Ószövetség - Nagypróféták

Ószövetség - A bölcsesség könyvei

60 napos újszövetségi utazás

Szent érzelmek – Bibliai válasz minden kihívásra

Elizeus: Egy döbbenetes hit története

A jobb olvasási terv

Megváltozva: A következő lépés egy megváltozott életért.

Revised Hungarian Bible

<div class="version vid920 iso6393hun" data-vid="920" data-iso6393="hun">
 <div class="book bkDEU">
 <div class="chapter ch3" data-usfm="DEU.3">
 <div class="label">3</div><div class="s">Izr&#225;el legy&#337;zi B&#225;s&#225;n kir&#225;ly&#225;t</div><div class="m"> 1Azut&#225;n megfordultunk, &#233;s B&#225;s&#225;n fel&#233; vonultunk. &#211;g, B&#225;s&#225;n kir&#225;lya kivonult ellen&#252;nk Edre&#237;be eg&#233;sz hadin&#233;p&#233;vel egy&#252;tt, hogy meg&#252;tk&#246;zz&#233;k vel&#252;nk. 2Akkor ezt mondta nekem az &#218;r: Ne f&#233;lj t&#337;le, mert kezedbe adom &#337;t eg&#233;sz hadin&#233;p&#233;vel &#233;s orsz&#225;g&#225;val egy&#252;tt. &#218;gy b&#225;nj vele, ahogyan elb&#225;nt&#225;l Sz&#237;h&#243;nnal, az em&#243;riak kir&#225;ly&#225;val, aki Hesb&#243;nban lakott. 3&#205;gy adta kez&#252;nkbe Isten&#252;nk, az &#218;r &#211;got, B&#225;s&#225;n kir&#225;ly&#225;t is eg&#233;sz hadin&#233;p&#233;vel egy&#252;tt, &#233;s &#250;gy megvert&#252;k, hogy senki sem tudott megmenek&#252;lni. 4Elfoglaltuk akkor valamennyi v&#225;ros&#225;t, nem volt olyan v&#225;ros, amelyet el ne vett&#252;nk volna t&#337;l&#252;k: hatvan v&#225;rost, Arg&#243;b eg&#233;sz vid&#233;k&#233;t, &#211;g orsz&#225;g&#225;t B&#225;s&#225;nban. 5Ezek a v&#225;rosok mind magas k&#337;fallal voltak meger&#337;s&#237;tve, kapukkal, z&#225;rakkal, &#233;s rajtuk k&#237;v&#252;l m&#233;g volt igen sok meg nem er&#337;s&#237;tett v&#225;ros is. 6Kiirtottuk ezeket &#250;gy, ahogyan elb&#225;ntunk Sz&#237;h&#243;nnal, Hesb&#243;n kir&#225;ly&#225;val: kiirtottuk minden v&#225;rosban a f&#233;rfiakat, az asszonyokat &#233;s a gyermekeket. 7De az &#246;sszes &#225;llatot meg ami a v&#225;rosokban pr&#233;d&#225;ra ker&#252;lt, zs&#225;km&#225;nyk&#233;nt megtartottuk magunknak.</div><div class="p"> 8&#205;gy vett&#252;k el akkor az em&#243;riak k&#233;t kir&#225;ly&#225;t&#243;l azt a f&#246;ldet, amely a Jord&#225;non t&#250;l van, az Arn&#243;n-patakt&#243;l a Herm&#243;n-hegys&#233;gig &#8211; 9a szid&#243;niak a Herm&#243;nt Szirj&#243;nnak nevezik, az em&#243;riak pedig Szen&#237;rnek nevezik &#8211;, 10minden v&#225;rost a fenns&#237;kon, eg&#233;sz Gile&#225;dot &#233;s eg&#233;sz B&#225;s&#225;nt Szalk&#225;ig &#233;s Edre&#237;ig, &#211;g kir&#225;lys&#225;g&#225;nak a v&#225;rosait B&#225;s&#225;nban. 11Csak &#211;g, B&#225;s&#225;n kir&#225;lya maradt meg m&#225;r akkor a ref&#225;iak ut&#243;dai k&#246;z&#252;l. Nyugv&#243;helye bazaltk&#337; nyugv&#243;hely: ott van az amm&#243;ni Rabb&#225;ban, kilenc k&#246;ny&#246;k hossz&#250; &#233;s n&#233;gy k&#246;ny&#246;k sz&#233;les, a k&#246;z&#246;ns&#233;ges k&#246;ny&#246;k szerint m&#233;rve.</div><div class="p"> 12Abban az id&#337;ben vett&#252;k birtokba ezt az orsz&#225;got. Az Arn&#243;n-patakn&#225;l fekv&#337; Ar&#243;&#233;rt&#243;l fogva Gile&#225;d hegyvid&#233;k&#233;nek a fel&#233;t v&#225;rosaival egy&#252;tt a r&#250;benieknek &#233;s a g&#225;diaknak adtam. 13Gile&#225;d t&#246;bbi r&#233;sz&#233;t &#233;s eg&#233;sz B&#225;s&#225;nt, &#211;g orsz&#225;g&#225;t Arg&#243;b eg&#233;sz vid&#233;k&#233;vel egy&#252;tt a Manass&#233; t&#246;rzse fel&#233;nek adtam. B&#225;s&#225;n eg&#233;sz&#233;t a ref&#225;iak f&#246;ldj&#233;nek h&#237;vj&#225;k. 14Manass&#233; fia, J&#225;&#237;r kapta Arg&#243;b eg&#233;sz vid&#233;k&#233;t a ges&#250;ri &#233;s maak&#225;i hat&#225;rig. Ez&#233;rt nevezik azt r&#243;la, vagyis B&#225;s&#225;nt, J&#225;&#237;r s&#225;torfalvainak m&#233;g ma is. 15M&#225;k&#237;rnak adtam Gile&#225;dot, 16a r&#250;benieknek &#233;s a g&#225;diaknak adtam Gile&#225;dt&#243;l az Arn&#243;n-patakig terjed&#337; ter&#252;letet, ahol a patak k&#246;zepe a hat&#225;r, tov&#225;bb&#225; a Jabb&#243;k-patakig terjed&#337; ter&#252;letet az amm&#243;ni hat&#225;rig, 17meg az Ar&#225;b&#225;-v&#246;lgyet a Jord&#225;nig, ami a hat&#225;r, &#233;s a Kinneret-t&#243;t&#243;l az Ar&#225;b&#225;-tengerig, azaz a S&#243;s-tengerig, a Piszg&#225; lejt&#337;inek t&#246;v&#233;ben, ezekt&#337;l kelet fel&#233;.</div><div class="p"> 18Abban az id&#337;ben ezt parancsoltam nektek: Istenetek, az &#218;r ezt a f&#246;ldet m&#225;r nektek adta birtokul. De &#246;sszes harcosotok keljen &#225;t fegyverest&#252;l testv&#233;reiteknek, Izr&#225;el fiainak az &#233;l&#233;n. 19Csak az asszonyok &#233;s gyermekek maradjanak v&#225;rosaitokban, amelyeket nektek adtam, meg a j&#243;sz&#225;g, mert tudom, hogy sok j&#243;sz&#225;gotok van. 20Addig legyen &#237;gy, am&#237;g az &#218;r nyugalmat nem ad testv&#233;reiteknek, ahogyan nektek, &#233;s birtokba nem veszik &#337;k is azt a f&#246;ldet, amelyet Istenetek, az &#218;r ad nekik a Jord&#225;non t&#250;l. Akkor visszat&#233;rhet mindenki a maga birtok&#225;ra, amelyet nektek adtam. 21J&#243;zsu&#233;nak pedig megparancsoltam abban az id&#337;ben: Saj&#225;t szemeddel l&#225;ttad mindazt, amit Istenetek, az &#218;r tett ezzel a k&#233;t kir&#225;llyal. &#205;gy b&#225;nik el az &#218;r mindazokkal az orsz&#225;gokkal, amelyekbe te bevonulsz. 22Ne f&#233;ljetek t&#337;l&#252;k, mert Istenetek, az &#218;r maga harcol &#233;rtetek! </div><div class="s">M&#243;zes nem mehet be az &#237;g&#233;ret f&#246;ldj&#233;re</div><div class="m"> 23Abban az id&#337;ben &#237;gy k&#246;ny&#246;r&#246;gtem az &#218;rhoz: 24Uram, Uram! Te m&#225;r megmutatt&#225;l szolg&#225;dnak valamit nagys&#225;godb&#243;l &#233;s kezed erej&#233;b&#337;l. Mert van-e olyan Isten az &#233;gben vagy a f&#246;ld&#246;n, aki olyan hatalmas tetteket tudna v&#233;ghezvinni, mint te? 25Hadd menjek &#225;t, &#233;s hadd l&#225;ssam meg azt a j&#243; f&#246;ldet a Jord&#225;non t&#250;l, azt a sz&#233;p hegyvid&#233;ket &#233;s a Lib&#225;nont! 26De az &#218;r, aki megharagudott r&#225;m miattatok, nem hallgatott meg, hanem azt mondta nekem az &#218;r: El&#233;g, ne is hozd sz&#243;ba t&#246;bb&#233; nekem ezt a dolgot! 27Menj f&#246;l a Piszg&#225; cs&#250;cs&#225;ra, tekints sz&#233;t nyugatra &#233;s &#233;szakra, d&#233;lre &#233;s keletre, &#233;s n&#233;zd meg a saj&#225;t szemeddel, mert te nem kelhetsz &#225;t a Jord&#225;non. 28J&#243;zsu&#233;nak azonban adj parancsot, er&#337;s&#237;tsd &#233;s b&#225;tor&#237;tsd &#337;t, mert &#337; fog &#225;tkelni e n&#233;p &#233;l&#233;n, &#233;s a f&#246;ldet, amelyet te l&#225;tsz, &#337; osztja majd fel nekik &#246;r&#246;ks&#233;g&#252;l. 29Ez&#233;rt ott maradtunk a v&#246;lgyben, B&#233;t-Pe&#243;rral szemben.</div>
 </div>
 </div>
</div>

<div class="version vid920 iso6393hun" data-vid="920" data-iso6393="hun">
 <div class="book bkDEU">
 <div class="chapter ch4" data-usfm="DEU.4">
 <div class="label">4</div><div class="s">M&#243;zes a t&#246;rv&#233;ny megtart&#225;s&#225;ra inti n&#233;p&#233;t</div><div class="m"> 1Most pedig, Izr&#225;el, hallgass azokra a rendelkez&#233;sekre &#233;s t&#246;rv&#233;nyekre, amelyekre megtan&#237;talak benneteket, &#233;s teljes&#237;ts&#233;tek azokat, hogy &#233;lhessetek, &#233;s bemenve birtokba vehess&#233;tek azt a f&#246;ldet, amelyet aty&#225;itok Istene, az &#218;r ad nektek. 2Semmit se tegyetek hozz&#225; ahhoz, amit megparancsolok nektek, &#233;s semmit se vegyetek el bel&#337;le! Tarts&#225;tok meg Isteneteknek, az &#218;rnak parancsolatait, amelyeket megparancsolok nektek. 3Saj&#225;t szemetekkel l&#225;tt&#225;tok, mit tett az &#218;r Baal-Pe&#243;r miatt, hogyan puszt&#237;totta ki k&#246;z&#252;letek Istenetek, az &#218;r mindazokat, akik Baal-Pe&#243;rt k&#246;vett&#233;k. 4De ti, akik ragaszkodtatok Istenetekhez, az &#218;rhoz, ma is mindny&#225;jan &#233;ltek. 5&#205;me, &#233;n megtan&#237;talak benneteket azokra a rendelkez&#233;sekre &#233;s t&#246;rv&#233;nyekre, amelyeket Istenem, az &#218;r parancsolt meg nekem. Azok szerint cselekedjetek azon a f&#246;ld&#246;n, ahova bementek, hogy birtokba vegy&#233;tek. 6Tarts&#225;tok meg &#233;s teljes&#237;ts&#233;tek azokat, mert ez&#225;ltal lesztek b&#246;lcsek &#233;s &#233;rtelmesek a n&#233;pek szem&#233;ben. Ha meghallj&#225;k mindezeket a rendelkez&#233;seket, ezt mondj&#225;k majd: Bizony, b&#246;lcs &#233;s &#233;rtelmes n&#233;p ez a nagy nemzet! 7Mert melyik nagy nemzethez vannak olyan k&#246;zel az istenei, mint hozz&#225;nk a mi Isten&#252;nk, az &#218;r, valah&#225;nyszor ki&#225;ltunk hozz&#225;?! 8&#201;s melyik nagy nemzetnek vannak olyan igazs&#225;gos rendelkez&#233;sei &#233;s el&#337;&#237;r&#225;sai, mint amilyen az az eg&#233;sz t&#246;rv&#233;ny, amelyet &#233;n adok ma el&#233;tek?!</div><div class="p"> 9&#336;rizkedj az&#233;rt, &#233;s vigy&#225;zz nagyon magadra, hogy meg ne feledkezz azokr&#243;l, amiket saj&#225;t szemeddel l&#225;tt&#225;l, &#233;s ki ne vesszenek eml&#233;kezetedb&#337;l, am&#237;g csak &#233;lsz! Ismertesd meg azokat fiaiddal &#233;s unok&#225;iddal is; 10azt a napot, amelyen ott &#225;llt&#225;l Istened, az &#218;r el&#337;tt a H&#243;reben, ahol ezt mondta nekem az &#218;r: Gy&#369;jtsd ide hozz&#225;m a n&#233;pet, hogy meghallgassa ig&#233;imet, &#233;s megtanuljanak f&#233;lni engem mindenkor, am&#237;g csak a f&#246;ld&#246;n &#233;lnek, s&#337;t tan&#237;ts&#225;k meg erre a fiaikat is. </div><div class="p"> 11Akkor ti odaj&#246;ttetek, &#233;s meg&#225;lltatok a hegy l&#225;b&#225;n&#225;l. A hegy pedig &#233;gig &#233;r&#337; l&#225;nggal &#233;gett, s&#246;t&#233;ts&#233;g, felh&#337; &#233;s hom&#225;ly bor&#237;totta. 12A t&#369;z k&#246;zep&#233;b&#337;l az &#218;r besz&#233;lt hozz&#225;tok. Hallott&#225;tok besz&#233;lni, de alakot nem l&#225;ttatok, csak hangot hallottatok. 13Kijelentette nektek sz&#246;vets&#233;g&#233;t, amikor megparancsolta, hogy teljes&#237;ts&#233;tek a t&#237;z ig&#233;t, &#233;s fel&#237;rta azokat k&#233;t k&#337;t&#225;bl&#225;ra. 14Nekem pedig megparancsolta akkor az &#218;r, hogy tan&#237;tsalak meg benneteket azokra a rendelkez&#233;sekre &#233;s t&#246;rv&#233;nyekre, amelyeket teljes&#237;tenetek kell azon a f&#246;ld&#246;n, ahova &#225;tkeltek, hogy birtokba vegy&#233;tek. 15Nagyon vigy&#225;zzatok az&#233;rt magatokra! Mivel nem l&#225;ttatok semmif&#233;le alakot, amikor az &#218;r besz&#233;lt hozz&#225;tok a H&#243;reben a t&#369;z k&#246;zep&#233;b&#337;l, 16az&#233;rt nehogy elfajuljatok, ne k&#233;sz&#237;tsetek magatoknak b&#225;lv&#225;nyszobrot semminek a k&#233;pm&#225;s&#225;ra: semmif&#233;le b&#225;lv&#225;nyt f&#233;rfi vagy n&#337; form&#225;j&#225;ra, 17se a sz&#225;razf&#246;ldi &#225;llatok form&#225;j&#225;ra, se az &#233;gen repked&#337; madarak form&#225;j&#225;ra, 18se a f&#246;ld&#246;n cs&#250;sz&#243;-m&#225;sz&#243;k form&#225;j&#225;ra, se a f&#246;ld alatt a vizekben lev&#337; halak form&#225;j&#225;ra! 19Ha szemedet az &#233;gre emeled, &#233;s l&#225;tod a napot, a holdat &#233;s a csillagokat, az &#233;g minden sereg&#233;t, el ne t&#225;ntorodj, ne im&#225;dd &#233;s ne tiszteld azokat, mert azokat az &#233;g alatt lev&#337; &#246;sszes t&#246;bbi n&#233;pnek hagyta meg Istened, az &#218;r. 20Titeket azonban k&#233;zen fogott az &#218;r, &#233;s kihozott Egyiptomb&#243;l, a vaskoh&#243;b&#243;l, hogy az &#337; tulajdon n&#233;pe legyetek, ahogyan van ez m&#233;g ma is. 21De re&#225;m megharagudott miattatok az &#218;r, &#233;s megesk&#252;d&#246;tt, hogy nem kelhetek &#225;t a Jord&#225;non, &#233;s nem mehetek be arra a j&#243; f&#246;ldre, amelyet Istened, az &#218;r ad neked &#246;r&#246;ks&#233;g&#252;l. 22Nekem teh&#225;t ezen a f&#246;ld&#246;n kell meghalnom, nem kelhetek &#225;t a Jord&#225;non. De ti &#225;tkeltek, &#233;s birtokba veszitek azt a j&#243; f&#246;ldet. 23Vigy&#225;zzatok, meg ne feledkezzetek arr&#243;l a sz&#246;vets&#233;gr&#337;l, amelyet Istenetek, az &#218;r k&#246;t&#246;tt veletek, &#233;s ne csin&#225;ljatok magatoknak b&#225;lv&#225;nyszobrot semminek a k&#233;pm&#225;s&#225;ra, ahogyan megparancsolta neked Istened, az &#218;r. 24Mert az &#218;r, a te Istened em&#233;szt&#337; t&#369;z, f&#233;lt&#337;n szeret&#337; Isten! 25Ha majd gyermekeid &#233;s unok&#225;id sz&#252;letnek, &#233;s otthonra tal&#225;ltok azon a f&#246;ld&#246;n, de elfajultok, &#233;s b&#225;lv&#225;nyszobrot csin&#225;ltok b&#225;rminek a k&#233;pm&#225;s&#225;ra, &#233;s azt teszitek, amit rossznak l&#225;t Istenetek, az &#218;r, bosszantva &#337;t, 26az &#233;g &#233;s a f&#246;ld most a tan&#250;m, hogy nagyon hamar kivesztek arr&#243;l a f&#246;ldr&#337;l, ahova &#225;tkeltek a Jord&#225;non, hogy birtokba vegy&#233;tek. Nem &#233;ltek rajta hossz&#250; ideig, hanem menthetetlen&#252;l kipusztultok. 27Sz&#233;tsz&#233;leszt benneteket az &#218;r a n&#233;pek k&#246;z&#233;, &#233;s csak kevesen maradtok meg azok k&#246;z&#246;tt a nemzetek k&#246;z&#246;tt, akikhez elhajt benneteket az &#218;r. 28Ott azt&#225;n majd olyan isteneket kell tisztelnetek, amelyek emberi k&#233;z alkot&#225;sai: fa &#233;s k&#337;, amelyek nem l&#225;tnak, nem hallanak, nem esznek &#233;s nem szagolnak. 29De ha keresni fogod ott az Urat, a te Istenedet, megtal&#225;lod, ha teljes sz&#237;vedb&#337;l &#233;s teljes lelkedb&#337;l kutatsz majd ut&#225;na. 30Ha nyomor&#250;s&#225;gban leszel, mert egykor majd utol&#233;rnek mindezek a dolgok, de v&#233;g&#252;l megt&#233;rsz Istenedhez, az &#218;rhoz, &#233;s hallgatsz a szav&#225;ra, 31nem hagy akkor cserben, &#233;s nem hagy elpusztulni, mert irgalmas Isten az &#218;r, a te Istened. Nem feledkezik meg az aty&#225;iddal k&#246;t&#246;tt sz&#246;vets&#233;gr&#337;l, amelyre esk&#252;t tett nekik.</div><div class="p"> 32Kutass csak ut&#225;na a r&#233;gi id&#337;kben, amelyek el&#337;tted voltak, att&#243;l fogva, hogy embert teremtett Isten a f&#246;ldre, &#233;s az &#233;g egyik sz&#233;l&#233;t&#337;l a m&#225;sikig: t&#246;rt&#233;nt-e ilyen nagy esem&#233;ny, vagy hallott-e valaki ehhez foghat&#243;t?! 33Volt-e olyan n&#233;p, amely hallotta Isten hangj&#225;t, amint sz&#243;l a t&#369;z k&#246;zep&#233;b&#337;l, ahogyan te hallottad, &#233;s m&#233;gis &#233;letben maradt? 34Vagy volt-e olyan isten, amely megpr&#243;b&#225;lt el&#337;&#225;llni &#233;s kiszabad&#237;tani egy n&#233;pet egy m&#225;sik n&#233;p k&#246;z&#252;l pr&#243;bat&#233;telekkel, jelekkel &#233;s csod&#225;kkal, harcok &#225;r&#225;n is, er&#337;s k&#233;zzel &#233;s kiny&#250;jtott karral, nagy &#233;s f&#233;lelmetes tettekkel, ahogyan veletek megtette mindezt Istenetek, az &#218;r Egyiptomban, a szemetek l&#225;tt&#225;ra? 35Az&#233;rt l&#225;thattad ezeket, hogy megtudd: az &#218;r az Isten, &#233;s nincs m&#225;s rajta k&#237;v&#252;l. 36Az &#233;gb&#337;l hallatta hangj&#225;t, hogy figyelmeztessen t&#233;ged, a f&#246;ld&#246;n pedig nagy t&#252;zet l&#225;ttatott veled, &#233;s a t&#369;z k&#246;zep&#233;b&#337;l hallottad besz&#233;d&#233;t. 37&#201;s mivel szerette aty&#225;idat, &#233;s kiv&#225;lasztotta ut&#243;daikat, az&#233;rt hozott ki t&#233;ged nagy erej&#233;vel &#337; maga Egyiptomb&#243;l, 38hogy n&#225;lad nagyobb &#233;s er&#337;sebb n&#233;peket &#369;zz&#246;n ki el&#337;led, bevigyen t&#233;ged, &#233;s neked adja &#246;r&#246;ks&#233;g&#252;l a f&#246;ldj&#252;ket; &#237;gy van ez ma is. 39Tudd meg az&#233;rt ma, &#233;s sz&#237;vleld meg: az &#218;r az Isten fenn az &#233;gben &#233;s lenn a f&#246;ld&#246;n, nincsen m&#225;s! 40Tartsd meg rendelkez&#233;seit &#233;s parancsolatait, amelyeket ma parancsolok neked, hogy j&#243; dolgod legyen neked &#233;s ut&#243;daidnak, &#233;s hossz&#250; ideig &#233;lhess azon a f&#246;ld&#246;n, amelyet Istened, az &#218;r ad neked minden id&#337;kre!</div><div class="s">H&#225;rom mened&#233;kv&#225;ros a Jord&#225;non t&#250;l</div><div class="m"> 41Akkor kijel&#246;lt M&#243;zes h&#225;rom v&#225;rost a Jord&#225;non t&#250;l napkeletre, 42hogy oda menek&#252;lhessen a gyilkos, aki nem sz&#225;nd&#233;kosan &#246;lte meg felebar&#225;tj&#225;t, akit nem is gy&#369;l&#246;lt azel&#337;tt. Maradjon &#233;letben, ha e v&#225;rosok egyik&#233;be menek&#252;l. 43Kijel&#246;lte a r&#250;benieknek Becert a puszt&#225;ban lev&#337; s&#237;ks&#225;gon, a g&#225;diaknak R&#225;m&#243;tot Gile&#225;dban, a manass&#233;belieknek pedig G&#243;l&#225;nt B&#225;s&#225;nban. </div><div class="s">M&#243;zes megism&#233;tli a t&#246;rv&#233;ny ig&#233;it</div><div class="m"> 44Ez az a t&#246;rv&#233;ny, amit M&#243;zes adott Izr&#225;el fiainak. 45Ezeket az intelmeket, rendelkez&#233;seket &#233;s el&#337;&#237;r&#225;sokat mondta el M&#243;zes Izr&#225;el fiainak, miut&#225;n kij&#246;ttek Egyiptomb&#243;l, 46a Jord&#225;non t&#250;l, a B&#233;t-Pe&#243;rral szemben lev&#337; v&#246;lgyben; Sz&#237;h&#243;nnak, az em&#243;riak kir&#225;ly&#225;nak a f&#246;ldj&#233;n, aki Hesb&#243;nban lakott, &#233;s akit megvert M&#243;zes Izr&#225;el fiaival, miut&#225;n kij&#246;ttek Egyiptomb&#243;l. 47Birtokba vett&#233;k orsz&#225;g&#225;t, &#233;s &#211;gnak, B&#225;s&#225;n kir&#225;ly&#225;nak az orsz&#225;g&#225;t: az em&#243;riak e k&#233;t kir&#225;ly&#225;&#233;t, akik a Jord&#225;non t&#250;l napkeletre laktak, 48az Arn&#243;n-patak partj&#225;n lev&#337; Ar&#243;&#233;rt&#243;l a Sz&#237;&#243;n-hegyig, azaz a Herm&#243;nig, 49meg az eg&#233;sz Ar&#225;b&#225;-v&#246;lgyet a Jord&#225;non t&#250;l, annak a keleti oldal&#225;n az Ar&#225;b&#225;-tengerig, a Piszg&#225; lejt&#337;inek t&#246;v&#233;ben.</div>
 </div>
 </div>
</div>

<div class="version vid920 iso6393hun" data-vid="920" data-iso6393="hun">
 <div class="book bkDEU">
 <div class="chapter ch5" data-usfm="DEU.5">
 <div class="label">5</div><div class="s">A T&#237;zparancsolat</div><div class="r">(6&#8211;21. v. v&#246;. 2M&#243;z 20,2&#8211;17)</div><div class="m"> 1M&#243;zes &#246;sszeh&#237;vta eg&#233;sz Izr&#225;elt, &#233;s ezt mondta nekik: Halld meg, Izr&#225;el, azokat a rendelkez&#233;seket &#233;s t&#246;rv&#233;nyeket, amelyeket ma elmondok nektek. Tanulj&#225;tok meg, tarts&#225;tok meg &#233;s teljes&#237;ts&#233;tek azokat! 2Az &#218;r, a mi Isten&#252;nk, sz&#246;vets&#233;get k&#246;t&#246;tt vel&#252;nk a H&#243;reben. 3Nemcsak aty&#225;inkkal k&#246;t&#246;tte meg az &#218;r ezt a sz&#246;vets&#233;get, hanem mivel&#252;nk is, mindny&#225;junkkal, akik itt &#233;s most &#233;letben vagyunk. 4Szemt&#337;l szemben besz&#233;lt hozz&#225;tok az &#218;r azon a hegyen a t&#369;z k&#246;zep&#233;b&#337;l. 5&#201;n ott &#225;lltam akkor k&#246;ztetek &#233;s az &#218;r k&#246;z&#246;tt, mert ti f&#233;ltetek a t&#369;zt&#337;l, &#233;s nem mertetek felmenni a hegyre. &#205;gy mondtam el nektek az &#218;r ig&#233;it:</div><div class="m"> 6&#201;n, az &#218;r vagyok a te Istened, aki kihoztalak t&#233;ged Egyiptom f&#246;ldj&#233;r&#337;l, a szolgas&#225;g h&#225;z&#225;b&#243;l. 7Ne legyen m&#225;s istened rajtam k&#237;v&#252;l!</div><div class="p"> 8Ne csin&#225;lj magadnak semmif&#233;le b&#225;lv&#225;nyszobrot azoknak a k&#233;pm&#225;s&#225;ra, amik fenn az &#233;gben, lenn a f&#246;ld&#246;n vagy a f&#246;ld alatt a v&#237;zben vannak. 9Ne im&#225;dd &#233;s ne tiszteld azokat, mert &#233;n, az &#218;r, a te Istened, f&#233;lt&#337;n szeret&#337; Isten vagyok! Megb&#252;ntetem az aty&#225;k b&#369;n&#233;&#233;rt a fiakat is h&#225;rom, s&#337;t n&#233;gy nemzed&#233;ken &#225;t, ha gy&#369;l&#246;lnek engem. 10De irgalmasan b&#225;nok ezer nemzed&#233;ken &#225;t azokkal, akik szeretnek engem, &#233;s megtartj&#225;k parancsolataimat.</div><div class="p"> 11Ne mondd ki hi&#225;ba Istenednek, az &#218;rnak a nev&#233;t, mert nem hagyja az &#218;r b&#252;ntet&#233;s n&#233;lk&#252;l azt, aki hi&#225;ba mondja ki a nev&#233;t! </div><div class="p"> 12Tartsd meg a nyugalom napj&#225;t, &#233;s szenteld meg azt, ahogyan megparancsolta neked Istened, az &#218;r. 13Hat napon &#225;t dolgozz, &#233;s v&#233;gezd mindenf&#233;le munk&#225;dat, 14de a hetedik nap a te Istenednek, az &#218;rnak a nyugalomnapja. Semmif&#233;le munk&#225;t ne v&#233;gezz azon, se te, se fiad, se le&#225;nyod, se szolg&#225;d, se szolg&#225;l&#243;le&#225;nyod, se &#246;kr&#246;d, se szamarad &#233;s semmif&#233;le &#225;llatod, se a lak&#243;helyeden &#233;l&#337; j&#246;vev&#233;ny. Hadd pihenjen szolg&#225;d &#233;s szolg&#225;l&#243;le&#225;nyod hozz&#225;d hasonl&#243;an! 15Eml&#233;kezz arra, hogy szolga volt&#225;l Egyiptomban, de er&#337;s k&#233;zzel &#233;s kiny&#250;jtott karral kihozott onnan t&#233;ged Istened, az &#218;r. Ez&#233;rt parancsolta meg neked Istened, az &#218;r, hogy tartsd meg a nyugalom napj&#225;t. </div><div class="p"> 16Tiszteld ap&#225;dat &#233;s any&#225;dat, ahogyan megparancsolta neked Istened, az &#218;r, hogy hossz&#250; ideig &#233;lhess, &#233;s j&#243; dolgod lehessen azon a f&#246;ld&#246;n, amelyet Istened, az &#218;r ad neked! </div><div class="p"> 17Ne &#246;lj! </div><div class="p"> 18Ne par&#225;zn&#225;lkodj! </div><div class="p"> 19Ne lopj!</div><div class="p"> 20Ne tan&#250;skodj hamisan felebar&#225;tod ellen!</div><div class="p"> 21Ne k&#237;v&#225;nd felebar&#225;tod feles&#233;g&#233;t, ne k&#237;v&#225;nd felebar&#225;tod h&#225;z&#225;t, se mezej&#233;t, se szolg&#225;j&#225;t, se szolg&#225;l&#243;le&#225;ny&#225;t, se &#246;kr&#233;t, se szamar&#225;t &#233;s semmit, ami a felebar&#225;tod&#233;! </div><div class="s">M&#243;zes k&#246;zvet&#237;ti a n&#233;pnek Isten parancsait</div><div class="m"> 22Ezeket az ig&#233;ket mondta el az &#218;r nektek, az eg&#233;sz gy&#252;lekezetnek a hegyen, a t&#369;zb&#337;l, a felh&#337;b&#337;l &#233;s a hom&#225;lyb&#243;l hangos sz&#243;val; m&#225;st nem mondott. Fel&#237;rta azokat k&#233;t k&#337;t&#225;bl&#225;ra, &#233;s ideadta nekem. 23Amikor hallott&#225;tok a hangot a s&#246;t&#233;ts&#233;gb&#337;l, a hegy pedig t&#369;zben &#233;gett, odaj&#246;ttetek hozz&#225;m t&#246;rzsf&#337;itekkel &#233;s v&#233;neitekkel egy&#252;tt, 24&#233;s ezt mondt&#225;tok: &#205;me, az &#218;r, a mi Isten&#252;nk, megmutatta nek&#252;nk dics&#337;s&#233;g&#233;t &#233;s nagys&#225;g&#225;t, hangj&#225;t is hallottuk a t&#369;zb&#337;l. A mai napon l&#225;ttuk, hogy &#233;letben maradhat az ember, ha Isten besz&#233;l vele. 25De most mi&#233;rt haljunk meg? Hiszen megem&#233;szt benn&#252;nket ez a nagy t&#369;z! Ha m&#233;g tov&#225;bb is hallgatjuk Isten&#252;nknek, az &#218;rnak hangj&#225;t, akkor meghalunk. 26Mert van-e olyan haland&#243;, aki hallotta az &#233;l&#337; Isten hangj&#225;t besz&#233;lni a t&#369;z k&#246;zep&#233;b&#337;l, &#250;gy mint mi, &#233;s m&#233;gis &#233;letben maradt? 27Menj h&#225;t te oda, &#233;s hallgasd meg mindazt, amit Isten&#252;nk, az &#218;r mond, azut&#225;n te mondd el nek&#252;nk mindazt, amit Isten&#252;nk, az &#218;r mondott neked, mi pedig meghallgatjuk &#233;s teljes&#237;tj&#252;k azt.</div><div class="p"> 28Amikor meghallotta az &#218;r azokat a szavakat, amelyeket nekem mondtatok, &#237;gy sz&#243;lt hozz&#225;m az &#218;r: Hallottam e n&#233;pnek a szavait, amelyeket neked mondtak. Mind helyes az, amit mondtak. 29B&#225;rcsak mindig ilyen lenne a sz&#237;v&#252;k, &#237;gy f&#233;ln&#233;nek engem, &#233;s megtartan&#225;k minden parancsomat; akkor &#246;r&#246;kk&#233; j&#243; dolguk lenne nekik &#233;s fiaiknak. 30Menj, mondd meg nekik: T&#233;rjetek vissza s&#225;traitokba! 31Te pedig maradj itt mellettem, &#233;s elmondom neked mindazokat a parancsolatokat, rendelkez&#233;seket &#233;s t&#246;rv&#233;nyeket, amelyekre meg kell tan&#237;tanod &#337;ket, hogy teljes&#237;ts&#233;k azokat azon a f&#246;ld&#246;n, amelyet a birtokukba adok. 32Tarts&#225;tok meg &#233;s teljes&#237;ts&#233;tek azt, amit Istenetek, az &#218;r megparancsolt nektek, ne t&#233;rjetek el att&#243;l se jobbra, se balra! 33Mindenben azon az &#250;ton j&#225;rjatok, amelyet megparancsolt nektek Istenetek, az &#218;r, hogy &#233;lhessetek, j&#243; dolgotok legyen, &#233;s hossz&#250; ideig lakhassatok azon a f&#246;ld&#246;n, amelyet birtokba vesztek.</div>
 </div>
 </div>
</div>

Ószövetség - Mózes könyveiMinta

Szentírás

A tervről