Példabeszédek 27:15-27

Példabeszédek 27:15-27 HUNK

A sebes záporeső idején való szüntelen csepegés, és a morgó asszonyember hasonlók. Valaki el akarja azt rejteni, szelet rejt el, és az ő jobbja olajjal találkozik. Miképen egyik vassal a másikat élesítik, a képen az ember élesíti az ő barátjának orczáját. Mint a ki őrzi a fügét, eszik annak gyümölcséből, úgy a ki az ő urára vigyáz, tiszteltetik. Mint a vízben egyik orcza a másikat megmutatja, úgy egyik embernek szíve a másikat. Mint a sír és a pokol meg nem elégednek, úgy az embernek szemei meg nem elégednek. Mint az ezüst a tégelyben, és az arany a kemenczében próbáltatik meg, úgy az ember az ő híre-neve szerint. Ha megtörnéd is a bolondot mozsárban mozsártörővel a megtört gabona között, nem távoznék el ő tőle az ő bolondsága. Szorgalmasan megismerd a te juhaid külsejét, gondolj a nyájakra. Mert nem örökkévaló a gazdagság, és vajjon a korona nemzetségről nemzetségre lesz-é? Mikor levágatott a szénafű, és megtetszett a sarjú, és begyűjtettek a hegyekről a fűvek: Vannak juhaid a te ruházatodra, és kecskebakok mezőnek árául, És elég kecsketej a te ételedre, a te házadnépének ételére, és szolgálóleányaidnak ételül.