra is vette a bátorságot, hogy egy fontos vallási vezető házába lépjen. Hívatlanul és méltatlanul érkezett, és nem látták szívesen. Alázatosan Jézus lábai elé vetette magát és sírt. Jézus lábaira hulló könnyeit hajával próbálta fölszárítani, miközben csókokkal illette azokat. Ahogy drága parfümöt öntött Jézus lábára, annak illata betöltötte az egész szobát.

Amikor megbántunk valakit, ő talán megbocsát nekünk, talán nem. De amikor bűneink fölött összetört szívvel, megalázkodva Jézus lábai elé vetjük magunkat, Ő nem taszít el minket magától. Ő csak annyit mond: „Bűneid megbocsájtattak.”

Elmélkedjünk egy kicsit

A mai igeszakaszunkban szereplő nő igen bűnös életet élt. Nagy gonoszságot követett el Isten szemében. Mit gondolsz, Jézus miért bocsátott meg neki?

Érzed-e magadat méltónak ahhoz, hogy Isten gyermekének nevezzenek? Ha igen, miért? Ha nem, miért?

Ha megvallod Jézusnak bűneidet, meg fog bocsátani neked? Mit tanít nekünk ez a történet Isten megbocsátási hajlandóságáról?

Hogyan kellene reagálnunk erre a gesztusra?