3 Mózes 13:1-59
3 Mózes 13:1-59 2012 HUNGARIAN BIBLE: EASY-TO-READ VERSION (EFO)
Így szólt az Örökkévaló Mózeshez és Áronhoz: „Ha valakinek a bőrén daganat, kiütés vagy gyulladás támad, akkor ebből valamilyen rosszindulatú bőrbetegség fejlődhet ki. Ilyen esetben a beteget oda kell vinni Áronhoz vagy valamelyik leszármazottjához. A pap gondosan vizsgálja meg a beteg bőrét. Ha úgy találja, hogy a beteg bőrfelület az egészségeshez képest mélyebben van, és ott a szőr kifehéredett, akkor az valóban rosszindulatú bőrbetegséget jelent. A papnak ki kell jelentenie, hogy az a beteg tisztátalan. Ha úgy találja, hogy a beteg bőrfelület nem mélyed be, és a benne lévő szőr sem fehéredik ki, akkor a pap különítse el a beteget 7 napig. A hetedik napon ismét vizsgálja meg. Ha úgy találja, hogy a betegség nem terjedt tovább, és a beteg bőrfelület sem változott, különítse el a beteget további 7 napig. Ennek leteltével újra vizsgálja meg, és ha úgy találja, hogy a kiütés elhalványult, és nem terjedt tovább, akkor jelentse ki a pap, hogy a betegség csak közönséges kiütés volt, nem pedig rosszindulatú bőrbetegség. Tehát nyilvánítsa az illetőt tisztának, ő pedig mossa ki a ruháit, és azután rituálisan teljesen tiszta lesz. Azonban, ha a beteg bőrfelület mégis tovább terjed, miután a beteg megmutatta magát a papnak, aki tisztának nyilvánította, akkor a beteget vissza kell vinni a paphoz. Ő gondosan vizsgálja meg, és ha úgy látja, hogy a betegség valóban terjeszkedik, akkor jelentse ki, hogy a beteg tisztátalan, mert valóban rosszindulatú bőrbetegségben szenved. Ha valakin olyan bőrbetegség tünetei jelentkeznek, amely rosszindulatúnak látszik, akkor el kell vinni a beteget a paphoz. Ő vizsgálja meg, és ha azt látja, hogy fehér daganat van a beteg bőrén, a rajta lévő szőr kifehéredett, és az egész seb fekélyesedik, akkor ez rosszindulatú bőrbetegség előrehaladott állapotban. Ekkor nyilvánítsa a beteget tisztátalannak. Ilyen esetben nem szükséges 7 napra elkülöníteni a beteget, mert az eset nyilvánvaló. Előfordul, hogy a bőrbetegség tetőtől talpig a teljes bőrfelületet elborítja, ahol csak látja a pap a beteg bőrét. Ebben az esetben a pap nyilvánítsa a beteget tisztátalannak. De ha később a pap újra megvizsgálja a beteget, és azt találja, hogy a beteg testén a beteg bőr lehámlott, és mindenhol új és fehér bőr fejlődött, akkor nyilvánítsa azt a személyt tisztának. Ellenben ha azt találja, hogy fekélyek jelentek meg a beteg bőrén, akkor nyilvánítsa a beteget tisztátalannak. A fekélyek a rosszindulatú bőrbetegséget jelzik, és az ilyen beteg tisztátalan. Előfordul, hogy a fekélyek begyógyulnak, és a beteg bőrfelület kifehéredik. Ebben az esetben a beteg újra menjen el a paphoz. A pap vizsgálja meg, és ha úgy találja, hogy a beteg bőre valóban kifehéredett, akkor a pap nyilvánítsa azt a személyt ismét tisztának. Ha valakinek a bőrén fekély keletkezik, amely később begyógyul, és a helyén fehér daganat, vagy rózsaszínű folt marad, akkor az illető meg kell mutassa azt a papnak. A pap vizsgálja meg, és ha úgy találja, hogy a beteg bőrfelület az egészségeshez képest mélyebben van, és ott a szőr kifehéredett, akkor állapítsa meg, hogy az rosszindulatú bőrbetegség, amely a fekélyből alakult ki. A pap jelentse ki, hogy a beteg tisztátalan. Ha úgy találja, hogy a beteg bőrfelület nem mélyed be, és nincs benne fehér szőr, csak egy halványabb színű sebhely, akkor a pap különítse el a beteget 7 napig. Ha azután azt tapasztalja, hogy a betegség a bőrön tovább terjedt, akkor a pap jelentse ki, hogy a beteg tisztátalan, mivel ez rosszindulatú bőrbetegség. Ellenben ha azt tapasztalja, hogy a betegség ugyanott maradt, és nem terjedt tovább, akkor az csupán a begyógyult fekély sebhelye. Ekkor a pap nyilvánítsa azt a személyt tisztának. Ha valaki megégeti magát, és ennek nyomán a bőre kisebesedik, és a seb rózsaszínű vagy fehér, akkor ezt is meg kell mutatnia a papnak. Ha ő úgy találja, hogy a beteg bőrfelület az egészségeshez képest mélyebben van, és ott a szőr kifehéredett, akkor az rosszindulatú bőrbetegség, amely az égési sebből alakult ki. A pap jelentse ki, hogy a beteg tisztátalan. Ha úgy találja, hogy a beteg bőrfelület nem mélyed be, és nincs benne fehér szőr, csak egy halványabb színű sebhely, akkor a pap különítse el a beteget 7 napig a közösségtől. A hetedik napon a pap ismét nézze meg a beteget, s ha azt tapasztalja, hogy a betegség a bőrön tovább terjedt, akkor a pap jelentse ki, hogy a beteg tisztátalan, mert ez valóban rosszindulatú bőrbetegség. Viszont ha azt tapasztalja, hogy a betegség nem terjedt tovább, sőt halványabb lett, akkor az csupán a begyógyult égési seb nyoma. Ekkor a pap nyilvánítsa azt a személyt tisztának. Ha egy asszony vagy férfi fején vagy arcán bőrkiütés jelentkezik, azt is meg kell vizsgálnia a papnak. Ha ő úgy találja, hogy a beteg bőrfelület az egészségeshez képest mélyebben van, és ott a haj vagy a szakáll szőre sárgás színű és vékony szálú, akkor a pap jelentse ki, hogy a beteg tisztátalan, mert ez rosszindulatú bőrbetegség. Ha úgy találja, hogy a beteg bőrfelület nem mélyed be, de nincs benne egészséges fekete haj vagy szőr, akkor a pap különítse el a beteget 7 napig. A hetedik napon ismét nézze meg, s ha a betegség a bőrön nem terjedt tovább, és nincs benne sárgás haj vagy szőr, és a seb felülete nem mélyed bele a bőrbe, akkor a beteg — a seb felületének kivételével — teljesen borotválja le a haját, vagy szakállát, a pap pedig másodszor is különítse el azt a személyt 7 napig. A hetedik napon ismét nézze meg, s ha azt tapasztalja, hogy a betegség a bőrön nem terjedt tovább, és a seb felülete nem mélyed bele a bőrbe, akkor a pap nyilvánítsa azt a személyt tisztának. A meggyógyult személy pedig mossa ki a ruháit, és azután a közösség is fogadja vissza őt, mert rituálisan teljesen tiszta. Ha ezután a betegség mégis elkezd terjedni az illető bőrén, akkor újból meg kell mutatni azt a papnak. Ha ő úgy találja, hogy valóban tovább terjedt a betegség, akkor nem kell megvizsgálnia a beteget, hogy van-e rajta sárgás színű szőr, hanem nyilvánítsa azt a személyt tisztátalannak. Ha viszont a pap úgy ítéli meg, hogy a beteg bőrfelület nem terjedt tovább, és azon egészséges fekete haj vagy szőr fejlődik, a beteg meggyógyult, és már rituálisan tiszta. Ezt azonban a papnak kell nyilvánosan kijelentenie. Ha egy asszony vagy férfi bőrén fényes fehér foltok vagy kiütések jelentkeznek, akkor a pap vizsgálja meg az illetőt. Ha a pap úgy találja, hogy ezek a foltok halvány fehérek, akkor az csak ártalmatlan kiütés, és az illető rituálisan tiszta. Előfordul, hogy egy férfinak elkezd hullani a haja, akár a tarkóján, akár a homloka fölött. Ez csak egyszerű kopaszodás, ettől ő még rituálisan tiszta. De ha ezzel együtt rózsaszínű foltok, vagy kiütések is támadnak a fejbőrén, akkor az bőrbetegség. Ezt a pap gondosan vizsgálja meg, és ha úgy találja, hogy az illető fején ugyanolyan foltok jelentkeznek, mint a rosszindulatú bőrbetegségnél a test egyéb részein, akkor ez az eset is rosszindulatú bőrbetegség. A pap nyilvánítsa az illetőt tisztátalannak a fején lévő kiütések miatt. Annak a betegnek, akiről a pap kijelentette, hogy rosszindulatú bőrbetegségben szenved, már messziről kiáltania kell: »Vigyázz! Tisztátalan, tisztátalan!« Ugyanakkor a száját el kell takarnia. A viselete is fejezze ki az állapotát: legyen a ruhája tépett, a haja pedig gondozatlan. Mindaddig tisztátalan, amíg a betegsége tart, s ez idő alatt egyedül kell élnie, a táboron kívül. Ha valamilyen ruhán, takarón — akár szövet az, akár másféle módon készült — zöldes, vagy vöröses színű penész jelenik meg, akkor azt meg kell mutatni a papnak. Mindegy, hogy az a tárgy vászonból, gyapjúból vagy bőrből készült, és milyen célt szolgál. A pap vizsgálja meg azt, és tegye félre egy elkülönített helyre 7 napig. A hetedik napon ismét nézze meg, és ha úgy találja, hogy a penész tovább terjedt, nyilvánítsa azt a tárgyat tisztátalannak, és egészen égesse el. Ellenben ha úgy látja, hogy a penész nem terjedt tovább, rendelje el, hogy a tárgyat mossák meg vízzel, akármilyen anyagból is készült, és újból tegye félre 7 napra. Ezután a pap ismét nézze meg, és ha a penészes folt színe nem változott — akár az anyag színén, akár a fonákán van a folt —, akkor nyilvánítsa tisztátalannak, és égesse el azt a tárgyat még akkor is, ha a folt nem terjedt tovább. Ha viszont úgy látja, hogy a penészes folt színe a mosás után elhalványult, akkor szakítsa ki a foltot az anyagból vagy bőrből. Ezután a tulajdonosa másodszor is mossa meg a tárgyat, amely azután ismét rituálisan tiszta és újra használható. Azonban, ha ezután ismét jelentkezik a penész a tárgyon, akkor az terjedő típusú penész, és ezért az anyagot el kell égetni.” Ezek a törvények vonatkoznak a penészes ruhákra, akár bőrből, vászonból vagy gyapjúból készültek azok; szövéssel vagy fonással. Ezek szerint kell azokat tisztának vagy tisztátalannak nyilvánítani.
3 Mózes 13:1-59 Karoli Bible 1908 (HUNK)
Szóla ismét az Úr Mózesnek és Áronnak, mondván: Ha valamely ember testének bőrén daganat, vagy tarjagosság, vagy fehér folt támad, és az ő testének bőrén poklos fakadékká lehet: vigyék el az ilyet Áronhoz, a paphoz, vagy egyvalamelyikhez az ő papfiai közül. És nézze meg a pap azt a test bőrén lévő fakadékot. Ha a szőr a fakadékban fehérré változott, és ha a fakadéknak felülete mélyebben van az ő testének bőrénél: akkor poklos fakadék az. Mihelyt látja ezt a pap, tisztátalannak ítélje azt. Ha pedig fehér folt van a teste bőrén, de annak felülete nincs mélyebben a bőrnél, és a szőre sem változott meg fehérré, akkor rekeszsze külön a pap a fakadékos embert hét napig. A hetedik napon pedig nézze meg őt a pap, s ha szerinte a fakadék egy állapotban van, át nem terjedt tovább a fakadék a bőrön, a pap másodszor is rekeszsze őt külön hét napig. Nézze meg őt azután a pap a hetedik napon másodszor is, és ha a fakadék meghalványodott, és nem terjedt tovább a bőrön a fakadék, tisztának ítélje őt a pap; tarjagosság az, mossa meg azért a ruháit és legyen tiszta. De ha a tarjagosság tovább terjedt a bőrön, miután a papnál az ő megtisztulása végett jelentkezett: akkor másodszor is jelentse magát a papnál. És ha látja a pap, hogy ímé tovább terjedt a tarjagosság a bőrön: ítélje azt a pap tisztátalannak, poklosság az. Ha poklos fakadék lesz az emberen, vigyék tehát azt a paphoz. És ha látja a pap, hogy ímé fehér daganat van a bőrön, és az a szőrt fehérré változtatta, és vadhús van a daganatban: Idűlt poklosság az az ő testének bőrén; azért tisztátalannak ítélje azt a pap, ne is rekesztesse külön azt, mert tisztátalan az. Ha pedig folyton fejlődik a poklosság a bőrön, és a poklos fakadék elborítja a fakadékosnak egész bőrét tetőtől talpig mindenfelé, a merre a pap szemei látnak; És ha látja a pap, hogy ímé elborította a poklosság annak egész testét: akkor ítélje tisztának a fakadékot; mivelhogy egészen fehérré változott az, tiszta az. De mihelyt vadhús mutatkozik abban, tisztátalan legyen. Ha meglátja a pap a vadhúst, tisztátalannak ítélje azt; a vadhús tisztátalan legyen, poklosság az. De ha a vadhús eltűnik, és fehérré változik, akkor menjen a paphoz. És ha megnézi azt a pap, és a fakadék csakugyan fehérré változott, akkor ítélje a pap a fakadékot tisztának, tiszta az. Ha pedig valakinek a teste bőrén kelevény volt, de begyógyult, És a kelevény helyén fehér daganat, vagy vörhenyes fehér folt támad, jelentse magát a papnál. És ha látja a pap, hogy íme annak felülete alább esik a bőrnél, és a szőre fehérré változott: akkor ítélje azt a pap tisztátalannak; poklos fakadék az, a mi a kelevényben fakadt. Ha pedig megnézi azt a pap, és íme nincs abban fehér szőr, és nem is esett alább a bőrnél, sőt meghalványodott az: akkor rekeszsze külön azt a pap hét napig. Ha azonban tovább terjed a bőrön; akkor tisztátalannak ítélje azt a pap, poklos fakadék az. De ha elébbi állapotában marad a folt, nem terjedt: a kelevény forradása az, azért tisztának ítélje azt a pap. Vagy ha valaki testének bőrén égési seb lesz, és a seb helyén vörhenyesfehér folt támad vagy fehér; És megnézi azt a pap, és íme a szőr fehérré változott a foltban, és annak felülete mélyebben van a bőrnél: poklosság az, a mi a seben fakadt, azért ítélje azt a pap tisztátalannak, poklos fakadék az. De ha megnézi azt a pap, és ímé nincs a foltban fehér szőr, és nem is esett az alább a bőrnél, sőt meg is halványodott az: akkor rekeszsze azt külön a pap hét napig. És nézze meg azt a pap a hetedik napon; ha tovább terjedt a bőrön, akkor tisztátalannak ítélje azt a pap, poklos fakadék az. Ha pedig elébbi állapotában van a folt, nem terjedt a bőrön, sőt meg is halványodott, égési daganat az; azért tisztának ítélje azt a pap, mert égési seb forradása az. És ha valamely férfiúnak vagy asszonynak fakadéka támad a fején vagy a szakállában, És a pap megnézi a fakadékot, és íme annak felülete mélyebben van a bőrnél; és abban a szőr sárga és vékony: akkor ítélje azt a pap tisztátalannak, var az, fejnek vagy szakállnak poklossága az. Ha pedig megnézi a pap a varas fakadékot, és ímé annak felülete nincsen mélyebben a bőrnél, és nincsen abban fekete szőr: akkor rekeszsze külön a pap azt, a kinek varas fakadéka van, hét napig. És nézze meg a pap a fakadékot a hetedik napon, és ha nem terjedt a var, és nem lett benne sárga szőr, és a varnak felülete nem lett mélyebbé a bőrnél: Akkor borotválkozzék meg, de a varat le ne borotválja; a pap pedig másodszor is rekeszsze külön a varas embert hét napig. És a pap nézze meg a varat a hetedik napon, és ha nem terjed a var a bőrön, és annak felülete nincsen mélyebben a bőrnél: akkor tisztának ítélje azt a pap és mossa meg a ruháit, és tiszta lesz. De ha tovább terjed a var a bőrön, miután tisztának ítélte azt, És megnézi azt a pap, és csakugyan terjedt a var a bőrön: akkor ne is kutasson a pap a sárga szőr után, tisztátalan az. De ha a var szerinte egy állapotban van, és fekete szőr indult abban, meggyógyult az a var, tiszta az; tisztának ítélje azt a pap. Ha pedig valamely férfi vagy asszony testének bőrén foltok, fehér foltok támadnak, És megnézi a pap, és ímé a testök bőrén lévő foltok halavány fehérek: a bőrön fakadt sömör az, tiszta az az ember. Hogyha valamely embernek egészen elhull a haja, kopasz az, és tiszta az. És ha előlről hull el a haja, elől kopasz az, és tiszta az. Hogyha pedig az ő egész kopasz, vagy elől kopasz fején vörhenyes fehér fakadék támad, poklos fakadék az az ő egész kopasz vagy elől kopasz fején. Ha megnézi azt a pap, és ímé a fakadék daganata vörhenyes fehér az ő egész kopasz vagy elől kopasz fején, olyanforma, mint a test bőrén való poklosság: Poklos ember az, tisztátalan az, igen tisztátalannak ítélje azt a pap, mivelhogy fején van a fakadékja. A poklos ember pedig, a kin a fakadék van, megszaggatott ruhában és mezítelen fővel legyen, és a bajuszát fedezze be, és ezt kiáltsa: Tisztátalan, tisztátalan! Mindaddig tisztátalan legyen, a míg rajta van a fakadék, tisztátalan az; csak ő maga lakjék, a táboron kivül legyen az ő lakása. Hogyha pedig valami ruhán van a poklos fakadék, gyapjú ruhán vagy len ruhán, Vagy lenből és gyapjúból készült fonadékon vagy szöveten; vagy bőrön, vagy valamely bőrből való készítményen; És ha az a fakadék zöld vagy vörhenyes színű a ruhán, vagy bőrön, vagy szöveten, vagy fonadékon, vagy akármely bőrből való eszközön: poklos fakadék az, mutassák azért meg a papnak. És nézze meg a pap a fakadékot és rekeszsze külön azt a min a fakadék van, hét napig. A hetedik napon pedig nézze meg a fakadékot. Ha terjed a fakadék a ruhán vagy szöveten, vagy fonadékon vagy bőrön, és akármely készítményen, a mivé a bőr feldolgoztatik: emésztő poklosság az a fakadék, tisztátalan az. Azért égesse meg azt a ruhát, vagy a gyapjúból vagy a lenből készült szövetet vagy fonadékot, vagy akármely bőrből való eszközt, a melyen a fakadék leend; mert emésztő poklosság az, tűzön égessék meg azt. De ha megnézi a pap, és ímé nem terjedt a fakadék a ruhán, vagy szöveten, vagy fonadékon, vagy akármely bőrből való eszközön: Akkor parancsolja meg a pap, hogy mossák meg azt, a min a fakadék van, és rekeszsze külön azt másodszor is hét napig. Ha pedig megnézi azt a pap a mosás után, és ímé a fakadék nem változtatta meg a színét; ha nem terjedt is a fakadék, tisztátalan az, tűzben égesd meg azt; beevődés az, akár a fonákján, akár a színén legyen az. De ha látja a pap, hogy ímé meghalványodék a fakadék a megmosatása után: akkor szakaszsza el azt a ruhától vagy bőrtől, vagy a szövettől vagy a fonadéktól. És ha mégis mutatkozik a ruhán vagy szöveten, vagy fonadékon, vagy akármely bőrből való eszközön: akkor kiújulás az; tűzzel égesd meg azt, a min a fakadék van. Azt a ruhát pedig, vagy szövetet, vagy fonadékot, vagy akármely bőrből való eszközt, a melyet megmostál, ha eltávozik rólok a fakadék, mosd meg másodszor is, és tiszta lesz. Ez a törvénye a poklos fakadéknak, akár gyapjú-, akár lenruhán, akár szöveten, akár fonadékon, vagy akármely bőrből való eszközön legyen, hogy tisztának vagy tisztátalannak ítéltessék.
3 Mózes 13:1-59 Magyar Bibliatársulat új fordítású Bibliája (HUNB)
Azután így beszélt az Úr Mózeshez és Áronhoz: Ha egy embernek a bőrén daganat, var, vagy fehér folt támad, és poklos kiütés lesz belőle a bőrén, akkor vigyék el Áron paphoz vagy a fiai közül valamelyik paphoz. Nézze meg a pap a bőrén levő kiütést, és ha a szőr a kiütésben fehérré változott, és a kiütés felülete bemélyed a bőrébe, akkor poklos kiütés az. Ha ezt látja a pap, mondja ki, hogy tisztátalan. Ha fehér folt van a bőrén, de a felülete nem mélyed bele a bőrébe, és a szőre sem változik fehérré, akkor különítse el a pap a kiütéses embert hét napig. A hetedik napon nézze meg a pap, és ha szerinte a kiütés megállapodott, és nem terjedt tovább a kiütés a bőrön, akkor különítse el a pap másodszor is hét napig. A hetedik napon nézze meg a pap másodszor is, és ha a kiütés elhalványodott, és nem terjedt tovább a kiütés a bőrön, akkor mondja ki a pap, hogy tiszta; csak varasodás az. Mossa ki a ruháit, és tiszta lesz. De ha a varasodás nyilvánvalóan tovább terjed a bőrön, miután megmutatta magát a papnak azért, hogy tisztának mondják, akkor mutassa meg magát újból a papnak. Ha a pap úgy látja, hogy a varasodás tovább terjedt a bőrön, akkor mondja ki a pap, hogy tisztátalan: poklosság az. Ha poklos kiütés támad egy emberen, vigyék el a paphoz. Ha a pap úgy látja, hogy fehér daganat van a bőrön, és az a szőrt fehérré változtatta, a daganatban pedig vadhús van, akkor idült poklosság az a bőrén, mondja ki tehát a pap, hogy tisztátalan. Ne is különítse el, mert tisztátalan. De ha annyira fejlődik a poklosság a bőrön, hogy egészen elborítja a poklosság a kiütésesnek a bőrét, tetőtől talpig, bárhol nézi is a pap, ha tehát úgy látja a pap, hogy egészen elborította a poklosság annak a testét, akkor mondja ki, hogy tiszta az a kiütéses. Tiszta, mert egészen fehérré változott. Csak amikor vadhús mutatkozik rajta, akkor tisztátalan. Ha meglátja a pap a vadhúst, akkor mondja ki, hogy tisztátalan. A vadhús tisztátalan: poklosság az. De ha a vadhús eltűnik, és fehérré változik, menjen el a paphoz, és ha a pap úgy látja, hogy a kiütés fehérré változott, mondja ki a pap, hogy a kiütéses tiszta lett; akkor tiszta ő. Ha valakinek a bőrén fekély volt, de begyógyult, és a fekély helyén fehér daganat, vagy rózsaszínű folt támad, mutassa meg magát a papnak. Ha úgy látja a pap, hogy a felülete mélyebben van a bőrnél, a szőre pedig fehérré változott, akkor mondja ki a pap, hogy tisztátalan. Poklos kiütés az, amely a fekélyből fejlődött ki. De ha a pap úgy látja, hogy nincs benne fehér szőr, és nincs mélyebben a bőrnél, sőt meghalványodott, akkor különítse el a pap hét napig. De ha nyilvánvalóan tovább terjedt a bőrén, mondja ki róla a pap, hogy tisztátalan: kiütés az. Ha viszont megmaradt a fehér folt a helyén, és nem terjedt tovább, akkor gyógyuló fekély az. Mondja ki róla a pap, hogy tiszta. Ha pedig valakinek a bőrén égési seb támad, és a seb vadhúsa rózsaszínű vagy fehér folttá lesz, nézze meg a pap. És ha a fehér foltban a szőr fehérré változott, felülete pedig belemélyed a bőrbe, akkor a sebből fejlődött poklosság az. Mondja ki a pap, hogy tisztátalan, mert poklos kiütés az. De ha úgy látja a pap, hogy nincs a fehér foltban fehér szőr, és nincs mélyebben a bőrnél, sőt meghalványodott, akkor különítse el a pap hét napig. A hetedik napon nézze meg a pap, és ha a folt nyilvánvalóan tovább terjedt a bőrön, akkor mondja ki róla a pap, hogy tisztátalan. Poklos kiütés az. Ha viszont megmaradt a helyén a fehér folt, nem terjedt tovább a bőrön, sőt meghalványodott, akkor csak az égési seb daganata az. Mondja ki róla a pap, hogy tiszta, mert gyógyuló égési seb az. Ha egy férfinak vagy asszonynak kiütés támad a fején vagy a szakállában, nézze meg a pap a kiütést. Ha a felülete belemélyed a bőrbe, és a szőr sárgás és vékony, akkor mondja ki róla a pap, hogy tisztátalan. Ótvar az, a fejnek vagy a szakállnak a poklossága. De ha úgy látja a pap, hogy az ótvaros kiütés felülete nem mélyed bele a bőrbe, és nincs benne fekete szőr, akkor különítse el a pap hét napig azt, akinek ótvaros kiütése van. A hetedik napon nézze meg a pap a kiütést, és ha nem terjedt tovább az ótvar, nincs benne sárgás szőr, és az ótvar felülete nem mélyed bele a bőrbe, akkor borotválkozzék meg, de az ótvart ne borotválja le, a pap pedig másodszor is különítse el hét napig az ótvaros embert. A hetedik napon nézze meg a pap az ótvaros embert. Ha az ótvar nem terjedt tovább a bőrön, és a felülete sem mélyed bele a bőrbe, akkor mondja ki róla a pap, hogy tiszta. Az pedig mossa ki a ruháját, és tiszta lesz. De ha az ótvar nyilvánvalóan tovább terjed a bőrön azután, hogy tisztának mondták őt, akkor nézze meg a pap, és ha csakugyan terjedt az ótvar a bőrön, akkor nem is kell a papnak a sárgás szőrt kutatnia: tisztátalan az. Ha viszont szerinte megállapodott az ótvar, és fekete szőr sarjadt benne, akkor meggyógyult az ótvar, tiszta ő, mondja ki róla a pap, hogy tiszta. Ha egy férfinak vagy asszonynak a bőrén foltok támadnak, fehér foltok, akkor nézze meg a pap, és ha a bőrükön a foltok halvány fehérek, a bőrön fakadt sömör az, tiszta az. Ha valakinek kihullik a haja, kopasz az, tiszta. Ha elöl hullik ki a haja, a homlokán kopasz, de tiszta. De ha az egészen kopasz, vagy a homlokán kopasz fejen rózsaszínű kiütés támad, kiütéses poklosság az, az egészen kopasz, vagy a homlokán kopasz fejen. Ha úgy látja a pap, hogy a kiütéses daganat rózsaszínű a kopasz fejen vagy a felkopaszodott homlokon, amilyen a test bőrének a poklos felülete, poklos az is, tisztátalan. Okvetlenül mondja ki róla a pap, hogy tisztátalan, a fején levő kiütés miatt. A poklos embernek pedig, akin kiütés van, legyen a ruhája tépett, a haja gondozatlan, takarja el a bajuszát, és ezt kiáltsa: tisztátalan, tisztátalan! Tisztátalan mindaddig, amíg rajta van a kiütés, tisztátalan ő. Egyedül lakjék, a táboron kívül legyen a lakása. Ha valamilyen ruhán támad poklos kiütés: gyapjúruhán vagy lenruhán, lenvásznon vagy gyapjúszöveten, és bőrön vagy akármilyen bőrkészítményen, ha az a kiütés zöldes vagy pirosas a ruhán, bőrön, vásznon, szöveten vagy bármilyen bőrholmin, poklos kiütés az, mutassák meg a papnak. Nézze meg a pap a kiütést, és különítse el a kiütéses holmit hét napig. A hetedik napon nézze meg a kiütéses holmit, és ha terjed a kiütés a ruhán, vásznon, szöveten vagy bőrön, bárminek dolgozták is fel azt a bőrt: rosszindulatú poklosság az a kiütés, tisztátalan. El kell égetni azt a ruhát vagy vásznat, a gyapjú- vagy lenszövetet és minden bőrholmit, amelyen a kiütés van, mert rosszindulatú poklosság az. Tüzeljék el! De ha úgy látja a pap, hogy nem terjedt tovább a kiütés a ruhán, vásznon, szöveten és bármilyen bőrholmin, akkor parancsolja meg a pap, hogy mossák ki a kiütéses holmit, és különítse el újabb hét napig. Ha kimosták a kiütéses holmit, és a pap úgy látja, hogy a kiütés nem változtatta meg a színét, még ha nem terjedt is tovább a kiütés: tisztátalan az. El kell tüzelni. Foltosodás az, akár a visszáján van, akár a színén. De ha a pap úgy látja, hogy meghalványodott a kiütés a mosás után, akkor vágja ki azt a ruhából, bőrből, vászonból vagy szövetből. Ha pedig még mindig mutatkozik a ruhán, vásznon, szöveten vagy bármilyen bőrholmin ilyesmi, akkor kiújuló poklosság az. El kell égetni, amin ilyen kiütés van. Az olyan kimosott ruhát, vásznat, szövetet vagy bármilyen bőrholmit, amelyről eltűnt a kiütés, újból ki kell mosni, és akkor tiszta lesz. Ez a gyapjú- vagy lenruhán, vásznon, szöveten vagy bármilyen bőrholmin levő poklos kiütés törvénye. Ennek az alapján mondják tisztának vagy tisztátalannak.
3 Mózes 13:1-59 Revised Hungarian Bible (RÚF)
Azután így beszélt Mózeshez és Áronhoz az ÚR: Ha egy embernek a bőrén daganat, var vagy fehér folt támad, és poklos kiütés lesz belőle a bőrén, akkor vigyék el Áron paphoz vagy a fiai közül valamelyik paphoz. Nézze meg a pap a bőrén levő kiütést, és ha a szőr a kiütésben kifehéredett, és a kiütés felülete bemélyed a bőrébe, akkor az poklos kiütés. Ha ezt látja a pap, mondja ki, hogy tisztátalan. Ha fehér folt van a bőrén, de a felülete nem mélyed bele a bőrébe, és a szőre sem fehéredett ki, akkor különítse el a pap a kiütéses embert hét napig. A hetedik napon nézze meg a pap, és ha úgy látja, hogy a kiütés megállapodott, és nem terjedt tovább a kiütés a bőrön, akkor különítse el a pap másodszor is hét napig. A hetedik napon nézze meg a pap másodszor is, és ha a kiütés elhalványodott, és nem terjedt tovább a kiütés a bőrön, akkor mondja ki a pap, hogy tiszta, csak varasodás az. Mossa ki a ruháit, és tiszta lesz. De ha a varasodás mégiscsak továbbterjed a bőrön, miután megmutatta magát a papnak azért, hogy tisztának mondják, akkor mutassa meg magát újból a papnak. Ha a pap úgy látja, hogy a varasodás továbbterjedt a bőrön, akkor mondja ki a pap, hogy tisztátalan: poklosság az. Ha poklos kiütés támad egy emberen, vigyék el a paphoz. Ha a pap úgy látja, hogy fehér daganat van a bőrön, és amiatt a szőr kifehéredett, a daganatban pedig vadhús van, akkor idült poklosság az a bőrén; mondja ki tehát a pap, hogy tisztátalan. Ne is különítse el, mert tisztátalan. De ha annyira fejlődik a poklosság a bőrön, hogy egészen elborítja a poklosság a kiütésesnek a bőrét tetőtől talpig, bárhol nézi is a pap, ha tehát úgy látja a pap, hogy egészen elborította a poklosság annak a testét, akkor mondja ki, hogy tiszta az a kiütéses. Tiszta, mert egészen kifehéredett. Csak amikor vadhús mutatkozik rajta, akkor tisztátalan. Ha meglátja a pap a vadhúst, akkor mondja ki, hogy tisztátalan. A vadhús tisztátalan: poklosság az. De ha a vadhús eltűnik és kifehéredik, menjen el a paphoz, és ha a pap úgy látja, hogy a kiütés kifehéredett, mondja ki a pap, hogy a kiütéses tiszta lett; ő akkor tiszta. Ha valakinek a bőrén fekély volt, de begyógyult, és a fekély helyén fehér daganat vagy rózsaszínű folt támad, mutassa meg magát a papnak. Ha úgy látja a pap, hogy a felülete mélyebben van a bőrnél, a szőre pedig kifehéredett, akkor mondja ki a pap, hogy tisztátalan. Poklos kiütés az, amely a fekélyből fejlődött ki. De ha a pap úgy látja, hogy nincs benne fehér szőr, és nincs mélyebben a bőrnél, sőt halványabb is lett, akkor különítse el a pap hét napig. De ha mégiscsak továbbterjedt a bőrén, mondja ki róla a pap, hogy tisztátalan: kiütés az. Ha viszont megmaradt a fehér folt a helyén, és nem terjedt tovább, akkor gyógyuló fekély az. Mondja ki róla a pap, hogy tiszta. Ha pedig valakinek a bőrén égési seb támad, és a seb vadhúsa rózsaszínű vagy fehér foltot képez, nézze meg a pap. És ha a fehér foltban a szőr kifehéredett, felülete pedig belemélyed a bőrbe, akkor poklosság az, amely a sebből fejlődött ki. Mondja ki a pap, hogy tisztátalan, mert poklos kiütés az. De ha úgy látja a pap, hogy nincs a fehér foltban fehér szőr, és nincs mélyebben a bőrnél, sőt halványabbá is vált, akkor különítse el a pap hét napig. A hetedik napon nézze meg a pap, és ha a folt mégiscsak továbbterjedt a bőrön, akkor mondja ki róla a pap, hogy tisztátalan. Poklos kiütés az. Ha viszont megmaradt a helyén a fehér folt, nem terjedt tovább a bőrön, sőt halványabbá is változott, akkor csak az égési seb daganata az. Mondja ki róla a pap, hogy tiszta, mert gyógyuló égési seb az. Ha egy férfinak vagy asszonynak kiütés támad a fejbőrén vagy a szakállában, nézze meg a pap a kiütést. És ha a felülete belemélyed a bőrbe, a szőr vagy a haj pedig sárgás és vékony, akkor mondja ki róla a pap, hogy tisztátalan. Ótvar az, a fejbőrnek vagy a szakállnak a poklossága. De ha a pap úgy látja, hogy az ótvaros kiütés felülete nem mélyed bele a bőrbe, és nincs benne fekete szőr vagy haj, akkor különítse el a pap hét napig azt, akinek ótvaros kiütése van. A hetedik napon nézze meg a pap a kiütést, és ha nem terjedt tovább az ótvar, nincs benne sárgás szőr vagy haj, és az ótvar felülete nem mélyed bele a bőrbe, akkor borotváltassa le a fejét, de az ótvart ne borotválja le. A pap pedig másodszor is különítse el hét napig az ótvaros embert. A hetedik napon nézze meg a pap az ótvaros embert. És ha az ótvar nem terjedt tovább a bőrön, és a felülete sem mélyed bele a bőrbe, akkor mondja ki róla a pap, hogy tiszta. Az pedig mossa ki a ruháját, és tiszta lesz. De ha az ótvar mégiscsak továbbterjed a bőrön, miután tisztának mondták ki őt, akkor nézze meg a pap. És ha csakugyan továbbterjedt az ótvar a bőrön, akkor nem is kell a papnak a sárgás szőrt vagy hajat keresnie: tisztátalan az. Ha viszont úgy látja, hogy megállapodott az ótvar, és fekete szőr vagy haj sarjadt benne, akkor meggyógyult az ótvar. Az illető tiszta: mondja ki a pap, hogy tiszta. Ha egy férfinak vagy asszonynak a bőrén foltok támadnak, fehér foltok, akkor nézze meg a pap, és ha a bőrükön a foltok halvány fehérek, sömör az, amely a bőrön fakadt; az illető tiszta. Ha valakinek kihullik a haja, úgyhogy kopasz lesz a feje tetején, tiszta az. Ha elöl hullik ki a haja, úgyhogy a homlokánál lesz kopasz, tiszta az. De ha a feje tetején vagy a homlokánál levő kopasz részen rózsaszínű kiütés támad, akkor kiütéses poklosság az, amely a feje tetején vagy a homlokán levő kopasz részen fejlődött ki. Ha úgy látja a pap, hogy a kitüremkedő kiütés a fejtetőn vagy a homloknál levő kopaszságon rózsaszínű, mint a test bőrének poklos felülete, akkor az illető poklos, tisztátalan. Mondja ki róla a pap, hogy tisztátalan a fején levő kiütés miatt. A poklos embernek pedig, akin kiütés van, legyen a ruhája megszaggatva, a haja gondozatlan, takarja el a bajuszát, és ezt kiabálja: Tisztátalan, tisztátalan! Tisztátalan mindaddig, amíg rajta van a kiütés. Tisztátalan: elkülönítve lakjék, a táboron kívül legyen a lakása. Ha valamilyen ruhán támad poklos kiütés: gyapjúruhán vagy lenruhán, lenvásznon vagy gyapjúszöveten, bőrön vagy akármilyen bőrkészítményen, ha az a kiütés zöldes vagy pirosas a ruhán, a bőrön, a vásznon, a szöveten vagy bármilyen bőrholmin, az poklos kiütés: mutassák meg a papnak. Nézze meg a pap a kiütést, és különítse el a kiütéses holmit hét napig. A hetedik napon nézze meg a kiütést, és ha továbbterjedt a kiütés a ruhán, a vásznon, a szöveten vagy a bőrön vagy bármin, amit bőrből készítettek: rosszindulatú poklosság az a kiütés, tisztátalan az. El kell égetni azt a ruhát vagy vásznat, a gyapjú- vagy lenszövetet és minden bőrholmit, amelyen a kiütés van, mert rosszindulatú poklosság az. Égessék el azt! De ha úgy látja a pap, hogy nem terjedt tovább a kiütés a ruhán, vásznon, szöveten és bármilyen bőrholmin, akkor parancsolja meg a pap, hogy mossák ki a kiütéses holmit, és különítse el újabb hét napig. Ha kimosták a kiütéses holmit, és a pap úgy látja, hogy a kiütés színe nem változott, még ha nem terjedt is tovább a kiütés: tisztátalan az. El kell égetni. Foltosodás az, akár a visszáján van, akár a színén. De ha a pap úgy látja, hogy a mosás után halványabb lett a kiütés, akkor vágja ki azt a ruhából, a bőrből, a vászonból vagy a szövetből. Ha pedig ismét kiütés mutatkozik a ruhán, a vásznon, a szöveten vagy bármilyen bőrholmin, akkor kiújuló poklosság az. El kell azt égetni, amin ilyen kiütés van. Az olyan kimosott ruhát, vásznat, szövetet vagy bármilyen bőrholmit pedig, amelyről eltűnt a kiütés, újból ki kell mosni, és akkor tiszta lesz. Ez a gyapjú- vagy lenruhán, vásznon, szöveten vagy bármilyen bőrholmin levő poklos kiütés törvénye; ennek alapján kell tisztának vagy tisztátalannak nyilvánítani.