Jób 10

10
Folytatás: Jób panaszkodik, hogy Isten a maga teremtményét oly súlyosan meglátogatja
1Lelkemből útálom az életemet, megeresztem felőle panaszomat; szólok az én lelkem keserűségében. 2Azt mondom az Istennek: Ne kárhoztass engem; add tudtomra, miért perlesz velem?! 3Jó-é az néked, hogy nyomorgatsz, hogy megútálod kezednek munkáját, és #Ésa. 64,8.9. a gonoszok tanácsát támogatod? 4Testi szemeid vannak-é néked, és úgy látsz-é te, a mint halandó lát? 5Mint a halandónak napjai, olyanok-é a te napjaid, avagy a te éveid, mint az embernek napjai? 6Hogy az én álnokságomról tudakozol, és az én vétkem után kutatsz. 7Jól tudod te azt, hogy én nem vagyok gonosz, még sincs, a ki kezedből kiszabadítson! 8Kezeid formáltak engem #Zsolt. 139,14.15. és készítének engem egészen köröskörül, és mégis megrontasz engem?! 9Emlékezzél, kérlek, hogy mint valami agyagedényt, úgy készítettél engem, és ismét porrá tennél engem? 10Nem úgy öntél-é engem, mint a tejet és mint a sajtot, megoltottál engem? 11Bőrrel és hússal ruháztál fel engem, csontokkal és inakkal befedeztél engem. 12Életet és kegyelmet szerzettél számomra, és a te gondviselésed őrizte az én lelkemet. 13De ezeket elrejtetted a te szívedben, és tudom, hogy ezt tökélted el magadban: 14Ha vétkezem, mindjárt észreveszed rajtam, és bűnöm alól nem mentesz föl engem. 15Ha istentelen vagyok, jaj nékem; ha igaz vagyok, sem emelem föl fejemet, eltelve gyalázattal, de tekints nyomorúságomra! 16Ha pedig felemelkednék az, mint oroszlán #Ésa. 38,13. kergetnél engem, és ismét csudafájdalmakat bocsátanál reám. 17Megújítanád #rész16,9. 13,14. a te bizonyságidat ellenem, megöregbítenéd a te boszúállásodat rajtam; váltakozó és állandó sereg volna ellenem. 18Miért is hoztál ki #rész3,3.11. engem anyámnak méhéből? Vajha meghaltam volna, és szem nem látott volna engem! 19Lettem volna, mintha nem is voltam volna; anyámnak méhéből sírba vittek volna! 20Hiszen kevés napom van még; szünjék meg! Forduljon el tőlem, hadd viduljak fel egy kevéssé, 21Mielőtt oda megyek, honnét nem térhetek vissza: a sötétségnek és a halál árnyékának földébe; 22Az éjféli homálynak földébe, a mely olyan, mint a halál árnyékának sürű setétsége; hol nincs rend, és a világosság olyan, mint a sürű setétség.

Jelenleg kiválasztva:

Jób 10: HUNK

Kiemelés

Megosztás

Másolás

None

Szeretnéd, hogy a kiemeléseid minden eszközödön megjelenjenek? Regisztrálj vagy jelentkezz be