Félelem elleni vakcina 11. RészMinta

LÁSS A MENNYEI NÉZŐPONTBÓL!

Ézsaiás próféta könyvének 6. fejezete bepillantást ad az Úr tróntermébe. „Uzzijá király halála évében láttam az Urat, magasra emelt trónon ülve. Palástja betöltötte a templomot. Szeráfok álltak mellette, hat-hat szárnya volt mindegyiknek: kettővel arcát takarta el, kettővel lábát fedte be, kettővel pedig repült. Így kiáltott egyik a másiknak: „Szent, szent, szent a Seregek Ura, dicsősége betölti az egész földet!”

A leírás alapján a szeráfok a harmadik szárnypárjukat repülésre használták. Miközben repültek, ezt kiáltották: „Szent, szent, szent a Seregek Ura, dicsősége betölti az egész földet!” Repültek és énekeltek. A legmagasabb szintű dicsőítést végezték! Szárnyaik zúgása adta a zene ritmusát. Érdekes, hogy ezek a mennyei lények nem azt kiáltották, hogy „szeretet, szeretet, szeretet"” vagy „békesség, békesség, békesség”, hanem azt zengték, hogy „szent, szent, szent a Seregek Ura”.

A dicsőítés csúcsa és az imádat legmagasabb formája mindig Isten szentségéhez és dicsőségéhez kapcsolódik. Hogyan mondhatták ezek az angyalok, hogy az egész földet betölti Isten dicsősége? Talán nem jutnak el a hírek a mennybe a földi rettenetekről: a pogány és istentelen birodalmakról, a háborúkról, a gyűlölködésekről, a pénzsóvárságról, az emberi szenvedésekről? Soha nem hallottak a mennyben a tengernyi betegségről, szenvedésről és fájdalomról, ami a földön van? Természetesen hallottak róla, de a trón előtt repülve egy magasabb nézőpontból látták azokat. Isteni szemszögéből láttak rá a földi dolgokra, és nem emberiből. A föld felett lebegve, a teljes képet látva törtek ki elragadtatott dicsőítésbe. A láthatárt nem a földön élők szemmagasságából pásztázva, a mindenkori holnapokat látva énekelték: „Dicsősége betölti az egész földet!"

Ha úgy érzed, eleged van mindabból, ami ezen a földön történik mostanában; ha a körülmények hegyei, amik között találod magadat, fenyegetően tornyosulnak föléd, akkor éppen ideje, hogy felmenj az Úr hegyére, és a trón szemszögét elsajátítsd! Lásd a világot, és a saját a trón szemmagasságából! A Szentírás szerint a hívő a „mennyeiek világába ültetett Krisztus Jézusban” (Efé 2:6). Mi a te szemszöged? Egy vakondtúrás tetejéről vagy a Mount Everest csúcsáról szemléled a világot? Amikor dicsőíted és imádod az Urat, felemeltetsz Isten trónjához, és onnét nézhetsz szerteszét.

Látod, a dicséret felemel! A kételkedés, félelem, morgolódás és zsörtölődés csak nehéz batyuként szolgál a hátadon és ólomcsizmaként a lábadon, de a dicséretben a trónt, az Úr erejét, hatalmát és az Ő szentségét szemlélheted! És oltalmában megnyugszik a lélek.

A trónteremben állva az Úr felkészítette Ézsaiást, küldetést adott neki, és megtisztította az oltár tüzével, hogy az Isten szolgája tökéletesen alkalmassá váljék a szolgálatra. Ó, dicsőség Istennek! Amikor tiszta motivációval szolgáljuk az Urat, és időt töltünk a trónnál a jelenlétében, akkor legyőzhetetlenek, ellenállók és bevehetetlenek vagyunk! A probléma akkor szokott kezdődni, amikor e világ gondjai erőt vesznek rajtunk. Amikor megengedjük a félelemnek, hogy elárasszon minket, elveszítjük a trón szemszögét. Azonban amikor a dicséretben felemelkedünk a harmadik égig, a jellemünk megacélozódik; a félelmeink elillannak, és a hitünk megerősödik a Seregek Ura jelenlétében!