Zsoltárok 48:1-14

A Kóráh fiainak zsoltáréneke. Nagy az Úr és igen dicséretes a mi Istenünknek városában, az ő szentséges hegyén. Szépen emelkedik az egész föld öröme, a Sion hegye, a szélső észak felé, a nagy királynak városa. Isten van az ő palotáiban, ismeretes ott, mint menedék. Mert ímé, a királyok összegyűltek, de tovatüntek együttesen. Meglátták ők, legott elcsodálkoztak; megijedtek, elriadtak. Rémület fogta el ott őket, fájdalom, a milyen a szülőasszonyé; A keleti széllel összezúzod Tarsis hajóit. A miként hallottuk, akként láttuk a Seregek Urának városában, a mi Istenünk városában; örökre megerősítette azt az Isten! Szela. A te kegyelmedről elmélkedünk oh Isten a te templomodnak belsejében. A milyen a neved oh Isten, olyan a te dicséreted a föld határáig; igazsággal teljes a te jobbod. Örül Sion hegye, ujjonganak Júda leányai a te ítéletedért. Vegyétek körül a Siont, kerüljétek meg azt, számláljátok meg tornyait. Jól nézzétek meg sánczait, járjátok be palotáit, hogy elmondhassátok a jövendő nemzedéknek