Zsoltárok 107:1-43
Zsoltárok 107:1-43 Karoli Bible 1908 (HUNK)
Magasztaljátok az Urat, mert jó, mert örökkévaló az ő kegyelme. Ezt mondják az Úrnak megváltottai, a kiket megváltott a szorongatónak kezéből; És a kiket összegyűjtött a különböző földekről: napkelet és napnyugot felől, északról és a tenger felől. Bujdostak a pusztában, a sivatagban; lakó-város felé utat nem találtak vala. Éhesek és szomjasok valának; lelkök is elepedt bennök. De az Úrhoz kiáltának szorultságukban; sanyarúságukból megmenté őket. És vezeté őket egyenes útra, hogy lakó-városhoz juthassanak. Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az emberek fiai iránt való csodadolgaiért, Hogy megelégíté a szomjúhozó lelket, és az éhező lelket betölté jóval! A kik setétségben és a halálnak árnyékában ülnek, megkötöztetvén nyomorúsággal és vassal; Mert ellenszegültek az Isten beszédének, és a Felségesnek tanácsát megútálták; Azért megalázta az ő szívöket nyomorúsággal: elestek és nem volt segítségök. De az Úrhoz kiáltának szorultságukban, sanyarúságukból kiszabadítá őket. Kihozá őket a setétségből és a halálnak árnyékából, köteleiket pedig elszaggatá. Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az emberek fiai iránt való csodadolgaiért, Hogy összetöré az ércz-kapukat, és a vas-zárakat letördelé! A balgatagok az ő gonoszságuknak útjáért, és az ő hamisságukért nyomorgattattak. Minden étket útála az ő lelkök, és a halál kapujához közelgetének. De az Úrhoz kiáltának szorultságukban: sanyarúságukból kiszabadította őket. Kibocsátá az ő szavát és meggyógyítá őket, és kimenté őket az ő vermeikből. Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az emberek fiai iránt való csodadolgaiért, És áldozzanak hálaadásnak áldozataival, és hirdessék az ő cselekedeteit örvendezéssel! A kik hajókon tengerre szállnak, és a nagy vizeken kalmárkodnak, Azok látták az Úrnak dolgait, és az ő csodáit a mélységben. Szólott ugyanis és szélvészt támaszta, a mely felduzzasztá a habokat. Az égig emelkedének, a fenékig sülyedének; lelkök elolvada az inségben. Szédülének és tántorgának, mint a részeg, és minden bölcsességöknek esze vész vala. De az Úrhoz kiáltának az ő szorultságukban, és sanyarúságukból kivezeté őket. Megállítá a szélvészt, hogy csillapodjék, és megcsendesedtek a habok. És örülének, hogy lecsillapodtak vala, és vezérlé őket az ő kivánságuknak partjára. Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az emberek fiai iránt való csodadolgaiért! És magasztalják fel őt a népnek gyülekezetében, és dicsérjék őt a vének ülésében! Folyóvizeket tett vala pusztává, és vízforrásokat szárazzá; Gyümölcstermő földet meddő földdé, a rajta lakó népnek gonoszsága miatt. Pusztaságot tett vala álló tavakká, és kiaszott földet vízforrásokká. És telepített oda éhezőket, hogy lakó-városokat építsenek. És mezőket vetének be és szőlőket plántálának, hogy hasznos gyümölcsöt szerezzenek. És megáldá őket és igen megszaporodának, és barmaikat sem kevesbítette meg. De megkevesedtek és meggörnyedtek vala ínség, nyomorúság és keserűség miatt. Gyalázatot zúdított a fejedelmekre, és bujdostatta őket út nélkül való kietlenben. De felemelé a nyomorultat az ínségből, és hasonlóvá tette a nemzetségeket a juhnyájhoz. Látják az igazak és örvendeznek, és minden gonoszság megtartóztatja az ő száját. A bölcs, az eszébe veszi ezeket, és meggondolják az Úrnak kegyelmességét!
Zsoltárok 107:1-43 Magyar Bibliatársulat új fordítású Bibliája (HUNB)
Adjatok hálát az ÚRnak, mert jó, mert örökké tart szeretete! Így szóljanak az ÚR megváltottai, akiket megváltott az ellenség kezéből, és összegyűjtött a különböző országokból; keletről, nyugatról, északról és délről. Vannak, akik bolyongtak a pusztában, úttalan utakon, nem találtak lakott várost. Éheztek is, szomjaztak is, elcsüggedt a lelkük. De az ÚRhoz kiáltottak nyomorúságukban, és kimentette őket szorult helyzetükből. A helyes útra vezette őket, hogy lakott városba jussanak. Adjanak most hálát az ÚRnak szeretetéért, az emberekkel tett csodáiért, mert megitatta a szomjazókat, és jól tartotta az éhezőket. Vannak, akik sötétségben ültek, a halál árnyékában, nyomorultan vasra verve, mert engedetlenek voltak Isten parancsával szemben, megvetették a Felséges döntését. Ezért szenvedéssel törte meg szívüket, elbuktak, nem volt segítőjük. De az ÚRhoz kiáltottak nyomorúságukban, és megszabadította őket szorult helyzetükből. Kihozta őket a sötétségből, a halál árnyékából, köteleiket pedig letépte. Adjanak most hálát az ÚRnak szeretetéért, az emberekkel tett csodáiért, mert betörte az érckapukat, és leverte a vaszárakat. Vannak ostobák, akiknek szenvedniük kellett vétkes életük és bűneik miatt. Minden ételtől undorodtak, már a halál kapuihoz jutottak. De az ÚRhoz kiáltottak nyomorúságukban, és megszabadította őket szorult helyzetükből. Elküldte igéjét, meggyógyította, és a sír mélyéről kimentette őket. Adjanak most hálát az ÚRnak szeretetéért, az emberekkel tett csodáiért, mutassanak be hálaáldozatot, beszéljék el ujjongva tetteit! Vannak, akik hajókon a tengerre szálltak, munkájukat a nagy vizeken végezték. Ezek látták az ÚR tetteit, csodáit a mélységes tengeren. Szavára forgószél támadt, fölemelték őket a hullámok. Égig emelkedtek, majd a mélybe zuhantak, kétségbeestek a veszedelemben. Imbolyogtak, tántorogtak, mint a részegek, bölcsességük egészen odalett. De az ÚRhoz kiáltottak nyomorúságukban, és kiszabadította őket szorult helyzetükből. Lecsendesítette a forgószelet, elcsitultak a hullámok. Örültek, amikor azok elsimultak, és a kívánt kikötőbe vezette őket. Adjanak most hálát az ÚRnak szeretetéért, és az emberekkel tett csodáiért! Magasztalják őt a nép gyülekezetében, és dicsérjék a vének gyűlésében! A folyókat pusztává tette, a forrásokat sivataggá, a gyümölcstermő földet szikessé a rajta lakók gonoszsága miatt. A pusztában bővizű tavat árasztott, a szomjú földön forrásokat. Éhezőket telepített oda, akik várost alapítottak lakóhelyül. Mezőket vetettek be, és szőlőket ültettek, amelyek termést és gyümölcsöt hoztak. Megáldotta őket, és nagyon elszaporodtak, állatokban sem láttak hiányt. De azután megfogyatkoztak, és görnyedeztek az elnyomás, a baj és gond miatt, amikor gyalázatot zúdított az előkelőkre, és úttalan pusztaságban kellett bolyonganiuk. De a szegényeket oltalmazza a nyomorúságban, nemzetségüket megszaporítja, mint egy nyájat. Látják a becsületesek, és örülnek, az álnokok pedig befogják szájukat. Aki bölcs, jegyezze meg ezeket, és értse meg az ÚR kegyelmes tetteit!
Zsoltárok 107:1-43 Revised Hungarian Bible (RÚF)
Adjatok hálát az ÚRnak, mert jó, mert örökké tart szeretete! Így szóljanak az ÚR megváltottai, akiket megváltott az ellenség kezéből, és összegyűjtött a különböző országokból; keletről, nyugatról, északról és délről. Vannak, akik bolyongtak a pusztában, úttalan utakon, nem találtak lakott várost. Éheztek is, szomjaztak is, elcsüggedt a lelkük. De az ÚRhoz kiáltottak nyomorúságukban, és ő kimentette őket szorult helyzetükből. A helyes útra vezette őket, hogy lakott városba jussanak. Adjanak most hálát az ÚRnak szeretetéért, az emberekkel tett csodáiért, mert megitatta a szomjazókat, és jól tartotta az éhezőket. Vannak, akik sötétségben ültek, a halál árnyékában, nyomorultan vasra verve, mert engedetlenek voltak Isten parancsával szemben, megvetették a Felséges döntését. Ezért szenvedéssel törte meg szívüket, elbuktak, nem volt segítőjük. De az ÚRhoz kiáltottak nyomorúságukban, és ő megszabadította őket szorult helyzetükből. Kihozta őket a sötétségből, a halál árnyékából, köteleiket pedig letépte. Adjanak most hálát az ÚRnak szeretetéért, az emberekkel tett csodáiért, mert betörte az érckapukat, és leverte a vaszárakat. Vannak ostobák, akiknek szenvedniük kellett vétkes életük és bűneik miatt. Minden ételtől undorodtak, már a halál kapuihoz jutottak. De az ÚRhoz kiáltottak nyomorúságukban, és ő megszabadította őket szorult helyzetükből. Elküldte igéjét, meggyógyította és a sír mélyéről kimentette őket. Adjanak most hálát az ÚRnak szeretetéért, az emberekkel tett csodáiért, mutassanak be hálaáldozatot, beszéljék el ujjongva tetteit! Vannak, akik hajókon a tengerre szálltak, munkájukat a nagy vizeken végezték. Ezek látták az ÚR tetteit, csodáit a mélységes tengeren. Szavára forgószél támadt, fölemelték őket a hullámok. Égig emelkedtek, majd a mélybe zuhantak, kétségbeestek a veszedelemben. Imbolyogtak, tántorogtak, mint a részegek, bölcsességük egészen odalett. De az ÚRhoz kiáltottak nyomorúságukban, és ő kiszabadította őket szorult helyzetükből. Lecsendesítette a forgószelet, elcsitultak a hullámok. Örültek, amikor azok elsimultak, és a kívánt kikötőbe vezette őket. Adjanak most hálát az ÚRnak szeretetéért és az emberekkel tett csodáiért! Magasztalják őt a nép gyülekezetében, és dicsérjék a vének gyűlésében! A folyókat pusztává tette, a forrásokat sivataggá, a gyümölcstermő földet szikessé a rajta lakók gonoszsága miatt. A pusztában bővizű tavat árasztott, a szomjú földön forrásokat. Éhezőket telepített oda, akik várost alapítottak lakóhelyül. Mezőket vetettek be, és szőlőket ültettek, amelyek termést és gyümölcsöt hoztak. Megáldotta őket, és nagyon elszaporodtak, állatokban sem láttak hiányt. De azután megfogyatkoztak, és görnyedeztek az elnyomás, a baj és a gond miatt, amikor gyalázatot zúdított az előkelőkre, és úttalan pusztaságban kellett bolyonganiuk. De a szegényeket oltalmazza a nyomorúságban, nemzetségüket megszaporítja, mint egy nyájat. Látják a becsületesek, és örülnek, az álnokok pedig befogják szájukat. Aki bölcs, jegyezze meg ezeket, és értse meg az ÚR kegyelmes tetteit!
Zsoltárok 107:1-43 2012 HUNGARIAN BIBLE: EASY-TO-READ VERSION (EFO)
Adjatok hálát az Örökkévalónak, mert jó, mert hűséges szeretete örökké tart! Ezt hirdesse mindenki, akit az Örökkévaló megváltott, akit az ellenségtől megszabadított, akiket összegyűjtött sok-sok országból, keletről és nyugatról, észak és dél felől! Megmentette azokat, akik a pusztában vándoroltak, úttalan utakon bolyongtak, keresték a várost, ahol lakhassanak, de nem találták. Éheztek és szomjaztak, lelkük kifáradt, testük kimerült. De mikor hozzá kiáltottak segítségért, kimentette őket az Örökkévaló szorult helyzetükből. Vezette őket egyenes úton, hogy a városba jussanak, ahol békességben lakhatnak. Adjanak most hálát az Örökkévalónak jóságáért, és csodáiért, amelyeket az emberekkel tett! Mert inni adott a szomjazónak, és betöltötte az éhező lelkét minden jóval. Megmentette azokat, akik a halál árnyékában, sötétségben ültek, nyomorúsággal és vasláncokkal megkötözve, mert Isten szava ellen lázadtak, a Felséges tanácsára nem hallgattak. Ezért szívüket szenvedéssel alázta meg, megbotlottak, elestek, nem volt, aki segítsen rajtuk. De mikor hozzá kiáltottak segítségért, kimentette őket az Örökkévaló szorult helyzetükből. A sötétségből és a halál árnyékából kihozta őket, és köteleiket széttépte. Adjanak most hálát az Örökkévalónak jóságáért, és csodáiért, amelyeket az emberekkel tett! Mert a vaskapukat összetörte, és záraikat szétzúzta! Megmentette azokat, akik ostobán Isten ellen lázadtak, és bűneik miatt szenvedtek. Már az ételtől is undorodtak, a halál kapujához közeledtek, de mikor hozzá kiáltottak segítségért, kimentette őket az Örökkévaló szorult helyzetükből. Parancsolt, és azok meggyógyultak, a haláltól megmenekültek. Adjanak most hálát az Örökkévalónak jóságáért, és csodáiért, amelyeket az emberekkel tett! Hálával áldozzanak, és öröménekkel hirdessék az Örökkévaló tetteit! Akik hajóikon tengerre szálltak, hogy a nagy vizeken kereskedjenek, azok is látták az Örökkévaló nagy tetteit, még ott, a mélységes vizeken is! Mert az Örökkévaló parancsolt, és viharos szél támadt, felkorbácsolta a hullámokat, hogy hajójuk az égig emelkedett, majd megint a mélybe zuhant. Minden bátorságuk elolvadt a veszedelemben, szédültek és tántorogtak, mint a részegek, hajózó tudásuk semmit sem segített. De mikor hozzá kiáltottak segítségért, kimentette őket az Örökkévaló szorult helyzetükből, a vihart lecsendesítette, a tenger hullámait elsimította. Örülhettek ismét a nyugodt vizeknek, és az Örökkévaló a kívánt kikötőbe vezette őket. Adjanak most hálát az Örökkévalónak jóságáért, és csodáiért, amelyeket az emberekkel tett! Dicsérjék őt, mikor az emberek összegyűlnek, dicsérjék őt a nép vezetői előtt! Az Örökkévaló folyókat szárított ki, és forrásokat, hogy helyükön csak kietlen pusztaság maradt, termékeny földet változtatott szikes pusztává, a rajta lakók gonoszsága miatt. Máshol bővizű forrásokat fakasztott a száraz földön, és tavakat árasztott a sivatagban. Éhezőket telepített oda, hogy városokat építsenek lakóhelyül, megművelték a földet, szőlőt ültettek, bőségesen arattak és szüreteltek. Az Örökkévaló megáldotta és megsokasította őket, s még barmaikat is megszaporította. Majd elnyomás és csapások alatt görnyedeztek, és számuk is megfogyatkozott. Az Örökkévaló szégyent borított vezetőikre, és úttalan utakon bolyongtak a pusztában. Mégis felemelte az Örökkévaló a szegényeket a nyomorból, és családjaikat megsokasította, mint a juhnyájat. Látják ezt az istenfélők, és örülnek, látják a gonoszok is, de szájukat befogják. Aki bölcs, gondolja meg ezeket, hogy az Örökkévaló jóságát és hűségét megértse!
