Ünnepek előtti „tehermentesítés”Minta

Tedd le az irányítási kényszert

Pár hónapja éppen egy gyakornoki program végén jártam a gyülekezetemben. Egyszerűen fantasztikus volt, viszont fogalmam sem volt, hogy merre induljak tovább. Gyakran kérdeztem Istent, hogy most mi következik – vagy éppenséggel megmondtam Neki, hogy minek kéne következnie – és úgy is tűnt, hogy folyamatosan válaszol is nekem, csak éppenséggel egy kukkot sem értettem abból, amit akkor mondott nekem. Úgy gondoltam, hogy az én hallásommal lehet a baj.

Kicsúszott a kezemből az irányítás, ugyanis Isten nem követte az én terveimet!

Jézus édesanyjának helyzetére emlékeztetett az egész. Csak gondolj bele! Mária sem úgy tervezte, hogy házasságon kívül, tinilányként esik majd teherbe. Azt sem ő döntötte el, miként reagál majd a vőlegénye erre, tudva, hogy nem ő az apa. Mások véleményén sem tudott változtatni, pedig vélemény aztán biztos volt bőven.

Végül úgy döntöttem, kiengedem a markomból a jövőm irányítását – ami persze igazából soha nem is az én markomban volt – és terveimet elemeltem Isten elé, nyitott kézzel. Valahogy úgy, ahogyan Mária mondta: legyen meg nekem a Te akaratod szerint!

Nem kellett volna, hogy meglepetésként érjen, de Isten nem változtatta meg a véleményét. Továbbra is arra ösztönzött, hogy egy új városba költözzek, ahol se munkám, se családom, se barátaim, se kapcsolataim, de még lakásom sincs.

Mária és József is hasonlóképpen keltek útra, amikor Egyiptomba mentek, viszont ők a gyermekük életének védelmében tették mindezt, aki éppenséggel Isten egyetlen Fia volt.

Nem láttam tisztán, mégis engedelmeskedni kezdtem, és megtettem az első lépéseimet. Akárcsak ezt megelőzően, ismét nem kellett volna, hogy meglepetésként érjen, de mégis találtam lakhatást, lakótársakat, egy munkát, ráadásul jelenleg az egyik önkéntes csapat vezetője vagyok a gyülekezetemben.

Mária, József és Jézus életében is elég jól alakultak a dolgok!

Legyen szó lakhelyről, karrierről, pénzügyekről, szülőségről, kapcsolatokról, vagy akár általam űzött hobbikról, amíg a saját irányításom alatt tartok egy adott helyzetet, nem fog helyére kerülni annak minden egyes részlete.

Hiába illesztgettem, forgattam, próbáltam beleerőltetni a helyére a kirakós játékom egy kis darabkáját, egyszerűen nem passzolt. Istennek azonban tökéletes szemszögből van rálátása erre a kirakóra. Így hát mostantól rábízom, hogy melyik darab hová kerüljön. Legyen meg az Ő akarata.

Kaelyn, aki nem irányít többé

Vedd fontolóra a következőket: Van olyan dolog az életedben, amelyhez foggal-körömmel ragaszkodsz? Minek az elvesztésétől esnél igazán kétségbe? Életed melyik területén érzed úgy, hogy nem érted Isten válaszait? Mi lesz az első lépés, amit megteszel annak érdekében, hogy átadd az irányítást?