Védőkorlátok: Hogyan élj megbánások nélkülMinta

Mindannyian ismerünk olyan embereket, sőt, talán mi magunk vagy az általunk felnevelt gyermekek azok, akiknek az élete teljesen másképp alakult volna, ha védőkorlátokkal óvták volna a szexuális életüket. 

Ez nem túl népszerű gyakorlat. Valójában, társadalmunk egyetlen másik területen sem csalogat minket olyan erősen a veszélyzóna legszélére - majd büntet és aláz meg minket a zónába lépés után -, mint erkölcsi mércénk területén. Olyan filmeket nézünk, zenéket hallgatunk és könyveket olvasunk, amelyek felmagasztalják a házasságon kívüli szexet. Ezekkel szórakoztatjuk magunkat állandó jelleggel. Amikor azonban ténylegesen megtörténik . . . amikor egy általunk ismert személynek viszonya van? Felháborodunk. 

Vedd tehát komolyan a figyelmeztetést: A társadalom mindent megtesz azért, hogy megakadályozza erkölcsi védőkorlátaid felállítását. A mai igeversekben azonban Pál apostol elmagyarázza, miért is olyan fontosak ezek. 

Szerinte a paráznaság különösen pusztító hatású. Sőt, egy külön kategóriába helyezi azt, mondván, aki ilyet tesz, az a „saját teste ellen vétkezik”, vagyis kárt okoz a másik félben és saját magában is. Mi több, a következmények elől sosem menekülsz. Anyagilag képes vagy újra teljesen talpra állni. Ha a tanulmányaidról van szó, újrakezdheted. A paráznaság esetében viszont más a helyzet. Hogy megbocsájt-e Isten? Teljes mértékben. Ennek semmi köze ahhoz, hogy Isten elfogad-e és szeret-e téged. A szexuális bűnök esetében egyszerűen nem létezik újrakezdés.

Mit tanácsol tehát Pál? „Kerüljétek (az angolban: meneküljetek előle). . .” 

Nem ezt várja el minden férj a feleségétől, és minden feleség a férjétől? Nem ezt reméli minden báty a kishúgától? Hogy meneküljön a szexuális paráznaság elől!

Miként állíthatjuk fel ezt saját erkölcsi védőkorlátunkként? Nézzük meg, Jézus miként határozta meg a bűn fogalmát, és ebből látni fogjuk, hogyan érvényesül ez a szexuális bűnök esetén. Jézus mindig azt tanította, hogy akkor cselekszünk helyesen, ha mások érdekeit tartjuk szem előtt. A bűn tehát minden, ami kívül esik ezen. Minden esetben, amikor a te károdra magamat részesítem előnyben veled szemben, bűnt követek el. Minden esetben, amikor az én káromra magadat fontosabbnak tartod nálam, bűnt követsz el. 

A szexualitásunkat védő korlátoknak, tehát, feladata megóvni minket attól, hogy olyat tegyünk, ami nem szolgálja a másik személy érdekeit. Ha megteszem, a másik félben ez szégyenérzetet fog kelteni? Olyan titok lesz ez, amit élete hátralevő részében cipelnie kell? Alá fogja ásni a jövőbeli kapcsolatait? Ha igen, akkor hallgass Pálra, és „menekülj”!