Énekek 2:10-13

Énekek 2:10-13 HUNK

Szóla az én szerelmesem nékem, és monda: kelj fel én mátkám, én szépem, és jöszte. Mert ímé a tél elmult, az eső elmult, elment. Virágok láttatnak a földön, az éneklésnek ideje eljött, és a gerliczének szava hallatik a mi földünkön. A fügefa érleli első gyümölcsét, és a szőlők virágzásban vannak, jóillatot adnak; kelj fel én mátkám, én szépem, és jőjj hozzám!