Példabeszédek 17:1-14

Jobb a száraz falat, melylyel van csendesség; mint a levágott barmokkal teljes ház, melyben háborúság van. Az értelmes szolga uralkodik a gyalázatos fiún, és az atyafiak között az örökségnek részét veszi. Az olvasztótégely az ezüst számára van, és a kemencze az aranyéra; a szívek vizsgálója pedig az Úr. A gonosztevő hallgat az álnok beszédekre, a csalárd hallgat a gonosz nyelvre. A ki megcsúfolja a szegényt, gyalázattal illeti annak Teremtőjét; a ki gyönyörködik másnak nyomorúságában, büntetlen nem lészen! A véneknek ékessége az unokák, és a fiaknak ékessége az atyák. Nem illik a bolondnak az ékes beszéd; még kevésbbé a tisztességesnek a hazug beszéd. Drága kő az ajándék elfogadójának szemei előtt; mindenütt, a hova csak fordul, okosan cselekszik. Elfedezi a vétket, a ki keresi a szeretetet; a ki pedig ismétlen előhoz egy dolgot, elszakasztja egymástól a barátságosokat is. Foganatosb a dorgálás az eszesnél, mint ha megvernéd a bolondot százszor is. Csak ellenkezést keres a gonosz, végre kegyetlen követ bocsáttatik ellene. Találjon valakire a fiától megfosztott medve, csak ne a bolond az ő bolondságában. A ki fizet gonoszt a jóért, nem távozik el a gonosz annak házától. Mint a ki árvizet szabadít el, olyan a háborúság kezdete; azért minekelőtte kihatna, hagyd el a versengést.

Ingyenes olvasótervek és áhítatok a következő témában: Példabeszédek 17:1-14