Isten Igéje szólj, 2. rész

Isten Igéje szólj, 4. rész

Isten Igéje szólj, 1. rész

Isten Igéje szólj, 3. rész

Revised Hungarian Bible

Hungarian - 2014 Revideált új fordítású Biblia (Non -Drama - OT)

<div class="version vid920 iso6393hun" data-vid="920" data-iso6393="hun">
 <div class="book bkGEN">
 <div class="chapter ch18" data-usfm="GEN.18">
 <div class="label">18</div><div class="s">Az &#218;r megjelenik &#193;brah&#225;mnak Mamr&#233; t&#246;lgyes&#233;ben</div><div class="m"> 1Azut&#225;n megjelent neki az &#218;r Mamr&#233; t&#246;lgyes&#233;ben, amikor a d&#233;li h&#337;s&#233;g idej&#233;n a s&#225;tor bej&#225;rat&#225;ban &#252;ld&#246;g&#233;lt. 2F&#246;lemelte tekintet&#233;t, &#233;s l&#225;tta, hogy h&#225;rom f&#233;rfi &#225;ll el&#337;tte. Amint megl&#225;tta &#337;ket, el&#233;j&#252;k futott a s&#225;tor bej&#225;rat&#225;t&#243;l, f&#246;ldre borult, 3&#233;s &#237;gy sz&#243;lt: Uram, ha elnyertem j&#243;indulatodat, k&#233;rlek, ne ker&#252;ld el szolg&#225;dat! 4Mindj&#225;rt hozatok egy kis vizet, moss&#225;tok meg a l&#225;batokat, &#233;s d&#337;ljetek le a fa al&#225;! 5&#201;n meg hozok egy falat kenyeret, hogy fel&#252;d&#252;ljetek, &#233;s &#250;gy menjetek tov&#225;bb, ha szolg&#225;tok mellett mentek el! &#336;k azt felelt&#233;k: Tedd azt, amit mondt&#225;l! 6&#193;brah&#225;m besietett S&#225;r&#225;hoz a s&#225;torba, &#233;s azt mondta: Siess, dagassz meg h&#225;rom m&#233;rt&#233;k finomlisztet, &#233;s s&#252;ss l&#225;ngost! 7Majd kiszaladt &#193;brah&#225;m a csord&#225;hoz, fogott egy sz&#233;p &#233;s zsenge borj&#250;t, odaadta a leg&#233;ny&#233;nek, az pedig gyorsan elk&#233;sz&#237;tette. 8Azut&#225;n vett vajat, tejet, meg vette a borj&#250;t, amelyet elk&#233;sz&#237;ttetett, &#233;s el&#233;j&#252;k tette. &#336; maga pedig ott &#225;llt mellett&#252;k a fa alatt, am&#237;g ettek.</div><div class="p"> 9Azut&#225;n ezt k&#233;rdezt&#233;k t&#337;le: Hol van S&#225;ra, a feles&#233;ged? &#336; &#237;gy felelt: Itt a s&#225;torban. 10Egyik&#252;k azt mondta: Egy esztend&#337; m&#250;lva visszat&#233;rek hozz&#225;d, &#233;s feles&#233;gednek, S&#225;r&#225;nak akkor m&#225;r fia lesz! S&#225;ra k&#246;zben ott hallgat&#243;dzott a h&#225;ta m&#246;g&#246;tt a s&#225;tor bej&#225;rat&#225;n&#225;l. 11&#193;brah&#225;m &#233;s S&#225;ra &#233;lemedett kor&#250; &#246;regek voltak, &#233;s S&#225;r&#225;n&#225;l m&#225;r megsz&#369;nt a n&#337;i &#233;letfolyamat. 12S&#225;ra nevetett mag&#225;ban, &#233;s azt gondolta: Miut&#225;n megv&#233;n&#252;ltem, lehet-e m&#233;g gy&#246;ny&#246;rben r&#233;szem? Meg az uram is &#246;reg!</div><div class="p"> 13De az &#218;r megk&#233;rdezte &#193;brah&#225;mot: Mi&#233;rt nevetett S&#225;ra, &#233;s mi&#233;rt mondta: Ugyan, hogy sz&#252;lhetn&#233;k &#246;reg l&#233;temre? 14Van-e valami lehetetlen az &#218;r sz&#225;m&#225;ra? Egy esztend&#337; m&#250;lva visszat&#233;rek hozz&#225;d, &#233;s fia lesz S&#225;r&#225;nak. 15S&#225;ra azonban tagadta: Nem nevettem! &#8211; mondta, mert f&#233;lt. Az &#218;r azonban &#237;gy sz&#243;lt: De bizony nevett&#233;l!</div><div class="s">&#193;brah&#225;m k&#246;ny&#246;r&#246;g Sodom&#225;&#233;rt</div><div class="m"> 16Amikor a f&#233;rfiak elindultak, &#233;s Sodoma fel&#233; tartottak, &#193;brah&#225;m is vel&#252;k ment, hogy elk&#237;s&#233;rje &#337;ket. 17Az &#218;r ezt mondta: Eltitkoljam-e &#193;brah&#225;m el&#337;l, amit tenni akarok? 18Hiszen &#193;brah&#225;mt&#243;l nagy &#233;s hatalmas n&#233;p fog sz&#225;rmazni, &#233;s &#225;ltala nyer &#225;ld&#225;st a f&#246;ld minden n&#233;pe. 19Mert &#337;t v&#225;lasztottam ki arra, hogy megparancsolja maga ut&#225;n fiainak &#233;s h&#225;za n&#233;p&#233;nek is, hogy &#337;rizz&#233;k meg az &#218;r &#250;tj&#225;t, cselekedjenek az igazs&#225;gnak &#233;s jognak megfelel&#337;en, hogy az &#218;r is beteljes&#237;tse, amit meg&#237;g&#233;rt &#193;brah&#225;mnak.</div><div class="p"> 20Az&#233;rt ezt mondta az &#218;r: Mivel m&#225;r igen sok a jajki&#225;lt&#225;s Sodoma &#233;s Gomora miatt, &#233;s v&#233;tk&#252;k igen s&#250;lyoss&#225; v&#225;lt, 21lemegyek, hogy megn&#233;zzem: vajon csakugyan a hozz&#225;m eljutott jajki&#225;lt&#225;s szerint cselekedtek-e, vagy sem. Tudni akarom.</div><div class="p"> 22Amikor a f&#233;rfiak megfordultak, &#233;s elindultak Sodoma fel&#233;, &#193;brah&#225;m m&#233;g ott &#225;llt az &#218;r el&#337;tt. 23Odal&#233;pett hozz&#225; &#193;brah&#225;m, &#233;s ezt k&#233;rdezte: Vajon elpuszt&#237;tod-e az igazat is a b&#369;n&#246;ssel egy&#252;tt? 24H&#225;tha van &#246;tven igaz ember abban a v&#225;rosban? Akkor is elpuszt&#237;tod, &#233;s nem bocs&#225;tasz meg annak a helynek az&#233;rt az &#246;tven igaz&#233;rt, akik ott laknak? 25T&#225;vol legyen t&#337;led, hogy ilyet t&#233;gy, hogy meg&#246;ld az igazat a b&#369;n&#246;ssel egy&#252;tt, &#233;s &#250;gy j&#225;rjon az igaz is, mint a b&#369;n&#246;s! T&#225;vol legyen t&#337;led! Vajon az eg&#233;sz f&#246;ld b&#237;r&#225;ja nem hozna-e igaz &#237;t&#233;letet? 26Az &#218;r &#237;gy felelt: Ha tal&#225;lok Sodoma v&#225;ros&#225;ban &#246;tven igazat, megkegyelmezek &#233;rt&#252;k az eg&#233;sz helynek. 27&#193;brah&#225;m &#250;jb&#243;l megsz&#243;lalt: Tudom, mer&#233;sz dolog, hogy sz&#243;lok az &#233;n Uramnak, b&#225;r &#233;n csak por &#233;s hamu vagyok. 28De ha az &#246;tven igaznak &#246;t h&#237;ja lesz, elpuszt&#237;tod-e az &#246;t miatt az eg&#233;sz v&#225;rost? &#336; ezt felelte: Nem puszt&#237;tom el, ha tal&#225;lok ott negyven&#246;t&#246;t. 29Ism&#233;t sz&#243;lt hozz&#225;, &#233;s ezt mondta: H&#225;tha negyven tal&#225;lhat&#243; ott! Az &#218;r &#237;gy felelt: Nem teszem meg a negyven&#233;rt. 30Ne induljon f&#246;l az &#233;n Uram, hogy besz&#233;lek &#8211; sz&#243;lt &#193;brah&#225;m &#8211;, de h&#225;tha csak harminc tal&#225;lhat&#243; ott! &#336; &#237;gy felelt: Nem teszem meg, ha tal&#225;lok ott harmincat. 31&#193;brah&#225;m ezt mondta: Tudom, mer&#233;sz dolog, hogy sz&#243;lok az &#233;n Uramnak: h&#225;tha h&#250;sz tal&#225;lhat&#243; ott! &#336; &#237;gy felelt: Nem puszt&#237;tom el a h&#250;sz&#233;rt. 32&#193;brah&#225;m ezt mondta: Ne haragudjon az &#233;n Uram, hogy m&#233;g egyszer sz&#243;lok: h&#225;tha csak t&#237;z tal&#225;lhat&#243; ott! &#336; &#237;gy felelt: Nem puszt&#237;tom el a t&#237;z&#233;rt. 33Ekkor az &#218;r befejezte a besz&#233;lget&#233;st &#193;brah&#225;mmal, &#233;s elt&#225;vozott, &#193;brah&#225;m pedig visszat&#233;rt lak&#243;hely&#233;re.</div>
 </div>
 </div>
</div>

<div class="version vid920 iso6393hun" data-vid="920" data-iso6393="hun">
 <div class="book bkGEN">
 <div class="chapter ch19" data-usfm="GEN.19">
 <div class="label">19</div><div class="s">A romlott Sodoma</div><div class="m"> 1A k&#233;t angyal est&#233;re Sodom&#225;ba &#233;rkezett, L&#243;t pedig &#233;ppen Sodoma kapuj&#225;ban &#252;lt. Amint megl&#225;tta &#337;ket L&#243;t, f&#246;lkelt, el&#233;j&#252;k ment, &#233;s arccal a f&#246;ldre borult. 2Ezt mondta: T&#233;rjetek be, Uraim, szolg&#225;tok h&#225;z&#225;ba, t&#246;lts&#233;tek itt az &#233;jszak&#225;t, moss&#225;tok meg a l&#225;batokat! Reggel majd f&#246;lkelhettek, &#233;s utatokra indulhattok. De &#337;k azt felelt&#233;k: Nem, hanem itt a szabadban t&#246;ltj&#252;k az &#233;jszak&#225;t. 3Mivel azonban nagyon unszolta &#337;ket, bet&#233;rtek hozz&#225;, bementek a h&#225;zba. &#336; pedig lakom&#225;t k&#233;sz&#237;tett nekik, kov&#225;sztalan kenyeret s&#252;ttetett, &#233;s ettek.</div><div class="p"> 4Miel&#337;tt azonban lefek&#252;dtek volna, a v&#225;ros f&#233;rfiai, a sodomaiak k&#246;r&#252;lvett&#233;k a h&#225;zat: ifjak &#233;s &#246;regek, az eg&#233;sz n&#233;p kiv&#233;tel n&#233;lk&#252;l. 5Beki&#225;ltottak L&#243;tnak, &#233;s azt mondt&#225;k neki: Hol vannak azok a f&#233;rfiak, akik hozz&#225;d j&#246;ttek &#233;jszak&#225;ra? Hozd ki &#337;ket hozz&#225;nk, hadd h&#225;ljunk vel&#252;k! 6L&#243;t kiment hozz&#225;juk a bej&#225;rathoz, de az ajt&#243;t bez&#225;rta maga m&#246;g&#246;tt, 7&#233;s ezt mondta: Ugyan, bar&#225;taim, ne tegyetek rosszat! 8Van k&#233;t le&#225;nyom, akiknek m&#233;g nem volt dolguk f&#233;rfival: kihozom &#337;ket hozz&#225;tok, &#233;s tegyetek vel&#252;k, amit j&#243;nak l&#225;ttok! De ezekkel a f&#233;rfiakkal ne tegyetek semmit, mivel hajl&#233;komban kerestek oltalmat! 9De azok &#237;gy feleltek: Hordd el magad! &#201;s azt mondt&#225;k: &#336; az egyetlen j&#246;vev&#233;ny k&#246;zt&#252;nk, &#233;s &#337; akar t&#246;rv&#233;nyt szabni? M&#233;g jobban elb&#225;nunk veled, mint vel&#252;k! Szorongatni kezdt&#233;k mag&#225;t L&#243;tot, &#233;s m&#225;r majdnem bet&#246;rt&#233;k az ajt&#243;t. 10De azok a f&#233;rfiak kiny&#250;jtott&#225;k a kez&#252;ket, beh&#250;zt&#225;k L&#243;tot magukhoz a h&#225;zba, &#233;s bez&#225;rt&#225;k az ajt&#243;t. 11Az emberek apraj&#225;t-nagyj&#225;t pedig, akik a h&#225;z bej&#225;rata el&#337;tt voltak, vaks&#225;ggal vert&#233;k meg, &#250;gyhogy hi&#225;ba igyekeztek, nem tal&#225;lt&#225;k meg az ajt&#243;t. </div><div class="s">L&#243;t megmenek&#252;l</div><div class="m"> 12A f&#233;rfiak akkor ezt k&#233;rdezt&#233;k L&#243;tt&#243;l: Ki van m&#233;g itt, aki hozz&#225;d tartozik? V&#337;det, fiaidat &#233;s le&#225;nyaidat meg mindenedet, ami a tied a v&#225;rosban, vidd el err&#337;l a helyr&#337;l! 13Mert mi el fogjuk puszt&#237;tani ezt a helyet, mivel eljutott az &#218;rhoz az a nagy jajki&#225;lt&#225;s, amelyet okoztak. Az &#218;r az&#233;rt k&#252;ld&#246;tt benn&#252;nket, hogy elpuszt&#237;tsuk a v&#225;rost. 14L&#243;t teh&#225;t kiment, &#233;s besz&#233;lt a v&#337;ivel, akik le&#225;nyait el akart&#225;k venni, &#233;s ezt mondta: Keljetek f&#246;l, menjetek ki err&#337;l a helyr&#337;l, mert az &#218;r el fogja puszt&#237;tani ezt a v&#225;rost. De a v&#337;i azt hitt&#233;k, hogy csak tr&#233;f&#225;l.</div><div class="p"> 15Amikor hajnalodott, &#237;gy s&#252;rgett&#233;k az angyalok L&#243;tot: Kelj f&#246;l, fogd a feles&#233;gedet &#233;s k&#233;t le&#225;nyodat, akik itt vannak, hogy el ne pusztulj a v&#225;ros b&#369;ne miatt! 16&#201;s amikor t&#233;tov&#225;zott, megragadt&#225;k a f&#233;rfiak a kez&#233;t meg a feles&#233;g&#233;nek &#233;s k&#233;t le&#225;ny&#225;nak a kez&#233;t, mert az &#218;r megsz&#225;nta &#337;t. Kivitt&#233;k, &#233;s otthagyt&#225;k a v&#225;roson k&#237;v&#252;l. 17Amikor vitt&#233;k &#337;ket kifel&#233;, ezt mondt&#225;k: Mentsd az &#233;letedet! Ne n&#233;zz h&#225;tra, &#233;s ne &#225;llj meg sehol a k&#246;rny&#233;ken! A hegyre menek&#252;lj, k&#252;l&#246;nben elpusztulsz! 18De L&#243;t azt mondta nekik: Ne oda, Uram! 19Ha m&#225;r kegyelmes volt&#225;l szolg&#225;dhoz, &#233;s olyan nagy szeretettel b&#225;nsz velem, hogy meg akarod tartani az &#233;letemet, akkor ne kelljen a hegyre menek&#252;ln&#246;m, mert utol&#233;r a veszedelem, &#233;s meghalok. 20Itt van a k&#246;zelben ez a kis v&#225;ros, hadd fussak oda! B&#225;r kicsi, hadd menek&#252;ljek oda, hogy &#233;letben maradjak! 21Ebben a dologban is engedek neked &#8211; felelte. &#8211; Nem puszt&#237;tom el azt a v&#225;rost, amelyr&#337;l besz&#233;lt&#233;l. 22De gyorsan menek&#252;lj oda, mert semmit sem tehetek addig, am&#237;g oda nem &#233;rsz! &#8211; Ez&#233;rt h&#237;vj&#225;k azt a v&#225;rost C&#243;arnak. </div><div class="p"> 23A nap &#233;ppen f&#246;lkelt, amikor L&#243;t C&#243;arba &#233;rt. 24Az &#218;r pedig k&#233;nk&#246;ves t&#252;zes es&#337;t bocs&#225;tott Sodom&#225;ra &#233;s Gomor&#225;ra, az &#218;rt&#243;l, az &#233;gb&#337;l. 25&#205;gy puszt&#237;totta el azokat a v&#225;rosokat &#233;s azt az eg&#233;sz k&#246;rny&#233;ket, a v&#225;rosok eg&#233;sz lakoss&#225;g&#225;t, s&#337;t a f&#246;ld n&#246;v&#233;nyzet&#233;t is. 26L&#243;t feles&#233;ge azonban, aki m&#246;g&#246;tte ment, k&#246;zben h&#225;tran&#233;zett, &#233;s s&#243;b&#225;lv&#225;nny&#225; v&#225;lt. </div><div class="p"> 27Reggel f&#246;lkelt &#193;brah&#225;m, hogy arra a helyre menjen, ahol az &#218;r sz&#237;ne el&#337;tt &#225;llt. 28Amint eln&#233;zett Sodoma &#233;s Gomora fel&#233; meg annak az eg&#233;sz k&#246;rny&#233;knek a f&#246;ldje fel&#233;, azt l&#225;tta, hogy f&#252;st&#246;l a f&#246;ld, ak&#225;r egy olvaszt&#243;kemence. 29De amikor Isten elpuszt&#237;totta annak a k&#246;rny&#233;knek a v&#225;rosait, nem feledkezett meg Isten &#193;brah&#225;mr&#243;l, &#233;s kivezette L&#243;tot a pusztul&#225;sb&#243;l, amikor elpuszt&#237;totta azokat a v&#225;rosokat, ahol L&#243;t lakott.</div><div class="s">L&#243;t le&#225;nyainak a b&#369;ne</div><div class="m"> 30L&#243;t f&#246;lment C&#243;arb&#243;l, &#233;s letelepedett k&#233;t le&#225;ny&#225;val egy&#252;tt a hegyen, mert f&#233;lt C&#243;arban lakni. Egy barlangban lakott k&#233;t le&#225;ny&#225;val egy&#252;tt. 31Egyszer a nagyobbik le&#225;nya ezt mondta a kisebbiknek: Ap&#225;nk &#246;reg, &#233;s nincs ezen a f&#246;ld&#246;n f&#233;rfi, aki hozz&#225;nk bej&#246;nne, ahogy az eg&#233;sz f&#246;ld&#246;n szok&#225;s. 32Gyere, itassuk le ap&#225;nkat borral, h&#225;ljunk vele, &#233;s t&#225;masszunk ap&#225;nkt&#243;l ut&#243;dot! 33Leitatt&#225;k teh&#225;t az apjukat borral m&#233;g azon az &#233;jszak&#225;n, &#233;s bement a nagyobbik, &#233;s az apj&#225;val h&#225;lt. L&#243;t pedig nem is tudta, hogy le&#225;nya mell&#233;fek&#252;dt, majd pedig t&#225;vozott. 34M&#225;snap azt mondta a nagyobbik a kisebbiknek: A m&#250;lt &#233;jjel &#233;n h&#225;ltam az ap&#225;mmal. Itassuk le &#337;t ma &#233;jjel is, &#233;s menj be te, h&#225;lj vele, hogy ut&#243;dot t&#225;masszunk ap&#225;nkt&#243;l! 35Azon az &#233;jszak&#225;n is leitatt&#225;k teh&#225;t az apjukat, &#233;s a kisebbik is vele h&#225;lt. L&#243;t pedig nem is tudta, hogy le&#225;nya mell&#233;fek&#252;dt, majd pedig t&#225;vozott. 36&#205;gy esett teherbe L&#243;t mindk&#233;t le&#225;nya az apj&#225;t&#243;l. 37A nagyobbik fi&#250;t sz&#252;lt, &#233;s M&#243;&#225;bnak nevezte el. &#336; a mai M&#243;&#225;b &#337;satyja. 38A kisebbik is fi&#250;t sz&#252;lt, &#233;s Ben-Amm&#237;nak nevezte el. &#336; a mai amm&#243;niak &#337;satyja. </div>
 </div>
 </div>
</div>

<div class="version vid920 iso6393hun" data-vid="920" data-iso6393="hun">
 <div class="book bkROM">
 <div class="chapter ch4" data-usfm="ROM.4.20+ROM.4.21+ROM.4.22">
 <div class="m">20Isten &#237;g&#233;ret&#233;ben nem k&#233;telkedett hitetlen&#252;l, s&#337;t meger&#337;s&#246;d&#246;tt a hitben dics&#337;s&#233;get adva Istennek, 21&#233;s teljesen bizonyos volt afel&#337;l, hogy amit Isten &#237;g&#233;r, azt meg is tudja tenni. 22Ez&#233;rt Isten ezt &#8222;be is sz&#225;m&#237;totta neki igazs&#225;gul&#8221;. </div>
 </div>
 </div>
</div>

<div class="version vid920 iso6393hun" data-vid="920" data-iso6393="hun">
 <div class="book bkHEB">
 <div class="chapter ch11" data-usfm="HEB.11.17+HEB.11.18+HEB.11.19">
 <div class="p">17Hit &#225;ltal aj&#225;nlotta fel &#193;brah&#225;m Izs&#225;kot, amikor Isten pr&#243;b&#225;ra tette, &#233;s egysz&#252;l&#246;tt fi&#225;t vitte &#225;ldozatul az, aki az &#237;g&#233;reteket kapta, 18akinek megmondatott: &#8222;Aki Izs&#225;kt&#243;l sz&#225;rmazik, azt fogj&#225;k ut&#243;dodnak nevezni.&#8221; 19Azt gondolta ugyanis, hogy Isten k&#233;pes &#337;t a halottak k&#246;z&#252;l is felt&#225;masztani. Ez&#233;rt vissza is kapta &#337;t, aki &#237;gy a felt&#225;mad&#225;s p&#233;ld&#225;j&#225;v&#225; lett. </div>
 </div>
 </div>
</div>

F260 Bible PlanMinta

Szentírás

A tervről

Kapcsolódó tervek

Isten Igéje szólj, 2. rész

Isten Igéje szólj, 4. rész

Isten Igéje szólj, 1. rész

Isten Igéje szólj, 3. rész