Gondoljatok rá, aki a bűnösöktől ilyen szidalmazást szenvedett el, hogy lelketekben megfáradva el ne csüggedjetek.
Mert a bűn ellen való harcban még nem ontottátok véreteket, és elfeledkeztetek a bátorításról, amely nektek mint fiaknak szól:
„Fiam, ne vesd meg az Úr fenyítését,
és ne csüggedj el, ha megfedd téged,
mert akit szeret az Úr, azt megfenyíti,
és megostoroz mindenkit, akit fiává fogad.”
Szenvedjétek el a fenyítést, hiszen úgy bánik veletek Isten, mint fiaival. Hát milyen fiú az, akit nem fenyít meg az apja? Ha pedig fenyítés nélkül maradtok, amelyben mindenki részesül, fattyak vagytok, nem pedig fiak. Azután: testi apáink fenyítettek minket, és tiszteletben tartottuk őket, nem kell-e sokkal inkább engedelmeskednünk a lelkek Atyjának, hogy éljünk? Mert ők rövid ideig, a saját elgondolásuk szerint fenyítettek, ő pedig javunkra teszi ezt, hogy szentségében részesüljünk. Az első pillanatban ugyan semmiféle fenyítés nem látszik örvendetesnek, hanem keservesnek, később azonban az igazság békességes gyümölcsét hozza azoknak, akik megedződtek általa.
Biblia alkalmazás
Biblia gyerekeknek alkalmazás
