Jónás 2
2
Jónás imája és szabadulása
1Az Úr pedig egy nagy halat rendelt, hogy benyelje Jónást. #Máté 12,40. És lőn Jónás a halnak gyomrában három nap és három éjjel. 2És könyörge Jónás az Úrnak, az ő Istenének a halnak gyomrából. 3És mondá: Nyomorúságomban az Úrhoz kiálték és meghallgata engem; a Seol torkából sikolték és meghallád az én szómat. 4Mert mélységbe vetettél engem, tenger közepébe, és körülfogott engem a víz; örvényeid #Zsolt. 42,8. 88,17. és habjaid mind átmentek rajtam! 5És én mondám: Elvettettem a te szemeid elől; vajha láthatnám még szentséged templomát! 6Körülvettek engem a vizek lelkemig, mély ár kerített be engem, hinár szövődött fejemre. 7A hegyek alapjáig sülyedtem alá; bezáródtak a föld závárjai felettem örökre! Mindazáltal kiemelted éltemet a mulásból, oh Uram, Istenem! 8Mikor elcsüggedt bennem az én lelkem, megemlékeztem az Úrról, és bejutott az én könyörgésem te hozzád, a te szentséged templomába. 9A kik hiú bálványokra ügyelnek, elhagyják boldogságukat; 10De én #Zsolt. 116,17.18. hálaadó szóval áldozom néked; megadom, a mit fogadtam. Az Úré a szabadítás. 11És szóla az Úr a halnak, és kiveté Jónást a szárazra.
Jelenleg kiválasztva:
Jónás 2: HUNK
Kiemelés
Megosztás
Másolás
Szeretnéd, hogy a kiemeléseid minden eszközödön megjelenjenek? Regisztrálj vagy jelentkezz be
Public Domain