Ézsaiás 24:1-23

Az Úr elpusztítja, felforgatja a földet, feldúlja felszínét, szétszórja lakóit. Olyan lesz a köznép, mint a pap; a szolga, mint ura; a szolgáló, mint úrnője; az eladó, mint a vásárló; a kölcsönadó, mint a kölcsönkérő, és a hitelező, mint az adós. Teljesen elpusztul a föld, teljesen kifosztják. Az Úr jelentette ki ezt az igét. Gyászol, hervad a föld, elalél, hervad a világ, elalél a magas ég a földdel együtt. Gyalázatossá tették a földet lakói, mert megszegték a törvényeket, megmásították a rendelkezéseket, megszegték az örök szövetséget. Ezért átok emészti a földet, megbűnhődnek lakói. Ezért elfogynak a föld lakói, csak kevés ember marad meg. Gyászol a must, búsul a szőlő, és sóhajtoznak mind, akik jókedvűek voltak. Abbamaradt a vidám dobolás, megszűnt a zajos vigadozás, abbamaradt a vidám citeraszó. Nem borozgatnak nótaszó mellett, keserű az ital annak, aki issza. Romba dőlt, puszta a város, zárva van minden ház, nem lehet bemenni. Borért kiáltoznak az utcákon, bealkonyult minden örömnek, száműzve van a földről a vidámság. Pusztán maradt a város, romhalmaz van a kapu helyén. Mert olyasmi történik a földön, a népek között, mint amikor szüret után olajbogyót vernek, vagy szőlőt böngésznek. Azok hangos szóval ujjonganak az Úr fenségének, kiáltoznak a tenger felől. Világosság támadt, ezért dicsérjétek az Urat, az Úrnak, Izráel Istenének nevét a tenger szigetein! A föld széléről énekszót hallunk: Dicsőség az igaznak! De én ezt mondom: Végem van, végem van, jaj nekem! Csalnak a csalók, csalárdul csalnak a csalók! Rettegés, verem és kelepce fenyeget téged, föld lakója! Mert aki a rettentő hír elől menekül, verembe esik, és aki kijön a veremből, kelepcébe kerül. Megnyílnak a magas ég csatornái, és megrendülnek a föld alapjai. Recseg, ropog a föld, darabokra törik a föld, inogva reng a föld! Ide-oda tántorog a föld, mint a részeg, düledezik, mint a kunyhó! Ránehezedik vétke, és elesik, nem is kel föl többé. Azon a napon megbünteti az Úr a magasság seregét a magasságban, és a föld királyait a földön. Egy csomóba gyűjtik őket, mint foglyokat a verembe. Börtönbe zárják, és hosszú idő múlva megbüntetik őket. Elpirul a sápadt hold, szégyenkezik az izzó nap, mert a Seregek Ura lesz a király a Sion hegyén és Jeruzsálemben, és vénei előtt ragyog dicsősége.