Zakariás 1:8-16

Ezt láttam az éjszaka: Valaki, egy vörös ló hátán ülve, a mirtuszfák között állt a völgyben, mögötte vörös, fakó és fehér lovak voltak. Ezt kérdeztem: Mik ezek, Uram? Egy angyal pedig, aki velem beszélt, ezt mondta nekem: Majd én megmagyarázom neked, hogy mik ezek. Ekkor megszólalt az, aki a mirtuszfák között állt, és ezt mondta: Ezeket az ÚR azért küldte, hogy járják be a földet. Megszólították az ÚR angyalát, aki a mirtuszfák között állt, és ezt mondták: Bejártuk a földet, és az egész föld nyugodt és békés. Az ÚR angyala erre azt mondta: Seregek URa! Mikor könyörülsz meg végre Jeruzsálemen és Júda városain? Hiszen már hetven éve tart a haragod! Az ÚR jóságos szavakkal, vigasztaló szavakkal válaszolt a velem beszélő angyalnak. A velem beszélő angyal pedig ezt mondta nekem: Hirdesd, hogy így szól a Seregek URa: Szánalomra indultam Jeruzsálem iránt és a Sion iránt, nagy-nagy szánalomra! És nagyon-nagyon haragszom az elbizakodott népekre, mert amikor én csak kicsit haragudtam, ők a teljes romláson fáradoztak. Azért ezt mondja az ÚR: Irgalommal fordulok Jeruzsálemhez, templomom fel fog épülni benne – így szól a Seregek URa –, és feszítenek még ki mérőzsinórt Jeruzsálemben.

Ingyenes olvasótervek és áhítatok a következő témában: Zakariás 1:8-16