De én féreg vagyok, nem ember,
gyaláznak az emberek, és megvet a nép.
Gúnyolódnak rajtam mind, akik látnak,
ajkukat biggyesztik, fejüket csóválják:
Az ÚRra bízta magát,
mentse hát meg őt,
szabadítsa meg, hiszen kedvelte!
Te hoztál ki engem anyám méhéből,
biztonságba helyeztél anyám emlőin.
Már anyám ölében is
rád voltam utalva,
anyám méhében is
te voltál Istenem.
Ne légy tőlem távol,
mert közel van a baj,
és nincs, aki segítsen!
Hatalmas bikák vettek körül,
bekerítettek a básáni bivalyok.
Föltátották rám szájukat,
mint a marcangoló, ordító oroszlán.
Szétfolytam, mint a víz,
kificamodtak a csontjaim.
Szívem, mint a viasz,
megolvadt bensőmben.
Torkom kiszáradt, mint a cserép,
nyelvem az ínyemhez tapadt,
a halál porába fektettél.
Mert kutyák vettek körül engem,
gonoszok bandája kerített be,
átlyukasztották kezemet, lábamat.
Megszámlálhatnám minden csontomat,
ők pedig csak bámulnak, néznek rám.
Megosztoznak ruháimon,
köntösömre sorsot vetnek.
Ó, URam, ne légy távol,
erősségem, siess segítségemre!
Biblia alkalmazás
Biblia gyerekeknek alkalmazás
