2 Mózes 38:1-24
2 Mózes 38:1-24 Karoli Bible 1908 (HUNK)
És megcsinálá azután az egészen égőáldozat oltárát sittim-fából; öt sing a hossza, öt sing a szélessége; négyszögű és három sing magas. És csinála hozzá szarvakat is, a négy szegletére; ő magából voltak a szarvai, és beborítá azt rézzel. Azután minden edényét is megcsinálá: a fazekakat, a lapátokat, a medenczéket, a villákat és a szenes serpenyőket; minden edényeit rézből csinálá. Csinála az oltárhoz hálóforma rostélyt is rézből, annak párkányzata alá, alulról a közepéig. Önte négy karikát is rézrostélynak négy szegletére, rúdtartókul. A rúdakat sittim-fából csinálá meg, és rézzel borítá be. És a rúdakat betolá az oltár oldalain levő karikákba, hogy azokon hordozhassák azt; deszkákból, üresre csinálá azt. Megcsinálá a mosdómedenczét is rézből, és annak lábát is rézből, a szolgálattevő asszonyok tükreiből, a kik a gyülekezet sátorának nyílása előtt szolgáltak. A pitvart is megcsinálá dél felől; a déli oldalon a pitvar szőnyege száz singnyi vala sodrott lenből. Azoknak húsz oszlopa, és húsz talpa rézből vala; az oszlopok horgai, és azoknak általkötői ezüstből. Észak felől is száz singnyi. Azoknak húsz oszlopa és húsz talpa rézből; az oszlopok horgai és általkötői ezüstből valának. Napnyugot felől pedig ötven sing szőnyeg vala. Azoknak tíz oszlopa és tíz talpa; az oszlopok horgai és általkötői ezüstből valának. A napkeleti oldalon is ötven singnyi. Egy felől tizenöt sing szőnyeg vala; három oszlopa és azoknak három talpa. És a másik felől is: a pitvar kapujától jobbra is, balra is tizenöt sing szőnyeg, és azoknak három oszlopa, három talpa. A pitvarnak minden szőnyege köröskörül sodrott lenből vala. Az oszlopok talpai rézből, az oszlopok horgai és általkötői pedig ezüstből valának, azoknak fejei ezüsttel beborítva. A pitvar oszlopait is mind ezüst általkötők övezték. A pitvar kapujának leple hímzőmunka vala, kék, és bíborpiros, és karmazsinszínű, és sodrott lenből; hossza húsz sing volt, magassága pedig szélességében öt sing, a pitvar szőnyegeinek megfelelőleg. Azoknak négy oszlopa és négy talpa rézből, horgai ezüstből valának; fejeiknek borítása, és általkötőik is ezüstből. A hajléknak és a pitvarnak szegei pedig köröskörűl mind rézből valának. Ezek a hajléknak, a bizonyság hajlékának részei, a mint megszámláltattak a Mózes meghagyásából, a Léviták szolgálatára, Ithamár, az Áron pap fia által. Bésaléel a Húr fiának, Urinak fia a Júda nemzetségéből, csinálta mind azt, a mit az Úr parancsolt vala Mózesnek. És vele együtt Aholiáb, Akhiszamák fia, Dán nemzetségéből a ki mester vala a faragásban, a kötő és hímzőmunkában, kék, és bíborpiros, és karmazsinszínű, és lenfonállal. Mind az az arany, a mely a munkára, a szenthelynek összes munkáira feldolgoztaték, ez az áldozati arany: huszonkilencz talentom, és hétszáz harmincz siklus vala, a szent siklus szerint.
2 Mózes 38:1-24 Magyar Bibliatársulat új fordítású Bibliája (HUNB)
Azután elkészítette az égőáldozati oltárt akácfából négyzet alakúra, öt könyök hosszúra és öt könyök szélesre, és három könyök volt a magassága. Készített szarvakat a négy sarkára, vele egy darabból voltak a szarvak, és bevonta rézzel. Azután elkészítette az oltár egész fölszerelését: a fazekakat, a lapátokat, hintőedényeket, villákat és szenesserpenyőket. Az egész fölszerelést rézből készítette el. Készített az oltárhoz hálószerű rézrácsozatot a perem alá, amely a közepéig ért le. Öntött négy karikát a rézrácsozat négy végére rúdtartókul. Elkészítette a rudakat akácfából, és bevonta rézzel. Bedugta a rudakat az oltár oldalain levő karikákba, hogy hordozható legyen. Deszkákból készítette azt, belül üresre. Elkészítette a rézmedencét is, amelynek az állványa is rézből volt, azoknak az asszonyoknak a fémtükreiből, akik a kijelentés sátrának bejáratánál szolgáltak. Elkészítette az udvart is a déli oldalon, dél felé. Az udvar szőnyegfalai száz könyöknyi sodrott lenfonálból készültek. Húsz oszlopa és húsz réztalpa volt, de az oszlopok kampói és összekötői ezüstből voltak. Az északi oldal is száz könyöknyi volt, húsz oszloppal és húsz réztalppal. Az oszlopok kampói és összekötői ezüstből voltak. A nyugati oldalon ötven könyöknyi szőnyegfal volt tíz oszloppal és tíz talppal. Az oszlopok kampói és összekötői ezüstből voltak. A keleti oldal ötven könyök volt. Tizenöt könyök szőnyegfal volt az egyik oldalon, és annak három oszlopa és három talpa volt. A másik oldalon, az udvar kapujától jobbra is, balra is tizenöt könyöknyi szőnyegfal volt. Ennek is három oszlopa és három talpa volt. Az udvar minden szőnyegfala körös-körül sodrott lenfonálból készült. Az oszlopok talpai rézből, az oszlopok kampói és összekötői pedig ezüstből voltak. Az oszlopfőket is ezüsttel borították be. Az udvar összes oszlopát ezüsthuzal kötötte össze. Az udvar kapujának a függönye művészi módon volt kihímezve kék és piros bíborból, karmazsin fonálból és sodrott lenfonálból. A hossza húsz könyök, a magassága, vagyis a szélessége öt könyök volt az udvar szőnyegfalainak megfelelően. Négy oszlopuk és négy réztalpuk volt. Ezüstből voltak a kampóik; az oszlopfők és összekötők is ezüstből voltak. A hajlék és az udvar összes cöveke körös-körül rézből volt. Így vették számba a hajlékhoz, a bizonyság hajlékához felhasznált dolgokat, amelyeket Mózes parancsára számba kellett venni. A léviták feladata volt ez, Ítámárnak, Áron főpap fiának vezetésével. Becalél, Húr fiának, Úrínak a fia Júda törzséből, elkészítette mindazt, amit Mózesnek parancsolt meg az ÚR. Vele együtt dolgozott a Dán törzséből való Oholíáb, Ahíszámák fia, aki mesteri tervező és művész volt a kék és piros bíbor, a karmazsin és lenfonál feldolgozásában. A munkálatokhoz, a szentély egész munkálatához felhasznált összes arany ajándékul hozott arany volt: huszonkilenc talentum és hétszázharminc sekel, a szent sekel szerint.
2 Mózes 38:1-24 Revised Hungarian Bible (RÚF)
Azután elkészítette az égőáldozati oltárt akáciafából négyzet alakúra: öt könyök volt a hossza és öt könyök a szélessége, a magassága pedig három könyök volt. Készített szarvakat a négy sarkára, vele egy darabból voltak a szarvak, és bevonta az egészet rézzel. Azután elkészítette az oltár egész fölszerelését: a fazekakat, lapátokat, hintőedényeket, villákat és szenesserpenyőket. Az egész fölszerelést rézből készítette el. Készített az oltárhoz rostélyszerű rézrácsozatot a perem alá, amely annak a közepéig ért le. Öntött négy karikát a rézrácsozat négy sarkára rúdtartóknak. Elkészítette a rudakat akáciafából, és bevonta rézzel. Bedugta a rudakat az oltár oldalain levő karikákba, hogy hordozható legyen. Deszkákból készítette azt, belül üresre. Elkészítette a rézmedencét meg rézből egy állványt is hozzá azoknak az asszonyoknak a fémtükreiből, akik a kijelentés sátrának bejáratánál szolgáltak. Elkészítette az udvart is. A déli oldalon az udvar szőnyegfala sodrott lenfonálból készült, és száz könyök hosszú volt. Húsz oszlopa és húsz réztalpa volt; az oszlopok kampói és kapcsai ezüstből voltak. Az északi oldal is száz könyök volt, húsz oszloppal és húsz réztalppal; az oszlopok kampói és kapcsai ezüstből voltak. A nyugati oldalon ötven könyök szőnyegfal volt tíz oszloppal és tíz talppal; az oszlopok kampói és kapcsai ezüstből voltak. A keleti oldal ötven könyök volt. Tizenöt könyök szőnyegfal volt az egyik oldalon, és annak három oszlopa és három talpa volt. A másik oldalon, az udvar kapujától jobbra is, balra is tizenöt könyök szőnyegfal volt. Ennek is három oszlopa és három talpa volt. Az udvar egész szőnyegfala körös-körül sodrott lenfonálból készült. Az oszlopok talpai rézből, az oszlopok kampói és kapcsai pedig ezüstből voltak. Az oszlopfőket is ezüsttel borították be, és ezüsthuzallal volt összekötve az udvar összes oszlopa. Az udvar kapujának a függönye művészi módon kihímezve, kék és piros bíborból, karmazsin fonálból és sodrott lenfonálból készült. A hossza húsz könyök, a magassága pedig – az udvar szőnyegfala szélességének megfelelően – öt könyök volt. Négy oszlopuk és négy réztalpuk volt. Ezüstből voltak a kampóik; az oszlopfők és összekötő huzaljaik is ezüstből voltak. A hajlék és az udvar összes cöveke körös-körül rézből volt. Ez a hajlékhoz, a bizonyság hajlékához felhasznált dolgok jegyzéke, melyet Mózes parancsára állítottak össze; a léviták feladata volt ez, Ítámárnak, Áron főpap fiának vezetésével. A Júda törzséből való Becalél, Húr fiának, Úrínak a fia elkészítette mindazt, amit Mózesnek megparancsolt az ÚR. Vele együtt dolgozott a Dán törzséből való Oholíáb, Ahíszámák fia, aki járatos volt mindenféle fa- és fémmunkában, értett a művészi szövéshez és hímzéshez kék és piros bíborból, karmazsin fonálból és lenfonálból. A munkálatokhoz, a szentély egész munkálatához felhasznált arany: az az arany, amelyet erre a célra felajánlottak, összesen huszonkilenc talentum és hétszázharminc sekel volt, a szent sekel szerint.
2 Mózes 38:1-24 2012 HUNGARIAN BIBLE: EASY-TO-READ VERSION (EFO)
Becalél elkészítette a négyzet alakú égőáldozati oltárt is sittim fából. Ennek széle-hossza 5, a magassága pedig 3 könyök volt. A négy sarkán egy-egy szarv emelkedett ki, de úgy, hogy az oltár és a szarvai egy darabból készültek. Az egész oltárt bronzlemezzel borította Becalél. Készített hozzá mindenféle használati eszközt is bronzból: edényeket, lapátokat, csészéket, villákat és parázs-serpenyőket. Készített egy bronzrostélyt, amelynek négy sarkán egy-egy vastag bronzkarika volt, hogy a hordozásra szolgáló rudakat abba illesszék. A rácsot az oltár belsejébe helyezte, hogy az félmagasságban helyezkedjen el. Az oltár hordozásához szolgáló sittim fa rudakat is bevonta bronzzal. A rudakat az oltár két átellenes oldalán lévő karikákba illesztette, így lehetett hordozni az oltárt. Az oltár alul-fölül nyitott volt, a fala pedig deszkákból készült. Elkészítette a mosdómedencét és az állványt is bronzból. Ehhez a bronzot azok az asszonyok ajándékozták, akik a Találkozás Sátorának bejáratánál szolgáltak: a saját bronztükreiket adták oda. Azután elkészítette Becalél a Szent Sátort körülvevő udvar kerítését finom fehér lenvászonból. A déli oldalon a kerítés 100 könyök hosszú volt, és 20 oszlop tartotta. Minden oszlop egy-egy bronztalpon állt. Az oszlopok tetején lévő horgok ezüstből készültek, és az összekötő rudakat is ezüsttel borították. Az északi oldal ugyanígy készült: 100 könyök hosszú volt, és 20 oszlop tartotta, amelyek bronztalpakon álltak. Ugyanolyanok voltak a horgok és az összekötő rudak is. A rövidebb nyugati oldal hossza 50 könyök volt, 10 oszloppal, egyébként ugyanolyan volt, mint a hosszú oldalak. A keleti oldalon szintén 50 könyök volt az udvar szélessége. Ennek az oldalnak a közepén volt a bejárat, és mellette jobbról-balról folytatódott a kerítés 15-15 könyök hosszúságban, 3-3 oszloppal, amelyek szintén bronztalpakon álltak. Az udvar kerítését körös-körül finom fehér lenvászonból készült függöny alkotta. Az udvar minden egyes oszlopának talpa bronzból készült, az oszlopfőket azonban ezüsttel borították be. Az oszlopokat a tetejükön körös-körül ezüsttel borított rudak kapcsolták össze. A keleti oldalon középen készült az udvar bejárata, amelyet függöny takart 20 könyök hosszúságban. A bejárat magassága ugyanúgy 5 könyöknyi volt, mint a kerítés magassága. A függöny finom fehér lenvászonból készült, amelynek díszítéséhez kék, bíborpiros és skarlátvörös színű fonalat használtak. A függönyt 4 oszlop tartotta, amelyek egy-egy bronztalpon álltak. Az oszlopfőket ezüsttel borították, és ezüstből készültek a függönyt tartó huzalok és horgok is. A Szent Sátor és a kerítés tartócövekei mind bronzból készültek. Mózes megparancsolta a lévitáknak, hogy vegyenek számba, és jegyezzenek föl mindent, amit a Szent Sátor, vagyis a Szövetség Sátora építéséhez fölhasználtak. Ítámár, Áron főpap fia vezetésével készítették a léviták ezt a leltárt. A Júda törzséből való Becalél (aki Húr fiának, Úrinak volt a fia) mindent úgy készített el, ahogyan az Örökkévaló azt Mózesnek megparancsolta. Segített Becalélnek a Dán törzséből való Oholíáb, Ahíszámák fia, aki kiválóan értett a tervezéshez és kivitelezéshez is. Mestere volt a famunkáknak, szövésnek és hímzésnek. Értett a finom lenvásznak készítéséhez, és a kék, bíborpiros és skarlátvörös színű fonállal való szövéshez és hímzéshez. A szent hely építése során fölhasznált aranyat teljes egészében Izráel népe gyűjtötte össze ajándékul. Ennek mennyisége 29 talentum és 730 sékel volt, a szent mérték szerint.