Jobb a hírnév a drága olajnál,
és a halál napja a születés napjánál.
Jobb olyan házba menni,
ahol gyászolnak,
mint olyanba, ahol mulatnak,
hiszen így lesz vége minden embernek.
Szívlelje meg ezt, aki él!
Többet ér a bánat, mint a nevetés,
ha a szomorú arc mellett
jobbá lesz a szív.
A bölcsek a gyászolók házára gondolnak,
az ostobák pedig a vigadozók házára.
Jobb a bölcsek dorgálását hallgatni,
mint ha az ostobák énekét hallgatja valaki.
Mert olyan az ostoba nevetése,
mint a tövis ropogása a fazék alatt.
Ez is hiábavalóság!
Az elnyomás oktalanná teszi a bölcset,
és az ajándék megrontja a szívet.
Jobb valaminek a befejezése,
mint az elkezdése.
Jobb türelmesnek lenni,
mint kevélynek.
Ne bosszankodj föl lelkedben hirtelen,
mert a bosszankodás
az ostobák szívében tanyázik.
Ne mondd azt, hogy miért voltak jobbak
a hajdani napok a mostaniaknál,
mert nem bölcs dolog, ha ilyet kérdezel!
Jó a bölcsesség az örökség mellett,
hasznos azoknak, akik látják a napot.
Mert oltalom a bölcsesség,
akárcsak a pénz,
de hasznos dolog tudni,
hogy a bölcsesség élteti
azokat, akiknek van.
Figyeld meg Isten alkotásait:
ki tudná kiegyenesíteni,
amit ő görbévé tett?
A jó napokban élj a jóval,
a rossz napokban pedig lásd be,
hogy ezt is, amazt is Isten készítette
azért, hogy az ember ne találja ki,
mi következik.
Sok mindent láttam
hiábavaló életemben:
Van olyan igaz ember,
aki elvész, pedig igaz,
és van olyan bűnös,
aki sokáig él, pedig gonosz.
Ne légy fölöttébb igaz,
és ne bölcselkedj fölöslegesen:
miért pusztulnál bele?!