Jób 33:8-27Megosztás

Jób 33:8-27 Revised Hungarian Bible (RÚF)

Te azt mondtad fülem hallatára, és én hallottam hangos szavaidat: „Tiszta vagyok, vétség nélkül, ártatlan vagyok, nincs bűnöm, Isten mégis talál bennem kivetnivalót, ellenségének tekint engem, béklyót tett a lábamra, szemmel tartja minden ösvényemet.” Erre azt felelem, hogy nincsen igazad, mert nagyobb az Isten a halandó embernél. Miért vádoltad azzal, hogy egyetlen szóra sem felel? Hiszen szól az Isten így is meg úgy is, de az emberek nem törődnek vele. Álomban, éjszakai látomásban, amikor mély álomba merül az ember, vagy a fekvőhelyén szendereg, akkor ad kijelentést az embernek, és intelmeit pecsétjével hitelesíti. Így téríti el az embert a rossz cselekedettől, és így óvja meg őt a kevélységtől. Így akarja lelkét megóvni a sírtól, és életét, hogy ne döfje át fegyver. Így fegyelmezi betegágyán fájdalommal és csontjainak szüntelen háborgásával. Megutáltatja vele az ételt, lelkével kedvenc eledelét. Lesoványodik, húsa már alig látható, azelőtt nem látható csontjai kiállnak. Közeledik lelke a sírgödörhöz és élete a halottakhoz. Ha van mellette egy angyal a sok közül, aki közvetít feléje, és megmondja az embernek kötelességét, akkor könyörül rajta Isten, és ezt mondja: Váltsd ki, hogy ne jusson a sírba, elfogadom a váltságdíjat! Hadd duzzadjon teste az ifjúi erőtől, térjen vissza ismét fiatalsága! Istenhez könyörög, és ő kegyelmes lesz hozzá, megengedi, hogy arcát örvendezve nézze, és újból elfogadja a halandót igaznak. Ő pedig énekben mondja el az embereknek: Vétkeztem, mert görbévé tettem az egyenest, de Isten nem eszerint fizetett meg nekem.

Jób 33:8-27 2012 HUNGARIAN BIBLE: EASY-TO-READ VERSION (EFO)

Jób, te azt mondtad, s ezt saját fülemmel hallottam: »Tiszta vagyok és ártatlan, nem terhel semmi bűn, lelkiismeretem tiszta, nem tettem semmi rosszat, Isten mégis ellenem fordult, úgy bánik velem, mint ellenségével! Kalodába zárta lábamat, szemmel tartja minden lépésemet.« Lásd, azt mondom, ebben nincs igazad, mert Isten nagyobb az embernél! Azért perelsz vele, mert nem ad számot neked, s kérdéseidre nem felel? Pedig szól hozzánk Isten sokféleképpen, szól, nem csak egyszer, de többször is! Csakhogy nem értjük, vagy nem törődünk vele! Szól hozzád álmodban, éjjeli látomásban, mikor mély álom száll rád, vagy mikor ébredezel. Megnyitja füledet ilyenkor, majd figyelmeztetését megpecsételi jelekkel, hogy ha rosszat tervezel, eltérítsen attól, hogy visszatartson a büszkeségtől, hogy megóvja lelked a haláltól, életed a gyilkos dárdadöféstől. Szól hozzád, mikor betegen fekszel, mikor fájdalommal fegyelmez, és csontjaidban érzed a figyelmeztetést. Mikor már a kenyeret sem kívánod, kedvenc ételedtől is undorral fordulsz el, mikor annyira lesoványodsz, hogy csontjaid is kilátszanak, mikor lelked már közeleg a pusztítóhoz, életed ahhoz, aki azt majd kioltja. Akkor, ha van melletted magyarázó angyal, egy az ezer közül, hogy megmutassa az igazsághoz vezető utat, akkor Isten megkönyörül rajtad, és azt mondja: »Szabadítsd meg őt a haláltól, mert váltságdíjat találtam számára!« Akkor tested megújul, ismét megerősödsz, s újra kezded fiatalságodat. Imádkozol, Isten újra kegyelmébe vesz, örömmel járulsz elébe, ő helyreállít, és megint magához fogad. Te pedig énekelve mondod az embereknek: »Bizony vétkeztem, és letértem az igaz útról, Isten mégsem büntetett meg, pedig megérdemeltem volna.

Jób 33:8-27 Karoli Bible 1908 (HUNK)

Csak az imént mondtad fülem hallatára, hallottam a beszédnek hangját: Tiszta vagyok, fogyatkozás nélkül: mocsoktalan vagyok, bűn nincsen bennem. Ímé, vádakat talál ki ellenem, ellenségének tart engem! Békóba veti lábaimat, és őrzi minden ösvényemet. Ímé, ebben nincsen igazad – azt felelem néked – mert nagyobb az Isten az embernél! Miért perelsz vele? Azért, hogy egyetlen beszédedre sem felelt? Hiszen szól az Isten egyszer vagy kétszer is, de nem ügyelnek rá! Álomban, éjjeli látomásban, mikor mély álom száll az emberre, és mikor ágyasházokban szenderegnek; Akkor nyitja meg az emberek fülét, és megpecsételi megintetésökkel. Hogy eltérítse az embert a rossz cselekedettől, és elrejtse a kevélységet a férfi elől. Visszatartja lelkét a romlástól, és életét hogy azt fegyver ne járja át. Fájdalommal is bünteti az ő ágyasházában, és csontjainak szüntelen való háborgásával. Úgy, hogy az ő ínye undorodik az ételtől, és lelke az ő kedves ételétől. Húsa szemlátomást aszik le róla; csontjai, a melyeket látni nem lehetett, kiülnek. És lelke közelget a sírhoz, s élete a halál angyalaihoz. Ha van mellette magyarázó angyal, egy az ezer közül, hogy az emberrel tudassa kötelességét; És az Isten könyörül rajta, és azt mondja: Szabadítsd meg őt, hogy ne szálljon a sírba; váltságdíjat találtam! Akkor teste fiatal, erőtől duzzad, újra kezdi ifjúságának napjait. Imádkozik Istenhez és ő kegyelmébe veszi, hogy az ő színét nézhesse nagy örömmel, és az embernek visszaadja az ő igazságát. Az emberek előtt énekel és mondja: Vétkeztem és az igazat elferdítettem vala, de nem e szerint fizetett meg nékem

Jób 33:8-27 Magyar Bibliatársulat új fordítású Bibliája (HUNB)

Te azt mondtad fülem hallatára, és én hallottam hangos szavaidat: Tiszta vagyok, vétség nélkül, ártatlan vagyok, nincs bűnöm, Isten mégis talál bennem kifogásolnivalót, ellenségének tart engem, béklyót tett a lábamra, ellenőrzi minden ösvényemet. Erre azt felelem, hogy nincs igazad, mert Isten nagyobb a halandónál. Miért pereltél vele, hogy egyetlen szóra sem ad választ? Hiszen szól az Isten így is meg amúgy is, de nem törődnek vele. Álomban, éjszakai látomásban, amikor mély álomba merül az ember, vagy a fekvőhelyén szendereg, akkor ad kijelentést az embernek, és intelmeire pecsétet tesz. Így téríti el az embert a rossz cselekedettől, és így óvja meg az embert a kevélységtől. Így akarja megőrizni lelkét a sírtól, és életét, hogy ne döfje át fegyver. Így fegyelmezi fekvőhelyén fájdalommal és csontjainak szüntelen háborgásával. Megutáltatja vele az ételt, lelkével kedvenc eledelét. Húsa lesoványodik, alig látható, azelőtt nem látható csontjai kiállnak. Közeledik lelke a sírgödörhöz és élete a halottakhoz. Ha van mellette egy angyal a sok közül, aki közvetítőként melléáll, és megmondja az embernek kötelességét, akkor könyörül rajta Isten, és ezt mondja: Váltsd ki, hogy ne jusson a sírba, elfogadom a váltságdíjat! Teste duzzad az ifjúságtól, visszatér fiatalsága. Istenhez könyörög, és ő kegyelmes lesz hozzá, megengedi, hogy arcát örvendezve nézze, és újból elfogadja őt igaznak. Ő pedig énekben mondja el az embereknek: Vétkeztem, mert görbévé tettem az egyenest, de Isten nem eszerint fizetett meg nekem.