Ésaiás 14
14
Izráel megszabadítása. Diadalének a babiloni király romlásáról
1Mert könyörül az Úr Jákóbon, és ismét elválasztja Izráelt, és megnyugotja őket földjükön; és a jövevény hozzájok adja magát, és a Jákób házához csatlakoznak; 2És felveszik őket a népek, és elviszik őket lakhelyökre, és Izráel háza bírni fogja őket az Úr földén, szolgák és szolgálók gyanánt; és foglyaik lesznek foglyul vivőik, és uralkodnak nyomorgatóikon. 3És majd ama napon, a melyen nyugalmat ád néked az Úr fáradságodtól és nyomorúságodtól és ama kemény szolgálattól, a melylyel szolgálnod kellett, 4E gúnydalt mondod Babilon királya felett, és szólsz: Miként lőn vége a nyomorgatónak, a szolgaság házának vége lőn! 5Eltörte az Úr a gonoszok pálczáját, az uralkodóknak vesszejét. 6A ki népeket vert dühében szüntelen való veréssel, leigázott népségeket haraggal, kergettetik feltartózhatlanul. 7Nyugszik, csöndes az egész föld. Ujjongva énekelnek. 8Még a cziprusok is örvendenek rajtad: a Libánon czédrusai #rész37,24. ezt mondják: Mióta te megdőltél, nem jő favágó ellenünk. 9Alant a sír megindul te miattad megérkezésedkor, miattad felriasztja árnyait, a föld minden hatalmasit, felkölti székeikről a népek minden királyait; 10Mind megszólalnak, és ezt mondják néked: Erőtlenné lettél te is, miként mi; hozzánk hasonlatos levél! 11Kevélységed és lantjaid zengése a sírba szállt; fekvő ágyad férgek, és takaró lepled #Jób 17,13. pondrók! 12Miként estél alá az égről fényes csillag, hajnal fia!? Levágattál a földre, a ki népeken tapostál! 13Holott te ezt mondád szívedben: Az égbe megyek fel, az Isten csillagai fölé helyezem ülőszékemet, és lakom a gyülekezet #rész10,13. 37,24. 2 Thess. 2,4. hegyén messze északon. 14Felibök hágok a magas felhőknek, és hasonló leszek a Magasságoshoz. 15Pedig a sírba szállsz alá, sírgödör mélységébe! 16A kik látnak, rád tekintenek, és elgondolják: Ez-é a föld ama háborgatója, a ki királyságokat rendített meg? 17A ki a föld kerekségét pusztasággá tette, városait lerontá, és foglyait nem bocsátá haza! 18A népeknek minden királyai dicsőségben nyugosznak, kiki az ő sírjában, 19Te pedig messze vettetel sírodtól, mint valami hitvány gally, takarva megölettekkel, fegyverrel átverettekkel, sziklasírba leszállókkal, mint valami eltapodott holttest! 20Nem egyesülsz velök a sírban, mert elpusztítád földedet, megölted népedet: nem él sokáig a gonoszok magva #rész22,16. Jób 18,17–21. sem! 21Készítsetek öldöklést az ő fiainak atyáik vétkéért, hogy fel ne keljenek, és örökségül bírják e földet, és városokkal töltsék be e földnek színét! 22És felkelnek ő ellenök, szóla a seregeknek Ura, és kivágom Babilon nevét és maradékát, fiait és unokáit, szól az Úr; 23És a sündisznónak örökségévé és álló vizek tavává teszem azt, és elsöpröm azt a pusztítás seprőjével, szól a seregeknek Ura.
Az Assiriusok és Filiszteusok pusztulása
24Megesküdött a seregeknek Ura, mondván: Úgy lészen, mint elgondolám, úgy megy véghez, mint elvégezém: 25Megrontom Assiriát földemen, és megtapodom hegyeimen, és eltávozik róluk igája, #rész9,4. 10,27. és terhe válláról eltávozik. 26Ez az elvégezett tanács az egész föld felől, és ez ama felemelt #rész9,12.17.21. 10,4. 5,25. kéz minden népek fölött. 27Mert a seregek Ura végezte, és ki teszi azt erőtelenné? Az ő keze fel van emelve; ki fordítja el azt? 28A mely esztendőben meghalt Akház király, akkor lőn e jövendölés. 29Ne örvendj oly nagyon Filisztea, hogy eltört a téged verőnek vesszeje, mert a kígyó magvából baziliskus jő ki, a melytől szárnyas sárkány származik. 30És legelnek a szegényeknek elsőszülöttei, és a szűkölködők bátorsággal nyugosznak; és én kivesztem gyökeredet éhséggel, és maradékodat megölik. 31Jajgass kapu, kiálts város! remeg egész Filisztea, #rész5,26. mivel füst jő észak felől; és nem marad el seregeiből egy sem! 32És mit felelnek a népek követei? Azt, hogy az Úr veté meg a Sion alapját, és abban bíznak népe szegényei.
Jelenleg kiválasztva:
Ésaiás 14: HUNK
Kiemelés
Megosztás
Másolás
Szeretnéd, hogy a kiemeléseid minden eszközödön megjelenjenek? Regisztrálj vagy jelentkezz be
Public Domain