Soulcon Kihívás FérfiaknakMinta

Naponta emlékezzünk a megváltásunkra

Szeretném ha visszaemlékeznél a megtérésed pillanatára. Arra az első alkalomra, amikor Jézussal mint személyes Megváltóddal találkoztál. Szeretném ha visszagondolnál azokra az érzelmekre amiket akkor átéltél, a teherre ami lekerült a vállaidról és arra a feltétel nélküli szeretetre amit akkor megtapasztaltál. Az a pillanat nem azon múlt, hogy mennyire teljesítettél jól mint jó keresztény, vagy mint egy jó ember. Ez volt az a pillanat amikor a hited elég volt. A Jézus áldozatába vetett hited erősebb volt mint a bukásaid. Sosem szabad elfelejtenünk ezt a csodálatos pillanatot. 

A körülöttünk lévő embereknek is hallaniuk kell arról a pillanatról amikor hit által elfogadtuk Jézus értünk hozott áldozatát. Amikor megosztjuk másokkal azt az igazságot, hogy a mindenség Istene a legrosszabb pillanatainkban is szeret minket és segít a legjobbat kihozni belőlünk, akkor kezdik az emberek meghallani Jézus reménységét. Ha az agyunkat minden reggel a kereszt üzenetével tápláljuk, akkor sokkal figyelmesebbek leszünk arra, hogy mások is igénylik ezt az üzenetet. Ha büszkeséggel, önteltséggel és bálványokkal tömjük az agyunkat, akkor elmulasztjuk annak a lehetőségét, hogy a kereszt reményét megosszuk a körülöttünk élő szenvedő emberekkel. 

Hidd el, én is sokszor elrontottam már ezt. Én is rendszeresen elbukom ebben, de nem hagyom, hogy ezek az alkalmak határozzanak meg engem, és kérlek, hogy te se hagyd, hogy a bukásaid határozzanak meg téged. Mint emberek, gyakran elbukunk, teljesen természetes, hogy a figyelmünket valami eltereli, és az is teljesen normális, hogy épp szörnyű napunk volt. Arra kell emlékezzünk, hogy a kereszt azt jelképezi, hogy sosem lehetünk tökéletesek. Naponta emlékeznünk kell erre és Krisztus teljesítményére kell összpontosítanunk, ami mindig erősebb mint a miénk. Ha ezt tesszük, akkor lesz elég erőnk, hogy visszazökkenjünk miután elestünk és megtanuljuk, hogy életünkben Krisztus és felénk mutatott szeretete a legerősebb dolog a világon. 

Azzal, hogy naponta felemlejük a keresztünket és hordozzuk azt, emlékezünk arra, hogy Jézus már kifizette a váltságdíjat. Ő egyedül a mi erősségünk és életünk, és az emlékeztetőnk arra, hogy jöjjön bármi, mi az életünk egészét – mindent részét átadjuk Neki.

„Krisztus követése nem csak a kiváltságosok érdeme vagy teljesítménye, hanem kivétel nélkül minden kereszténynek szóló isteni parancsolat.” - Dietrich Bonhoeffer

Milyen emlékek jönnek elő amikor a megtérésedre gondolsz?