Jeremiás 4

4
Ismét intés a megtérésre
1Ha visszatérsz, Izráel, ezt mondja az Úr, hozzám térj vissza, és ha eltávolítod a te útálatosságaidat előlem és nem ingadozol; 2És így esküszöl: Él az Úr! hűségben, egyenességben és igazságban: akkor ő benne áldják majd magokat a nemzetek, és benne dicsekesznek. 3Mert ezt mondja az Úr Júda és Jeruzsálem férfiainak: Szántsatok magatoknak új #Hós 10,12. ugart, és ne vessetek tövisek közé! 4Metéljétek magatokat #5 Móz. 10,16. körül az Úrnak, és távolítsátok el #Jóel 2,13. szívetek előbőreit, Júda férfiai és Jeruzsálem lakosai, hogy fel ne gyúladjon az én haragom, mint a tűz, és #Ésa. 65,5. 66,24. olthatatlanul ne égjen a ti cselekedeteitek gonoszsága miatt.
Jövendölés Júdea elpusztulásáról
5Adjátok hírül Júdában, és hallassátok Jeruzsálemben és mondjátok, és kürtöljétek az országban; kiáltsátok teljes erővel, és mondjátok: Gyűljetek össze és menjünk be az erősített városokba! 6Emeljetek zászlót a Sion felé; fussatok, meg ne álljatok, mert veszedelmet hozok észak #rész1,14.15. felől és nagy romlást! 7Felkelt az oroszlán az ő tanyájából, és a népek pusztítója elindult; kijött helyéből, hogy elpusztítsa a te földedet; városaid lerontatnak, lakatlanokká lesznek. 8Öltözzetek azért #rész6,26. gyászba, sírjatok és jajgassatok, mert az Úr haragjának tüze nem távozott el rólunk! 9Azon a napon pedig, ezt mondja az Úr, elvész a király bátorsága és a főemberek bátorsága, és a papok elálmélkodnak, és a próféták #Ezék. 13,9.10. elcsodálkoznak. 10Én pedig ezt mondom: Oh Uram Isten! Bizony igen megcsaltad ezt a népet, és Jeruzsálemet, ezt mondván: Békességtek lesz! holott a szablya lelkünkig hatott. 11Abban az időben azt mondják e népnek és Jeruzsálemnek: Száraztó szél a magas helyekről a pusztában, az én népem leányának útján; nem szóráshoz és nem tisztításhoz való! 12Erős szél jő onnan reám is; azért hát ítéletet mondok ellenök. 13Ímé! úgy jő fel, mint a felleg, és szekerei olyanok, mint a szélvész, lovai gyorsabbak a saskeselyűknél. Jaj nékünk, mert elvesztünk! 14Jeruzsálem, tisztítsd meg #rész4,4. Ésa. 1,16. szívedet a gonoszságtól, hogy megtartassál! Meddig maradnak még te benned a te bűnös gondolataid? 15Mert hírmondó szava hangzik Dán felől, és Efraim hegyéről vészhirdető. 16Mondjátok meg a nemzeteknek; nosza, hirdessétek Jeruzsálem ellen: Őrizők jönnek messze földről, és kiáltoznak Júda városai ellen. 17Mint a mezőnek őrizői, úgy lesznek ellene köröskörül, mert daczoskodott velem! mondja az Úr. 18A te magad viselete és a te cselekedeteid szerezték ezeket néked; ez a gonoszságod bizony keserű, bizony egész a szívedig hatott!
A próféta kesergése
19Oh én belsőm, #rész9,1. Ésa. 21,3.4. oh én belsőm! Aléldozom, oh én szívemnek rekeszei! Háborog a szívem, nem hallgathatok! Hiszen hallottad én lelkem a kürt szavát, a harczi riadót! 20Vészre vészt jelentenek; bizony elpusztul az egész föld, nagy hamarsággal elpusztulnak az én sátraim, kárpitjaim egy pillantás alatt! 21Meddig látok még hadi zászlót, és hallom a kürt szavát? 22Bizony #Ésa. 1,3. bolond az én népem: engem nem ismernek, balgatag fiak ők, és nem értelmesek! Bölcsek ők a gonoszra, jót cselekedni pedig tudatlanok! 23Nézek a földre, de ímé kietlen és puszta; és az égre, de nincsen világossága! 24Nézek a hegyekre is, ímé #Ésa. 5,25. reszketnek; és a halmokra, de mind ingadoznak! 25Nézek és ímé egy ember #Sof. 1,3. sincsen; és az ég madarai is mind elmenekültek. 26Nézek, és ímé a bő termő föld pusztává lőn; és minden városa összeomlott az Úr előtt, az ő haragjának tüze előtt! 27Bizony ezt mondja az Úr: Pusztasággá lesz az #2 Kir. 24,1–3. egész ország, de nem vetem #2 Kir. 25,1–21. végét! 28Azért gyászol #rész15,6. a föld, és homályosodik el oda fenn az ég, mert szólottam, határoztam, és meg nem bánom és el nem térek attól. 29A lovasoknak és a kézíveseknek kiáltozása elől elfut minden város, elrejtőznek a sűrűségekbe, és felmásznak a sziklákra: minden város elhagyottá lett, és egyetlen ember sem lakik azokban. 30És te, elpusztult, mit cselekszel akkor? Ha bíborba öltözöl, ha arany kösöntyűkkel ékesíted magadat, és ha festékkel #Ezék. 23,40. mázolod is ki szemeidet: hiába szépítgeted magadat! Megvetnek téged #Ezék. 23,22. a szeretőid, életedre törnek. 31Mert mintha vajudó asszony szavát hallanám, mintha az először szűlőnek sikoltozását: olyan Sion leányának hangja; nyög, csapkodja kezeit: #rész6,24. Jaj nékem! mert roskadozik lelkem a gyilkosok előtt.

Jelenleg kiválasztva:

Jeremiás 4: HUNK

Kiemelés

Megosztás

Másolás

None

Szeretnéd, hogy a kiemeléseid minden eszközödön megjelenjenek? Regisztrálj vagy jelentkezz be

A YouVersion cookie-kat használ a felhasználói élmény személyre szabása érdekében. Weboldalunk használatával elfogadod a cookie-k használatát az Adatvédelmi szabályzatunkban leírtak szerint