3Mózes 13:1-59

Azután így beszélt az Úr Mózeshez és Áronhoz: Ha egy embernek a bőrén daganat, var, vagy fehér folt támad, és poklos kiütés lesz belőle a bőrén, akkor vigyék el Áron paphoz vagy a fiai közül valamelyik paphoz. Nézze meg a pap a bőrén levő kiütést, és ha a szőr a kiütésben fehérré változott, és a kiütés felülete bemélyed a bőrébe, akkor poklos kiütés az. Ha ezt látja a pap, mondja ki, hogy tisztátalan. Ha fehér folt van a bőrén, de a felülete nem mélyed bele a bőrébe, és a szőre sem változik fehérré, akkor különítse el a pap a kiütéses embert hét napig. A hetedik napon nézze meg a pap, és ha szerinte a kiütés megállapodott, és nem terjedt tovább a kiütés a bőrön, akkor különítse el a pap másodszor is hét napig. A hetedik napon nézze meg a pap másodszor is, és ha a kiütés elhalványodott, és nem terjedt tovább a kiütés a bőrön, akkor mondja ki a pap, hogy tiszta; csak varasodás az. Mossa ki a ruháit, és tiszta lesz. De ha a varasodás nyilvánvalóan tovább terjed a bőrön, miután megmutatta magát a papnak azért, hogy tisztának mondják, akkor mutassa meg magát újból a papnak. Ha a pap úgy látja, hogy a varasodás tovább terjedt a bőrön, akkor mondja ki a pap, hogy tisztátalan: poklosság az. Ha poklos kiütés támad egy emberen, vigyék el a paphoz. Ha a pap úgy látja, hogy fehér daganat van a bőrön, és az a szőrt fehérré változtatta, a daganatban pedig vadhús van, akkor idült poklosság az a bőrén, mondja ki tehát a pap, hogy tisztátalan. Ne is különítse el, mert tisztátalan. De ha annyira fejlődik a poklosság a bőrön, hogy egészen elborítja a poklosság a kiütésesnek a bőrét, tetőtől talpig, bárhol nézi is a pap, ha tehát úgy látja a pap, hogy egészen elborította a poklosság annak a testét, akkor mondja ki, hogy tiszta az a kiütéses. Tiszta, mert egészen fehérré változott. Csak amikor vadhús mutatkozik rajta, akkor tisztátalan. Ha meglátja a pap a vadhúst, akkor mondja ki, hogy tisztátalan. A vadhús tisztátalan: poklosság az. De ha a vadhús eltűnik, és fehérré változik, menjen el a paphoz, és ha a pap úgy látja, hogy a kiütés fehérré változott, mondja ki a pap, hogy a kiütéses tiszta lett; akkor tiszta ő. Ha valakinek a bőrén fekély volt, de begyógyult, és a fekély helyén fehér daganat, vagy rózsaszínű folt támad, mutassa meg magát a papnak. Ha úgy látja a pap, hogy a felülete mélyebben van a bőrnél, a szőre pedig fehérré változott, akkor mondja ki a pap, hogy tisztátalan. Poklos kiütés az, amely a fekélyből fejlődött ki. De ha a pap úgy látja, hogy nincs benne fehér szőr, és nincs mélyebben a bőrnél, sőt meghalványodott, akkor különítse el a pap hét napig. De ha nyilvánvalóan tovább terjedt a bőrén, mondja ki róla a pap, hogy tisztátalan: kiütés az. Ha viszont megmaradt a fehér folt a helyén, és nem terjedt tovább, akkor gyógyuló fekély az. Mondja ki róla a pap, hogy tiszta. Ha pedig valakinek a bőrén égési seb támad, és a seb vadhúsa rózsaszínű vagy fehér folttá lesz, nézze meg a pap. És ha a fehér foltban a szőr fehérré változott, felülete pedig belemélyed a bőrbe, akkor a sebből fejlődött poklosság az. Mondja ki a pap, hogy tisztátalan, mert poklos kiütés az. De ha úgy látja a pap, hogy nincs a fehér foltban fehér szőr, és nincs mélyebben a bőrnél, sőt meghalványodott, akkor különítse el a pap hét napig. A hetedik napon nézze meg a pap, és ha a folt nyilvánvalóan tovább terjedt a bőrön, akkor mondja ki róla a pap, hogy tisztátalan. Poklos kiütés az. Ha viszont megmaradt a helyén a fehér folt, nem terjedt tovább a bőrön, sőt meghalványodott, akkor csak az égési seb daganata az. Mondja ki róla a pap, hogy tiszta, mert gyógyuló égési seb az. Ha egy férfinak vagy asszonynak kiütés támad a fején vagy a szakállában, nézze meg a pap a kiütést. Ha a felülete belemélyed a bőrbe, és a szőr sárgás és vékony, akkor mondja ki róla a pap, hogy tisztátalan. Ótvar az, a fejnek vagy a szakállnak a poklossága. De ha úgy látja a pap, hogy az ótvaros kiütés felülete nem mélyed bele a bőrbe, és nincs benne fekete szőr, akkor különítse el a pap hét napig azt, akinek ótvaros kiütése van. A hetedik napon nézze meg a pap a kiütést, és ha nem terjedt tovább az ótvar, nincs benne sárgás szőr, és az ótvar felülete nem mélyed bele a bőrbe, akkor borotválkozzék meg, de az ótvart ne borotválja le, a pap pedig másodszor is különítse el hét napig az ótvaros embert. A hetedik napon nézze meg a pap az ótvaros embert. Ha az ótvar nem terjedt tovább a bőrön, és a felülete sem mélyed bele a bőrbe, akkor mondja ki róla a pap, hogy tiszta. Az pedig mossa ki a ruháját, és tiszta lesz. De ha az ótvar nyilvánvalóan tovább terjed a bőrön azután, hogy tisztának mondták őt, akkor nézze meg a pap, és ha csakugyan terjedt az ótvar a bőrön, akkor nem is kell a papnak a sárgás szőrt kutatnia: tisztátalan az. Ha viszont szerinte megállapodott az ótvar, és fekete szőr sarjadt benne, akkor meggyógyult az ótvar, tiszta ő, mondja ki róla a pap, hogy tiszta. Ha egy férfinak vagy asszonynak a bőrén foltok támadnak, fehér foltok, akkor nézze meg a pap, és ha a bőrükön a foltok halvány fehérek, a bőrön fakadt sömör az, tiszta az. Ha valakinek kihullik a haja, kopasz az, tiszta. Ha elöl hullik ki a haja, a homlokán kopasz, de tiszta. De ha az egészen kopasz, vagy a homlokán kopasz fejen rózsaszínű kiütés támad, kiütéses poklosság az, az egészen kopasz, vagy a homlokán kopasz fejen. Ha úgy látja a pap, hogy a kiütéses daganat rózsaszínű a kopasz fejen vagy a felkopaszodott homlokon, amilyen a test bőrének a poklos felülete, poklos az is, tisztátalan. Okvetlenül mondja ki róla a pap, hogy tisztátalan, a fején levő kiütés miatt. A poklos embernek pedig, akin kiütés van, legyen a ruhája tépett, a haja gondozatlan, takarja el a bajuszát, és ezt kiáltsa: tisztátalan, tisztátalan! Tisztátalan mindaddig, amíg rajta van a kiütés, tisztátalan ő. Egyedül lakjék, a táboron kívül legyen a lakása. Ha valamilyen ruhán támad poklos kiütés: gyapjúruhán vagy lenruhán, lenvásznon vagy gyapjúszöveten, és bőrön vagy akármilyen bőrkészítményen, ha az a kiütés zöldes vagy pirosas a ruhán, bőrön, vásznon, szöveten vagy bármilyen bőrholmin, poklos kiütés az, mutassák meg a papnak. Nézze meg a pap a kiütést, és különítse el a kiütéses holmit hét napig. A hetedik napon nézze meg a kiütéses holmit, és ha terjed a kiütés a ruhán, vásznon, szöveten vagy bőrön, bárminek dolgozták is fel azt a bőrt: rosszindulatú poklosság az a kiütés, tisztátalan. El kell égetni azt a ruhát vagy vásznat, a gyapjú- vagy lenszövetet és minden bőrholmit, amelyen a kiütés van, mert rosszindulatú poklosság az. Tüzeljék el! De ha úgy látja a pap, hogy nem terjedt tovább a kiütés a ruhán, vásznon, szöveten és bármilyen bőrholmin, akkor parancsolja meg a pap, hogy mossák ki a kiütéses holmit, és különítse el újabb hét napig. Ha kimosták a kiütéses holmit, és a pap úgy látja, hogy a kiütés nem változtatta meg a színét, még ha nem terjedt is tovább a kiütés: tisztátalan az. El kell tüzelni. Foltosodás az, akár a visszáján van, akár a színén. De ha a pap úgy látja, hogy meghalványodott a kiütés a mosás után, akkor vágja ki azt a ruhából, bőrből, vászonból vagy szövetből. Ha pedig még mindig mutatkozik a ruhán, vásznon, szöveten vagy bármilyen bőrholmin ilyesmi, akkor kiújuló poklosság az. El kell égetni, amin ilyen kiütés van. Az olyan kimosott ruhát, vásznat, szövetet vagy bármilyen bőrholmit, amelyről eltűnt a kiütés, újból ki kell mosni, és akkor tiszta lesz. Ez a gyapjú- vagy lenruhán, vásznon, szöveten vagy bármilyen bőrholmin levő poklos kiütés törvénye. Ennek az alapján mondják tisztának vagy tisztátalannak.