Példabeszédek 20:1-15

A bor csúfolódóvá tesz, a részegítő ital lármássá, senki sem bölcs, aki attól tántorog. A király haragja olyan, mint az oroszlán morgása, aki fölidézi, maga ellen vét. Távol maradni a perpatvartól: dicsőség, a bolond mind belekeveredik. Nem szánt ősszel a rest, de ha majd aratni akar, nem lesz mit. Mély víz az ember szívének a terve, de az okos ember kimeríti. Sok ember hirdeti, hogy hűséges, de ki találhat megbízható embert? Feddhetetlenül él az igaz, még a fiai is boldogok lesznek. Ha a király az ítélőszékben ül, tekintete észrevesz minden rosszat. Ki mondhatja: Tisztán tartottam szívemet, tiszta vagyok, nincs vétkem? A kétféle súlyt és a kétféle vékát egyaránt utálja az ÚR. Már egy gyermek tetteiből is fel lehet ismerni, hogy tiszta és helyes-e, amit tesz! A halló fület és a látó szemet egyaránt az ÚR alkotta. Ne szeresd az alvást, mert elszegényedsz; tartsd nyitva a szemed, és jóllakhatsz kenyérrel. Rossz! Rossz! – mondja a vevő, de amint elmegy, már dicsekszik. Lehet bőven arany és igazgyöngy, de legdrágább kincs az okosan beszélő száj.