Náhum 3:7-19

Megosztás

Náhum 3:7-19 Revised Hungarian Bible (RÚF)

Aki csak lát, menekül előled, és ezt mondja: Elpusztult Ninive! Ki sajnálja? Hol találnék olyanokat, akik részvéttel vannak iránta? Jobb vagy-e Nó-Ámónnál, mely a Nílus ágai között fekszik? Víz veszi körül, ereje a tenger, tenger a várfala. Etiópia és Egyiptom végtelenül erőssé tette, Pút és Líbia őt segítette. Mégis számkivetésbe, fogságba kellett mennie. Csecsemőit is falhoz verték az utcasarkokon. Előkelőire sorsot vetettek, főrangú embereit mind bilincsbe verték. Te is lerészegedsz majd, elveszted eszedet, te is keresed majd a menedéket az ellenség elől! Minden erődöd olyan, mint a fügefa korai gyümölcse: aki enni akar, csak megrázza, és a füge a szájába hull. Harcosaid olyanok, mint az asszonyok. Országod kapui az ellenség előtt tárva-nyitva állnak, tűz pusztítja el a kapuzárakat. Gyűjts vizet az ostrom idejére, erősítsd meg falaidat! Dagaszd a sarat, taposd az agyagot, készítsd a téglát! Mindjárt megemészt téged a tűz, kiirt a fegyver, megesz, mint a sáska, ha annyian vagytok is, mint a sáskák, annyian is, mint a szöcskék! Hiába vannak többen kalmáraid, mint égen a csillag: „Megvedlik a sáska, és elrepül!” Tisztviselőd annyi van, mint a sáska, írnokod, mint a sáskaraj, hideg időben a falakon tanyáznak, de ha kisüt a nap, odébb állnak: senki sem tudja, hova lettek. Alszanak már pásztoraid, Asszíria királya! Nyugosznak előkelőid. Elszéledt néped a hegyeken, nincs, aki összegyűjtse. Nincs enyhülés bajodra, sebed gyógyíthatatlan. Akik híredet hallják, mind tapsolnak, mert van-e, akin nem gázolt át örökös gonoszságod?!

Náhum 3:7-19 2012 HUNGARIAN BIBLE: EASY-TO-READ VERSION (EFO)

Aki csak lát téged, rémülten elszalad, és ezt mondja: »Hogy elpusztult Ninive! De ki bánkódik miatta? Ugyan, ki fogja vigasztalni őt?«” Azt hiszed, különb vagy Tébánál Hiszen azt is védték a Nílus ágai, vizek vették körül, mint erős várfalak. Etiópia és Egyiptom adta neki erejét, Pút és Líbia segítette, mégis fogságba hurcolták lakóit, falhoz verték a csecsemőit, főembereire sorsot vetettek, vezetőit láncra verték! Így jársz te is, Ninive! Elesel, mint a részeg, és menedéket keresel, hogy elrejtőzhess ellenségeid elől. Erős váraid hamar elesnek, mint a fügefa lehullatja első gyümölcseit. Mikor a fát megrázod, fügéje mindjárt a szájadba hull. Harcosaid mind olyanok lesznek, mint az asszonyok. Országod kapui megnyílnak támadóid előtt, záraidat tűz égeti el. Készülj az ostromra, gyűjts vizet, taposd az agyagot, készíts téglát, javítsd a falat! De hiába! Megemészt a tűz, fegyverrel ölnek meg, s minden elpusztul, mint sáskajárás idején a mező. Hogy terjeszkedtél, Ninive! Lakóid megsokasodtak, mint a sáskák, kereskedőid többen voltak, mint égen a csillagok! Lám, a sáskaraj is így pusztít: ha már mindent fölfalt, elrepül, eltűnik nyomtalanul. Hivatalnokaid és írnokaid serege, mint a sáskák felhője, mely hideg időben a kőkerítéseken gyülekezik, de ha rásüt a nap, elrepül, nem tudni, hová. Asszíria királya! Vezéreid örökre elaludtak, fejedelmeid csendben nyugszanak. Néped elszéledt a hegyeken, s nincs, aki összegyűjtse őket. Nincs orvosság sebedre, halálos az, gyógyíthatatlan! Pusztulásod hírére minden nemzet tapsol és örül, mert ki ne szenvedett volna kegyetlen gonoszságodtól!

Náhum 3:7-19 Karoli Bible 1908 (HUNK)

És mind, a ki meglát, elmenekül tőled, és ezt mondja: Elpusztult Ninive! Ki bánkódik rajta? Hol keressek néked vígasztalókat? Avagy jobb vagy-é Nó-Amonnál, a mely a folyamoknál fekszik, vizek veszik körül; a melynek tenger a sáncza, tenger a kőfala? Kús volt erőssége meg Égyiptom, és száma sem volt annak. Puth és Libia is segítőid voltak; De ez is számkivetésbe, fogságba jutott; kisdedeik is falhoz verettek minden utcza sarkán; főembereire sorsot vetettek, és nagyjait mind bilincsekbe verték. Te is megrészegedel, elfeledtté leszel; te is keresel majd menedéket a gyűlölködő elől. Minden erősséged olyan, mint a zsenge gyümölcsű fügefa; ha megrázatnak, az evő szájába hullnak. Ímé, a te néped asszonynép te benned, földednek kapui tárva kitárulnak gyűlölőidnek, tűz emészti meg záraidat! Meríts magadnak ostromhoz való vizet, javítsd erősségeidet; menj be a sárba, taposd az agyagot, javítsd a tégla-vetőt! Legott tűz emészt meg téged, fegyver irt ki téged, megemészt, mint a szöcske; szaporodjál bár, mint a szöcske, szaporodjál bár mint a sáska! Többen voltak kalmáraid, mint az égnek csillagai: a szöcske csapong és elrepül! Fejedelmeid mint a sáska, vezéreid mint a tücsök-raj; hideg időkben gyepűkben tanyáz, napkeletkor pedig elrepül, és helye sem tudható meg, hol volt. Szunnyadoznak pásztoraid, Assiria királya, feküsznek vitézlő hőseid; néped a hegyeken széledez, és nincsen, a ki összegyűjtse. Nincs enyhítés a te sebedre, gyógyíthatatlan a te nyavalyád. A kik híredet hallják, mind tapsolnak feletted, mert kire nem hatott volna ki a te gonoszságod soha?

Náhum 3:7-19 Magyar Bibliatársulat új fordítású Bibliája (HUNB)

Aki csak lát, menekül tőled, és ezt mondja: Elpusztult Ninive! Ki sajnálja? Hol találok olyanokat, akik részvéttel vannak iránta? Jobb vagy-e Nó-Ámónnál, mely a Nílus ágai közt terül el? Víz veszi körül, hadereje a tenger, tenger a várfala. Etiópia és Egyiptom révén végtelen erős volt, Pút és Líbia segítette. Mégis számkivetésbe, fogságba kellett mennie. Csecsemőit is falhoz verték az utcasarkokon. Előkelőire sorsot vetettek, főrangú embereit mind bilincsbe verték. Te is lerészegedsz majd, elveszted eszedet, te is keresed majd a menedéket az ellenség elől! Minden erődöd olyan, mint a fügefa korai gyümölcse: aki enni akar, csak megrázza, és a füge a szájába hull. Harcosaid olyanok, mint az asszonyok. Országod kapui az ellenség előtt tárva-nyitva állnak, záraidat tűz pusztítja el. Gyűjts vizet az ostrom idejére, javítsd ki erődeidet! Dagaszd a sarat, taposd az agyagot, készíts téglát! Mindjárt megemészt téged a tűz, kiirt a fegyver, megesz, mint a sáska, ha annyian vagytok is, mint a sáskák, annyian, mint a szöcskék! Ha kalmáraid többen volnának is, mint az ég csillagai: „Megvedlik a sáska, és elrepül!” Tisztviselőd annyi van, mint a sáska, írnokod, mint a sáskaraj, hideg időben a falakon tanyáznak, de ha kisüt a nap, odébb állnak: senki sem tudja, hova lettek. Alszanak már pásztoraid, Asszíria királya! Nyugosznak előkelőid. Elszéledt néped a hegyeken, nincs, aki összegyűjtse. Nincs enyhülés bajodra, sebed gyógyíthatatlan. Akik híredet hallják, mind tapsolnak, mert van-e, akin nem gázolt át örökös gonoszságod?!