Ésaiás 24:1-23
Ésaiás 24:1-23 2012 HUNGARIAN BIBLE: EASY-TO-READ VERSION (EFO)
Nézzétek! Az Örökkévaló elpusztítja a földet, felforgatja, lakatlan pusztává teszi, s lakóit szétszórja mindenfelé. Olyanná lesz a közember, mint a pap. Szolga és ura nem különbözik többé, sem a szolgaleány és asszonya. Egyforma lesz akkor vevő és eladó, adós és hitelező, aki kölcsönkér, s aki kölcsönad. Bizony, elpusztul a föld, egészen elpusztul! Kifosztják, teljesen kifosztják, és csupasz pusztaság marad! Az Örökkévaló parancsolta így! Gyászol a föld, elhervad minden virága, gyászol az egész világ, lakossága megfogyatkozik, elsorvad a nagy vezetők ereje-hatalma is. Megrontották, beszennyezték lakói a földet, mivel az Örökkévaló tanításával nem törődtek, parancsainak nem engedtek, megtörték az örök szövetséget. Ezért átok emészti meg a földet, lakosai bűnhődnek bűneikért. Ezért megégnek a föld lakói, és csak kevesen maradnak meg. Gyászol a bor is, mert elszárad a szőlő, akik egykor vigadoztak, most csak sóhajtoznak. Elhallgat a csörgődob, megszűnik az örömteli zsivaj, nem szól a hárfa vidám hangja. Nincs többé baráti borozás, sem nótaszó, keserű lett még az édes aszúbor is. A városban teljes a zűrzavar, semmi sem működik, minden kaput bezártak, senki sem mer ki-, vagy bemenni. Az utcákon borért kiáltoznak, de minden öröm elszállt, minden vidámság elköltözött. Csak romok maradtak a városban, még a kapukat is szétzúzták. Így lesz az egész földön, szerte a világon a nemzetek között: mint az olajfa szedése után, vagy a szüret végén, mikor a maradék szőlőt szemezgetik. Nyugaton mégis ujjonganak, s az Örökkévaló nagyságát dicsérik hangosan. Dicsérjétek hát az Örökkévaló nevét keleten is, dicsérjétek Izráel Istenét, ti nemzetek, a tenger távoli partjain és szigetein! Még a föld széléről is imádat énekét hallani: „Dicsőség az Igazságos Istennek!” De én azt mondom: Jaj nekem! Végem van! Végem van! Mert a hitetlen áruló mindenkit becsap és elárul, hűtlenség hűtlenséget követ! A föld lakóit rettegés ejti csapdába, verembe esnek mindannyian. Mert aki menekül a veszedelem hírére, verembe esik. Aki a veremből kimászik, azt csapda fogja meg. Megnyílnak az ég zsilipjei, s a föld a gyökeréig megremeg. Bizony, egészen megromlik a föld, recsegve-ropogva inog, hevesen rázkódik, meghasad, s minden széthullik, ami rajta van. Tántorog a föld, mint a részeg, dülöngél, mint kunyhó a viharban. Lakóinak bűne nehezedik rá, ezért összedől, s nem kel fel többé soha. Azon a napon az Örökkévaló elszámol az ég seregével fenn a magasban, és számon kéri a földi királyokat lenn a földön. Összegyűjti, mint rabokat a börtönbe, s bezárja őket jó erősen. Hosszú idő után majd ismét előveszi, és megbünteti őket. Akkor elsápad a Hold, szégyenkezik a Nap, mert az Örökkévaló, a Seregek Ura trónra lép Sion hegyén, dicső királyként uralkodik vezetőivel együtt Jeruzsálemben.
Ésaiás 24:1-23 Karoli Bible 1908 (HUNK)
Ímé az Úr megüresíti a földet és elpusztítja azt, és elfordítja színét és elszéleszti lakóit! S olyan lesz a nép, mint a pap; a szolga, mint az ő ura; a szolgáló, mint asszonya; a vevő, mint az eladó; a kölcsönadó, mint a kölcsönkérő; a hitelező, mint az, a kinek hitelez; Megüresíttetvén megüresíttetik a föld, és elpusztíttatván elpusztíttatik; mert az Úr szólá e beszédet. Gyászol és megromol a föld, elhervad és megromol a földnek kereksége, elhervadnak a föld népének nagyjai. A föld megfertőztetett lakosai alatt, mert áthágták a törvényeket, a rendelést megszegték, megtörték az örök szövetséget. Ezért átok emészti meg a földet, és lakolnak a rajta lakók; ezért megégnek a földnek lakói, és kevés ember marad meg. Gyászol a must, elhervad a szőlő, és sóhajtnak minden vidám szívűek. Megszünt a dobok vidámsága, elcsöndesült az örvendők zajgása, a cziterának vídámsága megszünt. Énekléssel nem isznak bort; keserű a részegítő ital az ívónak; Rommá lőn az álnokság városa, bezároltatott minden ház, senki be nem mehet! Az utczákon panaszkodás hallik a bor miatt; minden öröm alkonyra szállt, a föld vígassága elköltözött. A városban csak pusztaság maradt és rommá zúzatott a kapu. Mert így lesz a föld közepette, a népek között, mint az olajfa megrázásakor, mint mezgérléskor, midőn a szüret elmult. Ők felemelik szavokat, ujjongnak, az Úr nagyságáért rivalgnak a tenger felől. Ezért dícsérjétek az Urat keleten, a tenger szigetein az Úrnak, Izráel Istenének nevét. A föld széléről énekeket hallánk: dicsőség az igaznak! S én mondék: végem van, végem van, jaj nékem! A hitetlenek hitetlenül cselekesznek és hitetlenséggel a hitetlenek hitetlenséget cselekesznek. Rettegés, verem és tőr vár rád földnek lakója! És lesz, hogy a ki fut a rettegésnek szavától, verembe esik, és a ki kijő a veremből, megfogatik a tőrben, mert az egek csatornái megnyílnak, és megrendülnek a föld oszlopai. Romlással megromol a föld, töréssel összetörik a föld, rengéssel megrendül a föld; Inogva meging a föld, miként a részeg, és meglódul, mint a kaliba, és reá nehezedik bűne és elesik; és nem kél fel többé! És lesz ama napon: meglátogatja az Úr a magasság seregét a magasságban, és a föld királyait a földön: És összegyűjtve összegyűjtetnek gödörbe, mint a foglyok, és bezáratnak tömlöczbe, és sok napok után meglátogattatnak. És elpirul a hold, és megszégyenül a nap, mikor a seregek Ura uralkodik Sion hegyén és Jeruzsálemben: s vénei előtt dicsőség lészen.
Ésaiás 24:1-23 Magyar Bibliatársulat új fordítású Bibliája (HUNB)
Az Úr elpusztítja, felforgatja a földet, feldúlja felszínét, szétszórja lakóit. Olyan lesz a köznép, mint a pap; a szolga, mint ura; a szolgáló, mint úrnője; az eladó, mint a vásárló; a kölcsönadó, mint a kölcsönkérő, és a hitelező, mint az adós. Teljesen elpusztul a föld, teljesen kifosztják. Az Úr jelentette ki ezt az igét. Gyászol, hervad a föld, elalél, hervad a világ, elalél a magas ég a földdel együtt. Gyalázatossá tették a földet lakói, mert megszegték a törvényeket, megmásították a rendelkezéseket, megszegték az örök szövetséget. Ezért átok emészti a földet, megbűnhődnek lakói. Ezért elfogynak a föld lakói, csak kevés ember marad meg. Gyászol a must, búsul a szőlő, és sóhajtoznak mind, akik jókedvűek voltak. Abbamaradt a vidám dobolás, megszűnt a zajos vigadozás, abbamaradt a vidám citeraszó. Nem borozgatnak nótaszó mellett, keserű az ital annak, aki issza. Romba dőlt, puszta a város, zárva van minden ház, nem lehet bemenni. Borért kiáltoznak az utcákon, bealkonyult minden örömnek, száműzve van a földről a vidámság. Pusztán maradt a város, romhalmaz van a kapu helyén. Mert olyasmi történik a földön, a népek között, mint amikor szüret után olajbogyót vernek, vagy szőlőt böngésznek. Azok hangos szóval ujjonganak az Úr fenségének, kiáltoznak a tenger felől. Világosság támadt, ezért dicsérjétek az Urat, az Úrnak, Izráel Istenének nevét a tenger szigetein! A föld széléről énekszót hallunk: Dicsőség az igaznak! De én ezt mondom: Végem van, végem van, jaj nekem! Csalnak a csalók, csalárdul csalnak a csalók! Rettegés, verem és kelepce fenyeget téged, föld lakója! Mert aki a rettentő hír elől menekül, verembe esik, és aki kijön a veremből, kelepcébe kerül. Megnyílnak a magas ég csatornái, és megrendülnek a föld alapjai. Recseg, ropog a föld, darabokra törik a föld, inogva reng a föld! Ide-oda tántorog a föld, mint a részeg, düledezik, mint a kunyhó! Ránehezedik vétke, és elesik, nem is kel föl többé. Azon a napon megbünteti az Úr a magasság seregét a magasságban, és a föld királyait a földön. Egy csomóba gyűjtik őket, mint foglyokat a verembe. Börtönbe zárják, és hosszú idő múlva megbüntetik őket. Elpirul a sápadt hold, szégyenkezik az izzó nap, mert a Seregek Ura lesz a király a Sion hegyén és Jeruzsálemben, és vénei előtt ragyog dicsősége.
Ésaiás 24:1-23 Revised Hungarian Bible (RÚF)
Az ÚR elpusztítja, felforgatja a földet, feldúlja felszínét, szétszórja lakóit. Olyan lesz a köznép, mint a pap; a szolga, mint ura; a szolgálóleány, mint úrnője; az eladó, mint a vásárló; a kölcsönadó, mint a kölcsönkérő, és a hitelező, mint az adós. Teljesen elpusztul a föld, teljesen kifosztják. – Az ÚR jelentette ki ezt az igét. Gyászol, hervad a föld, elalél, hervad a világ, elalél a magas ég a földdel együtt. Gyalázatossá tették lakói a földet, mert megszegték a törvényeket, megmásították a rendelkezéseket, megszegték az örök szövetséget. Ezért átok emészti a földet, megbűnhődnek lakói. Ezért elfogynak a föld lakói, úgyhogy csak kevés ember marad. Gyászol a must, búsul a szőlő, és sóhajtoznak mind, akik jókedvűek voltak. Abbamaradt a vidám dobolás, megszűnt a zajos vigadozás, abbamaradt a vidám citeraszó. Nem borozgatnak nótaszó mellett, keserű az ital annak, aki issza. Romba dőlt, puszta a város, zárva van minden ház, nem lehet bemenni. Borért kiáltoznak az utcákon, bealkonyult minden örömnek, száműzve van a földről a vidámság. Pusztán maradt a város, romhalmaz áll a kapu helyén. Mert olyasmi történik a földön, a népek között, mint amikor szüret után olajbogyót vernek, vagy szőlőt böngésznek. Azok hangosan ujjonganak az ÚR fenségének, kiáltoznak a tenger felől: Dicsérjétek ezért Keleten az URat, az ÚRnak, Izráel Istenének nevét a tenger szigetein! A föld széléről énekszót hallunk: Dicsőség az igaznak! De én ezt mondom: Végem van, végem van, jaj nekem! Csalnak a csalók, csalárdul csalnak a csalók! Rettegés, verem és kelepce fenyeget téged, föld lakója! Mert aki a rettentő hír elől menekül, verembe esik, és aki a veremből kimászik, kelepcébe jut. Megnyílnak odafönn az ég csatornái, és megrendülnek a föld alapjai. Recseg, ropog a föld, darabokra törik a föld, inogva reng a föld! Tántorog a föld, mint a részeg, düledezik, akár egy kunyhó. Ránehezedik a vétke, elesik, nem is kel föl többé. Azon a napon megbünteti az ÚR az ég seregeit odafönn a magasságban, és a föld királyait a földön. Összegyűjtik őket, ahogy a foglyokat gyűjtik a verembe. Börtönbe zárják, és hosszú idő múlva megbüntetik őket. Elpirul a sápadt hold, szégyenkezik az izzó nap, mert a Seregek URa lesz a király a Sion hegyén és Jeruzsálemben, és vénei előtt dicsőség ragyog.